2019. július 20. szombat
Ma Illés, Margaréta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Kellenek a szavazataink

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni. Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki? Bozóki Antal:

Január 28.

Kellenek a szavazataink

Két magyarországi politikus is hangoztatta Szegeden, hogy „a nemzeti kisebbségek szempontjából is fontos a májusi európai parlamenti választás”. Mindketten pozitív példaként említettek Szerbiát.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott elmondta, „fontos, hogy olyan Európa Parlament és Európai bizottság jöjjön létre, amely támogatja az őshonos kisebbségek érdekében előterjesztett javaslatokat”.

A biztos elmondta: „az elmúlt 15 évben a határon túli magyarság létszáma 10 százalékkal csökkent, aminek elsősorban demográfiai (?? – B.A.) okai vannak, emellett Felvidéken az asszimiláció jellemző, Kárpátalján és Vajdaságban az elvándorlás okoz gondokat. Ezért különösen jelentősek a szülőföldön maradást segítő támogatások – jelentette ki. Arról viszont már nem szólt, hogy a délvidéki autonómia ügye nem előre, hanem hátrafelé halad.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéseséért felelős miniszteri biztos „leszögezte, a nemzeti kisebbségek – az európai szervezetek és a többségi társadalmak által szorgalmazott – integrációja a kollektív jogok biztosítása nélkül egyenes út az asszimilációhoz”.

A politikus pozitív példaként említette Szerbiát, ahol „valós kiegyezési folyamat indult el. komoly eredménynek tartja, hogy visszavonták (hatályon kívül helyzeték, a „jövőre nézve” – B. A.) a Sajkás-vidék magyarságának kollektív bűnösségét kimondó döntést”.

– Ez többek között annak köszönhető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség erős, a párt elnöke, Pásztor István pedig egyaránt jó kapcsolatokat ápol a belgrádi és a budapesti kormánnyal” – tette hozzá Kalmár.

A biztos csak tudja, mivel egyúttal a Szerb-Magyar/Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság elnöke is, amelyik – a két ország közötti egyezmény szövege ellenére – 2016. április 4-e óta nem ült össze, noha „évente legalább egyszer” üléseznie kellene.

Megszoktuk már, hogy a magyarországi tisztségviselők/politikusok a Vajdasági Magyar Szövetségtől (VMSZ/VMC – mások szerint Vučić Szerbiai Magyarjai) kapott információk/tájékoztatók alapján értékelik, vagy a többi szomszédos országban élő magyarokhoz viszonyítják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetét. Leginkább akkor jelentkeznek (akkor is többnyire a határ másik oldaláról), ha az itteni magyarok szavazataira van a pártjuknak (Fidesz) szüksége. Mikor tájékozódnak a többi vajdasági magyar párttól és/vagy tartanak helyszíni látogatást, végeznek betekintést a Délvidéken? 

Február 2.

Következetes

Szijjártó Péter (1978, Komárom), magyar külgazdasági és külügyminiszter (ilyen megnevezés nem éppen szokásos a külügyminiszterek között) Bukarestben, az Európai Unió külügyminisztereinek nem formális találkozóján – többek között – a Nyugat Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is”.

– Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha ez európai integrációt felgyorsítanánk – mondta a magyar diplomácia vezetője.

Szijjártóról sok mindet el lehet mondani, csak azt nem, hogy nem következetes. Már ami Szerbia uniós felvételének sürgetését és a délvidéki magyarok helyzetének kedvező megítélését illeti.

– Nem tarjuk helyesnek, hogy kisebbségi területen próbálja leckéztetni az unió Szerbiát, mert úgy látjuk, hogy Szerbia az európai sztenderdek fölött adja meg a jogokat a kisebbségeknek. A magyar kisebbség esetében egyértelműen el lehet mondani, hogy a Kárpát-medencében a legjobb helyzetben a Szerbiában élő magyarság van, és ez egyértelműen a szerb kormány teljesítményének köszönhető – foglalta össze Szijjártó még 2016. december 13-án a magyar külpolitika Szerbia iránti stratégiáját.

A magyar külügy vezetője ehhez a stratégiához úgy ragaszkodik, mint – a szerb közmondás szerint – „részeg a kerítéshez”. Kerül az, amibe kerül az a délvidéki magyarságnak. A szavazataink viszont kellenek!

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni.

Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki?

Magyarország 2008. március 19-én „elismerte a független Koszovót”. A magyar diplomácia vezetője szerint: Szerbiát Koszovóval együtt, vagy Koszovó nélkül vegyék fel az Európai Unióba?

 

2019. február 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább

Több vagy kevesebb?

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >

Tovább