Ma Emőke, Botond, Ottó, Kartal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Szembenézni
Gerold László
„Jelenleg Magyarországon negyven Wass Albert-szobor van, míg az Ady- és József Attila-szobrok együtt ennek a felét sem teszik ki.” Gerold László jegyzetéből (Vajdaság Ma):
Az alábbiakban egy fölöttébb tanulságos és nagyon okos könyvre szeretném felhívni a figyelmet. A szerző: György Péter (1954), pesti esztéta, több remek könyve közül kettőt emelnék ki, a Digitális édent (1998) és az Apám helyett-et (2012).(…)
Gondolkodni és kérdezni a szembenézés azonban igényével csak az tud, akinek nagy a tudása, gazdag anyagismerettel rendelkezik. György Péter ilyen, amint ezt Állatkert Kolozsváron – képzelt Erdély című, tavaly megjelent esszé-, tanulmánykötet is tanúsítja.
A különös című könyv két igen kényes problémát tematizál. A Trianon-kérdést és az Erdély-mítoszt. Mindkettőhöz kritikusan viszonyul. Az előbbi kapcsán nem történelmi oknyomozást folytat, hanem azt vizsgálja, hogy a magyar szellemi élet, ezen belül is elsősorban az irodalom hogyan viszonyult és dolgozta fel a nemzet szempontjából talán Moháccsal felérő eseményt. Ezenközben számomra a legérdekesebb mozzanat a Kosztolányi–Karinthy párhuzam, amely egyrészt minden eddigi kísérlettel ellentétben szépítés és szerecsenmosdatás nélkül szemléli Kosztolányi magatartását 1920-ban, amikor nagybuzgón összeszerkesztette a Vérző Magyarország című antológiát, melyet Horthy előszava vezet be, s benne vannak a kor legjelentősebb írói, például Krúdy, Gárdonyi, Babits vagy Tóth Árpád éppen úgy, mint Tormay Cécile, s természetesen a legjobb barát, Karinthy Frigyes is. Aki azonban sokkal józanabbul szemlélte az eseményeket, „nem kért, s nem részesedett sem a helyreállító, sem a reflexív Trianon-nosztalgiából”, amint művei, többek között a Gyilkosok című novelláskötete tanúsítják. Személy szerint azért is örülök ennek az írásnak, mert kiderül belőle, hogy könnyelműen humoristának elkönyvelt Karinthy milyen okos, tisztán látó elme volt, más is, több is, mint ahogy a közvélekedés hiszi.
A kötet másik témája az Erdély-mítosz. Az évtizedeken át alakult s mai napig is igen erőteljes Erdély-kép, véli György Péter, képzelet eredményeként lett „a magyar szenvedés és fájdalom metaforája”. Mítosz. Ezt járja körül, vizsgálja több szövegében a szerző. S ebben a folyamatban számomra igen figyelemre méltó az lábjegyzet, melyből kiderül, hogy jelenleg Magyarországon negyven Wass Albert-szobor van, míg az Ady- és József Attila-szobrok együtt ennek a felét sem teszik ki. S ha már ezt az ízlésficamot említem, nem hagyhatom szó nélkül a napokban az interneten olvasható Ady- és József Attila hamisítást, sőt gyalázást, illetve amiről sajtónk tudósít, hogy Zentán Wass Albert Követőinek Asztaltársasága tevékenykedik, de említhetném a vidékünktől idegen kopjafa- és székelykapu-állítást is, mint a hamis Erdély-kép honi leképződését.
Ha már hazai vizekre eveztem, nem hagyhatom szó nélkül György Péter könyvének néhány vajdasági vonatkozását. A kötet előszava említi Szombathy Bálint, drMáriás és Végel László nevét s közöl négy sort („én lenni / élni külföld élet / pénz nyelv zászló / himnusz bélyeg”) Domonkos István immár kultikus Kormányeltöréséből. Mind a négyen a területenkívüliség kapcsán idéződnek. Szombathy egy pesti konferencián elhangzott szavai alapján: „odaát úgy könyvelnek el, mint aki már el eltávozott, ideát pedig úgy, mint aki meg sem érkezett. Sem itt, sem ott nem vagyok hát, valahol egy határsávon, a senki földjén érzem magam, miközben pedig úgy gondolom, mindenkié vagyok, legalábbis az szeretnék lenni”. Hosszabban időz a könyv szerzője Gion Nándor Véres patkányirtás idomított görénnyel című naplóregényénél, amely az Új Symposionban történő 1971-es közlésekor nagy vihart kavart. Ennek oka György szerint nem a zsidókérdés felemlítése, hanem az volt, hogy Gion „kilépett a kisebbségi magyar íróknak fenntartott ketrecből”, s arról írt, ami Pesten történt vele. (Gion később visszament ebbe a „ketrecbe”, de ez már egy másik mese.) Gion esete arra példa, hogy „milyen mély szakadékok húzódnak a »magyar-magyar kapcsolatok« ideológiai tétele mögött: a szocializáció, az utazás, emigráció, migráció mindennapi valóságában. Gion szövege a poszt-trianoni helyzetben magától tűnő kisebbségiek asszimilációja, folyamatosan létező kulturális gyakorlat elleni radikális lázadás volt, az előre determinált szerepek visszautasítása”. Mindenesetre végiggondolandó vélemény.
Ahogy az egész könyv is végiggondolásra ösztönző. Aki teheti, olvassa el. Érdemes.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >
A félelem szerb királya meztelen
Hatalmas nyomás alá került Vučić birodalma, ezzel párhuzamosan terjed a remény és a bizakodás a Balkánon, >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >