2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Kellenek a szavazataink

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni. Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki? Bozóki Antal:

Január 28.

Kellenek a szavazataink

Két magyarországi politikus is hangoztatta Szegeden, hogy „a nemzeti kisebbségek szempontjából is fontos a májusi európai parlamenti választás”. Mindketten pozitív példaként említettek Szerbiát.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott elmondta, „fontos, hogy olyan Európa Parlament és Európai bizottság jöjjön létre, amely támogatja az őshonos kisebbségek érdekében előterjesztett javaslatokat”.

A biztos elmondta: „az elmúlt 15 évben a határon túli magyarság létszáma 10 százalékkal csökkent, aminek elsősorban demográfiai (?? – B.A.) okai vannak, emellett Felvidéken az asszimiláció jellemző, Kárpátalján és Vajdaságban az elvándorlás okoz gondokat. Ezért különösen jelentősek a szülőföldön maradást segítő támogatások – jelentette ki. Arról viszont már nem szólt, hogy a délvidéki autonómia ügye nem előre, hanem hátrafelé halad.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéseséért felelős miniszteri biztos „leszögezte, a nemzeti kisebbségek – az európai szervezetek és a többségi társadalmak által szorgalmazott – integrációja a kollektív jogok biztosítása nélkül egyenes út az asszimilációhoz”.

A politikus pozitív példaként említette Szerbiát, ahol „valós kiegyezési folyamat indult el. komoly eredménynek tartja, hogy visszavonták (hatályon kívül helyzeték, a „jövőre nézve” – B. A.) a Sajkás-vidék magyarságának kollektív bűnösségét kimondó döntést”.

– Ez többek között annak köszönhető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség erős, a párt elnöke, Pásztor István pedig egyaránt jó kapcsolatokat ápol a belgrádi és a budapesti kormánnyal” – tette hozzá Kalmár.

A biztos csak tudja, mivel egyúttal a Szerb-Magyar/Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság elnöke is, amelyik – a két ország közötti egyezmény szövege ellenére – 2016. április 4-e óta nem ült össze, noha „évente legalább egyszer” üléseznie kellene.

Megszoktuk már, hogy a magyarországi tisztségviselők/politikusok a Vajdasági Magyar Szövetségtől (VMSZ/VMC – mások szerint Vučić Szerbiai Magyarjai) kapott információk/tájékoztatók alapján értékelik, vagy a többi szomszédos országban élő magyarokhoz viszonyítják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetét. Leginkább akkor jelentkeznek (akkor is többnyire a határ másik oldaláról), ha az itteni magyarok szavazataira van a pártjuknak (Fidesz) szüksége. Mikor tájékozódnak a többi vajdasági magyar párttól és/vagy tartanak helyszíni látogatást, végeznek betekintést a Délvidéken? 

Február 2.

Következetes

Szijjártó Péter (1978, Komárom), magyar külgazdasági és külügyminiszter (ilyen megnevezés nem éppen szokásos a külügyminiszterek között) Bukarestben, az Európai Unió külügyminisztereinek nem formális találkozóján – többek között – a Nyugat Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is”.

– Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha ez európai integrációt felgyorsítanánk – mondta a magyar diplomácia vezetője.

Szijjártóról sok mindet el lehet mondani, csak azt nem, hogy nem következetes. Már ami Szerbia uniós felvételének sürgetését és a délvidéki magyarok helyzetének kedvező megítélését illeti.

– Nem tarjuk helyesnek, hogy kisebbségi területen próbálja leckéztetni az unió Szerbiát, mert úgy látjuk, hogy Szerbia az európai sztenderdek fölött adja meg a jogokat a kisebbségeknek. A magyar kisebbség esetében egyértelműen el lehet mondani, hogy a Kárpát-medencében a legjobb helyzetben a Szerbiában élő magyarság van, és ez egyértelműen a szerb kormány teljesítményének köszönhető – foglalta össze Szijjártó még 2016. december 13-án a magyar külpolitika Szerbia iránti stratégiáját.

A magyar külügy vezetője ehhez a stratégiához úgy ragaszkodik, mint – a szerb közmondás szerint – „részeg a kerítéshez”. Kerül az, amibe kerül az a délvidéki magyarságnak. A szavazataink viszont kellenek!

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni.

Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki?

Magyarország 2008. március 19-én „elismerte a független Koszovót”. A magyar diplomácia vezetője szerint: Szerbiát Koszovóval együtt, vagy Koszovó nélkül vegyék fel az Európai Unióba?

 

2019. február 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább