2026. április 18. szombat
Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Szép kis történetek (1.)

Balázs Attila
Balázs Attila
Szép kis történetek (1.)
A fedőlap Lázár Tibor Benczúr-parafrázisának felhasználásával készült

Szép kis történetek. Lehet erre úgy is tekinteni, akár a kiadónknál megjelent két világsarok-publicisztika szépirodalomba teljesen átbillenő folytatására. Teli van rakomány mindenfelé szétszóródó emberrel, elsősorban magyarral. Híressel, amilyen Kossuth Lajos, aki bejárta az Újvilágot is, és kevésbé híressel, mint Walburga Oesterreich, aki ördögtől való ügyességgel tudta görgetni a csapágygolyót szépséges köldöke körül. Könyvünk lapjain újjáéled Kerényi Frigyes elfelejtett költő, Petőfi pályatársa és ellenlábasa, aki Texasban végezte életét egy kemencében, vagy éppen Gregory Pack, azaz Pék György, e furcsa, ragályos szenvedélyű delfinidomár. És feltűnnek itt oly legendás figurák ugyancsak, mint a Beatlesek, akik egy kis spangli után koncertet adtak Újvidéken, s megtapsolta őket Josip Broz Tito is. A második félidőben felbukkan Figo, a portugál focista, akinek nincs is nyaka. Aurájában sokan azok közül, akik anno a végeken rúgták a bőrt, mielőtt áldozataivá lettek a történelemnek. Nem utolsósorban begyalogol a képbe a neo-kretenizmus nevű irányzat excentrikus megalapítója. Rögtön azután, hogy megemlékeztünk John Wesley Oakról, aki úgy vált mintaképpé, hogy nem alkotott semmit.

A zentai Zetna (igazgató-tulajdonos Beszédes István)  kiadásában hamarosan megjelenő kötetet két részben mutatjuk be a szerző engedélyével.

***

 

Házilegelő

(szakszervezeti alapon a topless bárban)

Előbb volt a gerincguriga. De azelőtt meg a kozmogenerátor. Az utóbbi repülő csészealjra emlékeztető tárgy, amelyet, a kisebb méretűt, fejre lehetett tenni, mint egy csajkát, a nagyobb méretű, függesztett alá meg be lehetett ülni. Mindkettőn apró lyukak sorjáztak körbe, ezeken keresztül besugárzott a kozmikus energia, dúsítva az illető erőállományát, serkentve agybéli funkcióit. Mielőtt végérvényesen bekövetkezett volna a kollektív kozmikus telítettség, néha úgy tűnt, az egész ország egy nagy kozmogenerátor alatt kuksol, s onnan leselkedik kifelé. Aztán jött a gerincguriga. A legutóbbi balkáni háború elől meglépő hősünket ez az elmés, hosszúkás szerkezet már itt érte utol, a magyar fővárosban. Nem is gurigára emlékeztetett, mint inkább üres, „sok hengeres-hüvelyes” tölténytárra, amelyet két hevederrel erősíthetett az ember magára, mégpedig úgy, hogy annak hosszú, masszív része hátul a gerincre lapulva lógjon lefelé, mindenféle fájdalmat, deformációt eltüntetendő. Egy, az üzleti világba átruccant és ott ragadt, költészetileg valószínűleg megboldogult jugó lírikus agyalta ki, lehet, épp az említett generátorral a fején. Egy őrült poéta, aki úgy döntött, népét nem középiskolás fokon gyógyítja majd, ezért hát belemerült sokféle filozófiába, misztikus tanba, mágiába és alkímiába, ahol csakhamar megtalálta a saját csodateáihoz használható képleteket. És aztán virágzott a gyógyír, akár lőtt sebre. Jöttek az újabb gyümölcsöző ötletek. Érdekes tárgyak, eszközök keletkeztek. Figyelemre méltó, iparosodó meló.

– Főleg sofőrök számára príma – ismertette a fájdalomcsillapító gyógyeszközt emberünknek a sógora, egy jólelkű és okos szerb ember, aki jómaga is jelentőset alkotott a túlélés artisztikumának nehezen behatárolható területén.

– Tényleg használ? – fogalmazódott meg a kétely.

–  Úgy érzem, igen.

A sógor megfordult, levetette zakóját, és azzal láthatóvá vált – mint valami rendhagyó hátsó hüvelyes nyakkendő – ez az izé.

– Nem érdemes darabonként árulni – rukkolt elő az elképzeléssel. –  Fel kellene ajánlani a szakszervezetnek, mit tudom, én. Iksz forintért ennyit vagy amannyit.

– A szakszervezetnek?

Hübelebalázs, vagy még inkább kétkedő Tamás eleinte csak idegesen vonogatta a vállát, aztán egy szép napon mégis azzal az elhatározással ébredt, hogy szerencsét próbál. Délelőtt még nem történt semmi, délután azonban lassan megjött a mersz, mégpedig a Dömötör sörözőben, ahol Jóska, a volt sofőr, hosszú ideje pincér, érdeklődéssel forgatta kezében a mintadarabot, zavartan hunyorgott, majd mentő ötlete támadt. Áttanácsolta a házalót a szomszédos topless-bárba, ahol – úgy tudta – él és virul valami Bazalt becenevű ember, aki biztos vevő a dologra, nem beszélve a szakszervezettel ápolt kitűnő kapcsolatairól. Azzal Jóska magabiztosan kihúzta magát, mint aki csupa jó tippel szolgálhat, kacsintott, majd eltűnt a söntésben. Mire a sör elfogyott, Jóska leadta a drótot. Sosem derült ki, mit mondott. Napokon belül eltűnt a Dömötörből, ha nem is ezért.

Bizonyos Bazalt úr éppen akkor nem tartózkodott a pillanatnyilag pangó toplessben, de úgy volt, hogy minden percben megérkezhet. A lányok féltek, nehogy elszúrják az akármit, és mivel különben is az a dolguk, hát a maguk módján megpróbálták elszórakoztatni szemmel láthatóan begörcsölt vendégüket. De csak felemásan bontakozhatott ki az akció, mert kisvártatva begördült a Bazalt, eltakarva a reflektorfényt. Tudni vélt valamit a tárgyról, mivel – mint mondta – „megmobilozták már a nem telefontémát”.

Valószínűleg csak a jó ég tudja, mit mobilozhattak meg és mit nem, elég az hozzá, hogy hátsó „irodájában” Bazalt eléggé furcsán nézett a felkínált árura, majd a felkínálójára, majd ismét az árura. Szinte látszott, ahogy kidudorodik a homloka a töprengéstől. Árnyéka olyan lett, mint vélhetően egy palackos delfiné, ha ilyen (pongyola) tengeri hasonlattal élnénk. Végül elmosolyodott, mert úgy dönthetett, hogy megpróbál mögéje férkőzni a rejtelmes ügynek.

– Ennyi? – kérdezte olyan ember hangján, aki átlát a szitán, ugyanakkor meg lehet benne bízni.

– Ennyi – rebbent a válasz.

Bazalt arca mintha repedezni kezdett volna a méregtől, de visszafogta indulatát. Valószínűleg hosszú idő telt el, mire az ajtó előtti posztról – a ’többet ésszel, mint erővel’ szlogennel – bejutott a „topless” karosszékébe, melyben megbölcsülten igyekezett higgadt maradni. Öklébe harapott, és ettől mintha megnyugodott volna, csak a hitetlenséget nem tudta eltüntetni egyébként nem is annyira durva ábrázatáról, amellyel azért mégse harmonizált tökéletesen az elferdült orrára biggyesztett aranykeretes pápaszem. Le is vette, úgy bámult sokáig érthetetlen vendége szemébe, aztán felsóhajtott, és nekilátott szépen – mint valami selyem, abroncsos melltartót – összehajtogatni azt a frászkarikát.

– Szakszervezet? – szórakozott magában, majd hirtelen kajánsággal elvigyorodott. – Van egy ötletem, csak meg kell várni elébb, hogy itt elintézzek valamit.

Szép kis történetek (2.)

2014. április 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Megint szép lett

Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

És most hogyan tovább?

Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Csapdahelyzet a VMSZ számára

Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >

Tovább

VMDK: Stop a politikai erőszaknak!

A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Radics Viktória: Pásztor és társai a csatlósok közé tartoznak, tehát cinkosok és bűnrészesek

Magyar Péter karakán, szavatartó politikusnak látszik, aki nem legyint elnézően a Fidesz bandavezéreinek és csatlósainak bűneire >

Tovább

A VMSZ POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI BUKÁSA

Pásztor Bálintnak és politikai körének vállalnia kellene a felelősséget, és távoznia a közéletből. Ha ezt nem >

Tovább

A VMDK azt üzente Magyar Péternek, hogy ne melengesse keblén a viperát!

Felháborító, hogy azok beszélnek partnerségről, akik az utolsó pillanatig kétes körülmények között gyűjtötték a levélszavazatokat a >

Tovább

Önök legnagyobb bűne, hogy minderről a vajdasági magyarság egy jelentős része még csak nem is hallott!

Az az igazság, hogy Önök morálisan olyan mélyre süllyesztették ezt a társadalmat, hogy évtizedekbe telik majd >

Tovább