Ma Hajnalka, Lídia, Auguszta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A kapitalista tanti esete a szocialista tárcavezetővel
Vulin nemcsak a szerb-orosz barátság egyik legszilárdabb letéteményese, hanem az is, hogy egyszersmind a nagyhatalmi érdekütközések szenvedő alanya, és a pitiáner idegenbérenc újságírók pusztán ellenséges szándékú megbízóik sugallatára firtatják lakásügyét. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(...) A legfrissebb példának, Aleksandar Vulin lakásvásárlási afférjának még a másik két esetnél is nagyobb visszhangja van, a fél ország a véderőminiszter bugyuta meséjén háborog vagy élcelődik. Ha igaz, hogy felesége kanadai nénikéjétől kapták kölcsön a lakásvásárláshoz hiányzó kétszázötezer eurót - amint Vulin állította vagyonosodási ügye kivizsgálásakor a korrupció ellenes ügynökség előtt -, akkor felmerül a kérdés, hogy miként jutott el a tetemes összeg Kanadából Szerbiába, ha ez nem banki átutalással történt? Hiszen tudni való, hogy beutazáskor a szerb állampolgár legfeljebb tízezer eurót hozhat magával külföldről, az ennél nagyobb összeget be kell jelentenie a vámhivatalnál. Egy múlt heti sajtóértekezleten a KRIK nevű, a bűnözés és korrupció kivizsgálásával foglalkozó újságírói civil szervezet munkatársának erre vonatkozó kérdésére a miniszter azzal a cinikus válasszal vágta ki magát, hogy honnan tudják, hogy nem kilencezres tételekben hozta be a pénzt?
És ezzel még jobban belebonyolódott a nyilvánvaló lódításba. Mert ha így történt volna, akkor – mint azt a kukacos felderítő újságírók kiszámolták – legalább huszonháromszor kellett volna oda-vissza repülnie Kanadába az elmúlt öt év alatt, ami azért már feltűnhetett volna párttársainak. Arról nem beszélve, hogy a repülőjegy több tízezer euróba került volna.
Kár lenne azonban időt pazarolni a Szocialista Mozgalom (PS) nevű pártocska vezetőjének, a JUL (Mira Marković egykori mozgalma) egyik főkolomposának és Aleksandar Vučić mostani szerb elnök legodaadóbb hívének kitalációira, ha esete nem mutatna túl egy kisstílű szélhámosságon. Milyen erkölcsi magatartásra utal, ha egy magas beosztású tisztségviselő (Vulin az állítólagos kölcsön felvételekor népképviselő volt a szerb szkupstinában) megpróbálja eltitkolni az adóhatóság elől egy ekkora összeg behozatalát az országba? Ami nyilvánvaló törvényszegés. Hogyan lehetséges továbbá, hogy a Vulin lakásvásárlási ügyét gyanúsnak találó Korrupcióellenes Ügynökség bűnvádi feljelentésére az ügyészség nem rendel el vizsgálatot, hanem két évig fekteti az aktákat, majd elveti a feljelentést?
Miután a KRIK újságírói hozzájutottak és az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozták a pikáns ügy adatait, a gyanúba keveredett véderőminiszter nem az őszinte megbánást és a tényleges helyzet feltárását választotta, vagy esetleg hiteles bizonyítékokkal próbálta volna cáfolni a vádakat, hanem a régi jó pártállami módszerek szerint ellentámadásba ment át. Mozgalma a legdurvább kirohanást intézte a civil szervezet és annak vezetője, Stevan Dojčinović ellen, akit kábítószerélvezőnek minősített, s aki, mint állították, „gyűlöl mindenkit, aki önfeláldozóan harcol Szerbiáért”.
Mármint mozgalmuk vezetője.
Megszólaltak Vulin elvbarátai is, igyekezve ideológiai síkra terelni a témát. A Večernje Novostiban megjelent kommentár szerzője szerint (aki, mint aláírásából kiderül, az orosz kormány ösztöndíjasaként Moszkvában folytat tanulmányokat) azért indult médiakampány Vulin ellen, mert közismert oroszbarát, ezért szálka a Nyugat szemében. A rágalomhadjárat akkor indult ellene, amikor euro-atlanti körökben rádöbbentek, hogy Vulin sikeresen fejleszti az Oroszországgal való katonai-műszaki együttműködést, és azon fáradozik, hogy minél előbb megérkezzenek az ajándék MÍG-vadászbombázók Szerbiába.
A szerző a továbbiakban még tágabb viszonylatokba helyezi a miniszter szerencsétlen lakásvásárlási ügyét, és arra a következtetésre jut, hogy Montenegró NATO-tagsága és Macedóniának a nyugati katonai szövetséghez való közeledése után az oroszbarát politikát folytató Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság a Nyugat kemény csapásainak van kitéve. Ezért a Vulint támadó hazai sajtó nincs tudatában annak, hogy tulajdonképpen ennek a kíméletlen nyugati offenzívának a szolgálatába szegődött, amely ki akarja küszöbölni az orosz befolyást és meggyengíteni mindazt, ami Szerbia nemzeti érdeke.
Amiből az az egyenes következtetés vonható le, hogy Vulin nemcsak a szerb-orosz barátság egyik legszilárdabb letéteményese, hanem az is, hogy egyszersmind a nagyhatalmi érdekütközések szenvedő alanya, és a pitiáner idegenbérenc újságírók pusztán ellenséges szándékú megbízóik sugallatára firtatják lakásügyét. És hogy annak, aki ilyen fontos szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi életben, talán van joga kölcsönkérni bizonyos összeget a történetesen kapitalista nagynénitől, aki Kanadában kuporgatta össze azt a kétszáz ezret, de ennyi erővel megtehette volna ezt akár Moszkvában is.
Ám hiába vetik be még az orosz MIG-eket is Vulin védelmében, a közvélemény előtt már aligha lehet őt tisztára mosni. Erről tanúskodnak a témával foglalkozó cikkekhez fűzött, a nyilvánvaló törvényszegést elítélő kommentek százai is. Ezekben emlékeztetnek eme örökös pártfunkci pályafutásának fontosabb állomásaira, s arra is, hogy egyetlen napi munkaviszony nélkül lett munkaügyi miniszter, a védelmi tárcával pedig annak ellenére bízták meg, hogy soha sem volt katona. Továbbá arra, hogyan lett harcos kommunistából buzgó ortodox hívő, aki szorgalmasan hányja magára a keresztet a kamerák előtt minden egyházi ünnepen.
Az egyik belgrádi lapban olvashattuk azt a Vulinról szóló versikét, amelynek szerzőjét a szóban forgó affér ihlette meg. És így kezdődik:
„Ha fogytán reményed, pénzforrás sehol kilátásban,
Gondod megoldja, ha van egy tantid Kanadában...”
(...)
Következő cikk: Vučić személyesen adta át Ralph Fiennes szerb okmányait
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >