Ma Emőd, Román névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Egykor a „vörös burzsoázia” ellen tüntetett az ifjúság, főleg a fiatal értelmiségiek, manapság viszont a fiatal értelmiségi betagosodik abba a pártba, amely a „fehér burzsoáziát” ajnározza. Közpénzekből – pártirányítással. Végel László:
2018. június 26., kedd
Ezekben a napokban kér fontos könyvet forgatok a kezemben. Colin Crouch: Post-Democracy és Michael Billig: Banal Nationalism című művét Az egyik a demokrácia, a másik a nacionalizmus mutációjáról szól. Colin Crouch gondolatai különösen érdekelnek: egy interjújára figyeltem fel rá még régen. Az 1991-ben megjelent egyik könyvének könyvének megjelenése után adott interjúban […]
2018. június 27., szerda
Figyelem az egyre tömegesebbé váló értelmiségi magatartást. Ha kell, akkor a liberális szerző előtt hódol, de ugyanakkor a jobboldal is a keblére öleli. Baloldali társaságokba mozog, de a jobboldali testületekben is feltalálja magát. Ez az általános tünet immár nem nevezhető jellemtelenségnek, sokkal inkább a korszellem ethoszáról van szó. Hódít a relativizmus vallása... Szupermarketbe kényszerültünk, a kínálat gazdag, minden eladó és kiárusítható. Ez lenne a posztdemokrácia kora, amelynek jövetelére Colin Crouch még 2003-ban figyelmeztetett: „Mindenesetre várható a demokrácia entrópiája”. (…) Az új politikai elit a posztdemokrácia nevében vállalja az új oligarchia kiépítését. Szemünk előtt születnek a posztdemokrata nábobok, ez történik a kisebbségi világban is, tehát izgalmas balzaci világban élünk. Egykor a „vörös burzsoázia” ellen tüntetett az ifjúság, főleg a fiatal értelmiségiek, manapság viszont a fiatal értelmiségi betagosodik abba a pártba, amely a „fehér burzsoáziát” ajnározza. Közpénzekből – pártirányítással. Nem tudom mit mondana a mai Lucien Leuwen erről. Bizonyára a Stendhal regényének egyik mondatát variálná: „Ha valamelyik pártba belépsz, hagyd kinn az erkölcsi érzékenységedet”. Colin Crouch figyelmeztetése tehát nagyon időszerű: „a demokrácia végveszélybe került”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sztárírók és megtűrtek
Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >
Visszaeső Románia
Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >
A szelíd lázadók színre lépnek
Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >
Vajdaság, a hazafiak vadászterülete
Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >
„Beletanult” elnök
Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >
Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?
Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >
Szirmok és tüskék
Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >
Egy polgáridomár furcsa kalandjai
Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >
Gyűjthetjük-e csokrokba a szép mezei virágokat?
Nemzedékem és a nálamnál fiatalabb nemzedékek is, napjainkban sorsdöntő csata színhelyének közelében él. Az ágyúdörgések hallhatók, >
Újra győzött a nacionalizmus
Kik vannak most hatalmon? Azok, akik ellen 2000-ben tüntetett a tömeg, csakhogy a volt radikálisokhoz és >
Liberális demokrácia rovásírással
Kérdezik, hogy mi van velünk, magyarokkal? Jól elvagyunk. Igaz, hogy most valami sérüléssel bajlódunk, mert a >
Elvtársak, ne lőjetek!
Vagyis lehullott végre a nagy koszos lepel a szemérmesen megbúvó és rejtőzködő igazságról, hogy tudniillik a >