2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Leépítik a kulturális autonómiát!

A politikai jelleg megvonása és állami ellenőrzés

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az eddigi vitából jól látszik, hogy a Minisztérium a nemzeti tanácsok depolitizálására és a tanácsok feletti teljes állami ellenőrzés megvalósítására törekszik. Erre abból lehet következtetni, hogy – egyrészt – a nemzeti tanácsoknak a továbbiakban többnyire véleményező, javaslattevő és adminisztráló jogkört szabnak meg, ami kizár minden a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikai fellépést. Bozóki Antal:

December 18-án Belgrádban befejeződött a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény módosításával kapcsolatos „záró kerekasztal vita”.

A „törvénymódosítás munkatervezetéről” Vajdaságban – ahol a nemzeti kisebbségek túlnyomó többsége él – mindössze két „nyilvános konzultatív vitát” tartottak. Az elsőt november 29-én, Újvidéken, a második, előre be nem tervezettet pedig december 15-én Szabadkán. 

A szabadkai összejövetelről, amelyet nem a Magyar Nemzeti Tanács – MNT, hanem az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium szervezett, a Magyar Szó – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által befolyásolt napilap – a Változtatni a kulturális autonómiáért címmel írt. A lap egyébként először szólalt meg ebben a témában. Talán ezért, mivel a szabadkai „konzultációt” már végkép nem lehetett elhallgatni.

Nyilas Mihály (VMSZ), tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár szerint „ez a szöveg hiányos és kifejezetten rossz részei is vannak, ami a kulturális autonómiát illeti”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke elmondta: „Ezzel a munkatervezettel végérvényesen bedőlt a fényes kirakat, amit kulturális autonómiának hívnak. Ezzel a változattal beismerik, hogy a nemzeti tanácsokat civil szervezetként kezelik, amelynek bizonyos különleges felhatalmazásai vannak.”

A tanácskozáson jelen volt Hajnal Jenő, az MNT elnöke is, de csak – másokkal egyetemben – „köszöntötte az egybegyűlteket”. Más szóval, ez alkalommal sem foglalt állást a nemzeti tanácsi törvény módosítási javaslatairól, holott Nyilas Mihállyal együtt tagja annak a munkacsoportnak, amelyik kidolgozta ezeket, a nemzeti kisebbségi tanácsokat hátrányosan érintő javaslatokat. Nem mellékes az sem, hogy az MNT elnöke a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének is az elnöke, vagyis az összes szerbiai nemzeti tanácsot kellene, hogy képviselje!

A Magyar Mozgalom (MM) már korábban közleményébe foglalta, hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”.

A tartományi titkár Szabadkán elmondta, hogy „a VMSZ és az MNT is kidolgozott bizonyos módosításokat, viszont ezeknek csak egy része került be a mostani szövegbe”. Azt viszont már nem említette, hogy ezek a javaslatok mire vonatkoztak és miért nem tartották szükségesnek ismertetni azokat a nyilvánossággal?  Vagyis, sem a pártnak, sem az MNT-nek nincsen világos elképzelése a nemzeti kisebbségi autonómiáról!

Nem a Magyar Szóból, hanem a Vajdasági RTV (szerb nyelvű) tudósításából tudjuk meg, a kisebbségek politikai képviselői úgy értékelték, hogy „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosításai csökkentik a jogaikat, a tanácsokat pedig tanácsadó testület szintjére csökkentik. A szöveg szerzői viszont azt várják el, hogy „az új törvény tiszteletben tartja az Alkotmányt és biztosítja a nagyobb átláthatóságot, valamint a tanácsok depolitizálását” (politikai jellegének megvonását).

„A nemzeti kisebbségi önkormányzatok és politikai szervezetek képviselői negatívan értékelték a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló munkadokumentum rendelkezéseit. Úgy vélik, hogy a szöveg, amennyiben ebben a formában fogadják el, (meg)sérti a kisebbségek szerzett jogait és követelik, hogy ezt hárítsák el” – közölte a VRTV.

– Az a kívánságunk, hogy a nemzeti tanács hiteles képviselő legyen, hogy a határozatokat teljes egyetértéssel hozzák meg, és ne valamilyen politikai képviseleti testület legyen, ahogyan ez a gyakorlatban eddig volt” – hangoztatta Ivan Bošnjak, az illetékes minisztérium államtitkára.

Hajnal Jenő, a december 18-án Belgrádban megtartott „záró kerekasztal vitáról” nyilatkozva „a szerzett jogok megőrzését és vádelmét emelte ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának legfontosabb irányvonalaként, illetve azt, hogy a nemzeti tanácsok eddigi ingerenciái meg is maradnak”.

Az írásból azonban nem tudjuk meg, hogy Hajnal Jenő ezt a vitában is elmondta-e, vagy csak a magyar sajtónak.

Az idézett írás alcímével kettős gond is van. Az MNT elnöke szerint „állami feladat és kötelezettség kell, hogy legyen az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése”. Az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése ugyanis – a nemzetközi és belső jogból eredően, függetlenül attól is, hogy van-e vagy nincs nemzeti tanács – az állam alapvető kötelezettsége a nemzeti kisebbségek iránt. Ide tartozik még az anyanyelv használati jog biztosítása is a gyakorlatban, amit az elnök elfelejtett megemlíteni.

– Hajnal Jenő elmondta, az új törvényben fontos, hogy egyrészt a szerzett jogok ne csorbuljanak, ugyanakkor az Alkotmánybíróság által megcsorbított törvénybe visszakerüljenek mindazok az értékek (jogok? – B. A.), amelyek jelentősek a kisebbségek számára. Kiemelte, az alkotmány (talán az Alkotmánybíróság által – B. A.) kezdeményezett (inkább: megszabott – B. A.) módosítások valamilyen formában megtalálhatók a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás munkatervezetében, de azokat a szerzett jogokat kell megerősíteni, amelyeket az alkotmány szavatol – olvasható Hajnal Jenő nyilatkozatában.

Ezzel a zavaros fogalmazással gond van olyan értelemben is, hogy azok a rendelkezések, amelyekről a szerb Alkotmánybíróság (az IUz-882/2010. számú 2014. évi január 16. határozatával), kimondta, hogy „nincsenek összhangban az alkotmánnyal”, azok bizony (sajnos) nem fognak visszakerülni a törvénybe. Ha viszont ez mégis megtörténne, ismét akad majd valaki, aki a törvényt a taláros testület elé terjeszti normakontrollra. És akkor kezdődik minden elölről?

Ez is arra utal, hogy az MNT elnöke nincsen teljesen tisztában a módosítások jellegével és céljával. Másrészt, Hajnal is elismerte, hogy „a törvénymódosítás munkaváltozata olyan döntéseket is tartalmaz, amelyek elsősorban egy szűk látókörű minisztériumi, hivatalnoki gondolkodást tükröznek, a kisebbségvédelmi érdekek és szándék helyet”. Az testület elnökének azonban ezt hivatalosan is közölnie kellene/kellett volna az illetékesekkel. Annál is inkább, mivel a dokumentumot kidolgozó munkacsoport tagja a kezdetektől fogva.

Az eddigi vitából jól látszik, hogy a Minisztérium a nemzeti tanácsok depolitizálására és a tanácsok feletti teljes állami ellenőrzés megvalósítására törekszik. Erre abból lehet következtetni, hogy – egyrészt – a nemzeti tanácsoknak a továbbiakban többnyire véleményező, javaslattevő és adminisztráló jogkört szabnak meg, ami kizár minden a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikai fellépést. Ivan Bošnjak államtitkár szavai („a nemzeti tanácsokban működő személyek nem vállalhatnak politikai funkciót a kisebbségi pártokban”) is ezt igazolják.

A jelenlegi radikálisból lett haladó és milošević-párti hatalom nem kisebbségbarát. Nem célja, hogy erősítse a nemzeti kisebbségi önkormányzatot, a koszovói szerbek számára viszont követeli. Ezzel van a koalícióban a VMSZ!

A következő két hónapban (ennyi időben szabták meg törvénymódosítás kidolgozását) eldőlhet a nemzeti kisebbségi kulturális autonómia sorsa. Ez döntő lehet a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) további koalíciója, valamint a VMSZ és az MNT tisztségviselőinek a további politikai sorsát illetően is. Az autonómia ügyében vélhetően Magyarország sem marad érdektelen. 

 

2017. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább