2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Dicshimnusz a csülökről

Az Írói fogások bőségtáláról csemegézünk

„Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, mi daráljuk-e a húst, vagy minket darálnak-e...” Szijjártó Gabriella (Szabad Föld):

„NEM TÖRTÉNIK BENNE SEMMI, csak az, hogy egy ember megeszik egy halat” – mondta egy nyomdász a Szindbád című írást átolvasva. Valóban csak ennyiről szólna Krúdy és a magyar irodalom többi, evéssel kapcsolatos műve?! A választ keressék a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Írói fogások című kiállításon 2017. március 31-ig! A képzeletbeli étlapon megtalálhatók Krúdy odakozmált kispörköltjén kívül Kosztolányi vegetáriánus étrendje és Ady édesanyjának konyhai jegyzetei is. Írásunk csupán csemegéz a bőségtálból.

Emma asszony 1893-ban született egy füstös pesti kávéházban vagy szerkesztőségi szobában, tizenhárom évet élt, de komoly életművet hagyott maga után: egy kötetre való levelet és egy remek szakácskönyvet. Hogy is van ez?! A negyedik évét taposó irodalmi lap, A Hét a polgárság művelt asszonyaiban remélt hűséges előfizetőkre találni, s az ügy érdekében az egyik újságíró-szerkesztő, Ignotus asszonybőrbe bújt.

Az Emma asszony levelei hallatlanul népszerű rovat lett, amelynek egyik mellékszálaként 1901-ben receptek beküldésére kérte az írókat és az olvasókat; ezek gyöngyszemeiből állt össze a következő évben A Hét szakácskönyve.

Egyfajta korabeli gasztronómiai blog jött létre: a receptek mellett számos hozzászólás, levél látott napvilágot, gyakran egymás véleményére reflektáltak a szerzők – a háziasszonyokon kívül olyan nevezetes személyek, mint Mikszáth Kálmán és Tömörkény István, valamint Bródy Sándor, Fadrusz János és Hermann Ottó neje.

Olykor bizony a feleségek szakácstudománya és sikere megközelítette – ha épp le nem főzte – férjuruk olvasottságát. Móra Ferencné már 1922-ben kiadott egy kötetet Szegeden Mit főzzünk? címmel, majd néhány év múlva még nagyobb vállalkozásba fogott. Férje így háborgott a hír hallatán: „Megirigyelte tudniillik irodalmi sikereimet, s most ő is ír. Természetesen szakácskönyvet; állítólag több haszon lesz rajta, mint az én összes irodalmi remekemen.” Móráné előszót is kért az urától, de ezt az író nem vállalta – így a később számos kiadást megért kötet Móra közreműködése nélkül jelent meg. A könyv igen fontos mérföldkövet jelentett a magyar kulinária történetében: ez az első olyan szakácskönyv, amely pontos anyaghányadokat és elkészítési időket is tartalmaz.

A világirodalom leghíresebb süteménye, Proust madeleine-je az emlékezés hosszú folyamatát indítja el – Krúdy Gyulánál ezt a szerepet a főtt marhahús és a velős csont tölti be. Kétségkívül ő a XX. századi magyar irodalom leghíresebb ínyence, aki szerint „az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét”. Míg ő prózában brillírozott, Berda Józsefet az örömteli evés megverselőjeként tisztelhetjük.

Aligha akad költő, aki ilyen közvetlen kapcsolatot élt volna át a gyomra és a világ állapota között, aki ilyen ódai magasságokba emelte volna a csülökpörköltet, a rizottót vagy a pöfeteggombát.

Miközben Jókai Mór felesége, Laborfalvy Róza fogadásnak is beillő ebédjeivel büszkélkedett, Mikszáth Kálmán karcolataiban megörökítette a parlamenti étkezéseket, és Móricz Zsigmond zsíros torokról anekdotázott kedélyesen, egyre nagyobb ismertséget és hívet szerzett magának egy különös figura: Bicsérdy Bélát a nyers, vegetáriánus táplálkozáson alapuló életmód magyar apostolaként jegyzik. Nagy hangsúlyt fektetett a testedzésre, a helyes légzésre – cserébe az élet évszázadokig(!) terjedő meghosszabbítását ígérte. Az 1920–30-as években valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte, a követők és az ellenzők tábora se volt csekély. Kosztolányi Dezső a felesége hatására tért át a nyers kosztra, bár csupán egy évig bírta. Karinthy viszont a kétkedők táborába tartozott, olyannyira, hogy 1926-ban nyílt levelet írt Bicsérdynek: „Nem a húshoz ragaszkodom én, nem is az összes italhoz… én lemondok a dohányzásról, és lemondok a szerelemről is. De mindezekről akkor mondok csak le, hogy ha ön valami egyebet tud ajánlani cserébe mindezekért. Csak nem gondolja talán, hogy a száz év, amit ön ígér, ellenérték lehet mindezekért? A tartalmat nem lehet tartammal pótolni, kedvesem.”

 Nem törvényszerű, hogy aki szenvedélyesen ír recepteket, élvezettel állít össze menüsorokat, és szívesen főz a barátainak – mint tette azt Petri György –, az kéjes örömet érez étkezés közben. A költő maga alig evett.

Élete utolsó hónapjaiban (2000-ben hunyt el) már csakis egy szakácskönyvön dolgozott, és hagyatékában megtalálták egy csigás receptkötet tervezetét. A közelgő halállal is önironikus hangon, „konyhanyelven” néz szembe:

„Kiélvezem a maradék időt, / mint ínyenc a húsos cubákokat / – csontig lerágom végnapjaimat”

(Búcsúzás).

A konyha és az íróasztal között legserényebben ingázó kortárs író Cserna-Szabó András. A kulináris krimik feltalálója, a hasnovellák és gasztroesszék megújítója, aki sokat tud a főzés és a képzelet, az evés és az erotika összekapcsolódásáról. 

Például azt is, hogyan lehet egyszerre fejben főzni és szeretkezni (Szíved helyén épül már a Halálcsillag).

Nemcsak az evés öröme ad örök témát, hanem annak hiánya, a nélkülözés, a koplalás is. És mára megjelent egy újabb irodalmi gasztrohalmaz: a táplálkozási zavaroké.

Az étkezés torzulása, a mániás evés Parti Nagy Lajos írásainak visszatérő motívuma. Az étkezés ártalmasságáról című monodrámában egy zsírégető csodaszerrel házaló, valójában mániás evéssel küzdő ügynök előadását követhetjük végig. A hullámzó Balaton című novellában pedig egy zabálási versenyeken induló sportbajnok mondja el történetét, akinek élete végére saját végletesen elhízott teste lesz a börtöne.

Nemhiába írta találóan Örkény István: „Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, mi daráljuk-e a húst, vagy minket darálnak-e...”

2016. július 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább