2021. április 21. Szerda
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Erősebb és fejlettebb kisebbségvédelem”?

Alaptalan lelkesedés

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A szerb kisebbségi politikára a problémák elhallgatása, a mellébeszélés, a halogatás, valamint a jogszabályok és gyakorlat közötti eltérés a jellemző. Ezért nincs ok lelkesedésre! Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Olvasom Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének nyilatkozatait, amelyekben arról beszél, hogy „Branko Ružić államigazgatási miniszter július 25-én fogadta a nemzeti tanácsok képviselőit”.

Csodálkozok, hogy az elnök úr – még a mandátuma utolsó évében se – nincsen tisztában azzal, hogy is állunk Szerbiában a kisebbségvédelemmel? Lelkesedéssel nyilatkozott ugyanis arról, hogy „a legmagasabb szinten marad a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács munkája, hiszen továbbra is Ana Brnabić kormányfő fog elnökölni, így a jövőben a legrangosabb kisebbségügyi testület a legmagasabb szinten, a legilletékesebb minisztériumokkal tudja a felmerülő problémákat megbeszélni”.

Kiemelte ezt is: „A találkozó legfontosabb hozadéka, hogy összehangolt és folytonos munka, illetve párbeszéd folyik a nemzeti tanácsok és a hatalom legfelsőbb szintje között”.

Nos, lássuk a tényeket: Eddig is Ana Brnabić vezette az említett testületet, igaz, a kormányfővé választásáig, a szerb kormány államigazgatási és helyi önkormányzati miniszteri minőségében.

Brnabić „elnöklése” alatt nem történt meg a két legfontosabb kisebbségügyi törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosítása, illetve új törvény meghozatala. A jelenlegi kormányfő nevéhez fűződik viszont a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését előmozdítani hivatott cselekvési program elfogadása, amely a vajdasági magyarok szempontjából nem hozott semmilyen előrelépést.

Mi változott most meg azzal, hogy Brnabić nem miniszterként, hanem kormányfőként irányítja majd a testületet? (Előtte Aleksandar Vučić, volt kormányfő, most köztársasági elnök volt a testület elnöke, de nincs tudomásom arról, hogy akkor egyáltalán összeült-e, és hogy valamilyen érdemleges döntést hozott volna.)

Július 28-i expozéjában Brnabić a nemzeti kisebbségek kapcsán kiemelte, hogy „előbbre vitelük (sic!) fontos lesz a kormány számára”. Hangoztatta, hogy „büszke arra, mennyi eredményt elértünk a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén”, valamint hogy „büszkéknek kell lenünk az együttélésre és a toleranciára”. Ez lenne az új kormány kisebbségügyi programja? 

Hajnal úr most is megismételte: „A nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása, a tájékoztatással kapcsolatos stratégia kidolgozása és számos olyan feladat előtt állunk, amelyeket az év végéig vagy a jövő év elejéig el kell végeznünk” (mármint nekik, az illetékeseknek!).

Hányadszor olvassuk már ezt a szöveget? Az „összehangolt és folytonos munka” igazából semmilyen eredményt nem hozott!

Branko Ružić (Zimony, 1975), az illetékes új miniszter, „már fiatalkorában csatlakozott a (miloševići) Szerbiai Szocialista Párthoz (SPS), annak ifjúsági szervezetének volt az elnöke, majd 2001-től a párt főbizottságának a tagja”. Az életrajzi adatai szerint, soha nem foglalkozott államigazgatási és önkormányzati kérdésekkel, nemzeti kisebbségi ügyekkel is esetleg csak a párt közismerten nem kisebbségbarát politikája menetén.

Az ülésen Ružić a nemzeti kisebbségi tanácsok pénzelésével kapcsolatban kifejtette, hogy „megpróbálnak majd az illetékes minisztériumokkal olyan megoldást találni, hogy megnövelhessék a nemzeti kisebbségek támogatására szánt összeget”.

A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó két törvény meghozatalára, mint mondta, „még az idén ősszel sor kerül”, de azt már meg sem említette, hogy ezek a jogszabályok késnek. Elmondása szerint ezek a törvények „jelentősen megerősítik a nemzeti tanácsok státuszát, leegyszerűsítik majd a jövő évi nemzeti kisebbségi választásokat, ugyanakkor transzparensebbé teszik a kisebbségi tanácsok munkáját”. Ez legfeljebb egy nesze semmi, fogd meg jól!

Figyelembe véve a szerb alkotmánybíróság 2014 évi határozatát, amellyel a nemzeti tanácsok számos illetékességét megkérdőjelezte, félő, hogy ebből nem „erősebb és fejlettebb kisebbségvédelem”, hanem éppen az ellenkezője lesz. Ne legyen igazam!

A szerb kisebbségi politikára a problémák elhallgatása, a mellébeszélés, a halogatás, valamint a jogszabályok és gyakorlat közötti eltérés a jellemző. Ezért nincs ok lelkesedésre!

 

 

2017. július 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Senkiföldjén

Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >

Tovább

A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >

Tovább

A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >

Tovább

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább