2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Kellenek a szavazataink

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni. Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki? Bozóki Antal:

Január 28.

Kellenek a szavazataink

Két magyarországi politikus is hangoztatta Szegeden, hogy „a nemzeti kisebbségek szempontjából is fontos a májusi európai parlamenti választás”. Mindketten pozitív példaként említettek Szerbiát.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott elmondta, „fontos, hogy olyan Európa Parlament és Európai bizottság jöjjön létre, amely támogatja az őshonos kisebbségek érdekében előterjesztett javaslatokat”.

A biztos elmondta: „az elmúlt 15 évben a határon túli magyarság létszáma 10 százalékkal csökkent, aminek elsősorban demográfiai (?? – B.A.) okai vannak, emellett Felvidéken az asszimiláció jellemző, Kárpátalján és Vajdaságban az elvándorlás okoz gondokat. Ezért különösen jelentősek a szülőföldön maradást segítő támogatások – jelentette ki. Arról viszont már nem szólt, hogy a délvidéki autonómia ügye nem előre, hanem hátrafelé halad.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéseséért felelős miniszteri biztos „leszögezte, a nemzeti kisebbségek – az európai szervezetek és a többségi társadalmak által szorgalmazott – integrációja a kollektív jogok biztosítása nélkül egyenes út az asszimilációhoz”.

A politikus pozitív példaként említette Szerbiát, ahol „valós kiegyezési folyamat indult el. komoly eredménynek tartja, hogy visszavonták (hatályon kívül helyzeték, a „jövőre nézve” – B. A.) a Sajkás-vidék magyarságának kollektív bűnösségét kimondó döntést”.

– Ez többek között annak köszönhető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség erős, a párt elnöke, Pásztor István pedig egyaránt jó kapcsolatokat ápol a belgrádi és a budapesti kormánnyal” – tette hozzá Kalmár.

A biztos csak tudja, mivel egyúttal a Szerb-Magyar/Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság elnöke is, amelyik – a két ország közötti egyezmény szövege ellenére – 2016. április 4-e óta nem ült össze, noha „évente legalább egyszer” üléseznie kellene.

Megszoktuk már, hogy a magyarországi tisztségviselők/politikusok a Vajdasági Magyar Szövetségtől (VMSZ/VMC – mások szerint Vučić Szerbiai Magyarjai) kapott információk/tájékoztatók alapján értékelik, vagy a többi szomszédos országban élő magyarokhoz viszonyítják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetét. Leginkább akkor jelentkeznek (akkor is többnyire a határ másik oldaláról), ha az itteni magyarok szavazataira van a pártjuknak (Fidesz) szüksége. Mikor tájékozódnak a többi vajdasági magyar párttól és/vagy tartanak helyszíni látogatást, végeznek betekintést a Délvidéken? 

Február 2.

Következetes

Szijjártó Péter (1978, Komárom), magyar külgazdasági és külügyminiszter (ilyen megnevezés nem éppen szokásos a külügyminiszterek között) Bukarestben, az Európai Unió külügyminisztereinek nem formális találkozóján – többek között – a Nyugat Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is”.

– Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha ez európai integrációt felgyorsítanánk – mondta a magyar diplomácia vezetője.

Szijjártóról sok mindet el lehet mondani, csak azt nem, hogy nem következetes. Már ami Szerbia uniós felvételének sürgetését és a délvidéki magyarok helyzetének kedvező megítélését illeti.

– Nem tarjuk helyesnek, hogy kisebbségi területen próbálja leckéztetni az unió Szerbiát, mert úgy látjuk, hogy Szerbia az európai sztenderdek fölött adja meg a jogokat a kisebbségeknek. A magyar kisebbség esetében egyértelműen el lehet mondani, hogy a Kárpát-medencében a legjobb helyzetben a Szerbiában élő magyarság van, és ez egyértelműen a szerb kormány teljesítményének köszönhető – foglalta össze Szijjártó még 2016. december 13-án a magyar külpolitika Szerbia iránti stratégiáját.

A magyar külügy vezetője ehhez a stratégiához úgy ragaszkodik, mint – a szerb közmondás szerint – „részeg a kerítéshez”. Kerül az, amibe kerül az a délvidéki magyarságnak. A szavazataink viszont kellenek!

Több évtizede folyamatosan követem Magyarország szomszédságpolitikáját, de nem emlékszek olyan külügyminiszterre, aki  teljesen figyelmen kívül hagyta volna az őshonos délvidéki magyarság kérdéseit és jogainak érvényesülést, mint Szijjártó Péter. Ezt „Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeivel” sem lehet (meg)magyarázni.

Szijjártó olyan ország felvételét sürgeti az Európai Unióba, amelyiknek még a határai se nincsenek meghúzva és a felvételi – köztük a koppenhágai csatlakozási kritériumoknak sem tesz eleget (amelyhez a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme is tartozik). A jelenlegi magyar politikusok számára fontosabb Vučić barátsága, mint a vajdasági magyarok? Miért? Érti ezt valaki?

Magyarország 2008. március 19-én „elismerte a független Koszovót”. A magyar diplomácia vezetője szerint: Szerbiát Koszovóval együtt, vagy Koszovó nélkül vegyék fel az Európai Unióba?

 

2019. február 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább