2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Napi ajánló

Szembenézni

Gerold László
Gerold László
Szembenézni
József Attila (Bodini illusztrációja)

„Jelenleg Magyarországon negyven Wass Albert-szobor van, míg az Ady- és József Attila-szobrok együtt ennek a felét sem teszik ki.” Gerold László jegyzetéből (Vajdaság Ma):

Az alábbiakban egy fölöttébb tanulságos és nagyon okos könyvre szeretném felhívni a figyelmet. A szerző: György Péter (1954), pesti esztéta, több remek könyve közül kettőt emelnék ki, a Digitális édent (1998) és az Apám helyett-et (2012).(…)

Gondolkodni és kérdezni a szembenézés azonban igényével csak az tud, akinek nagy a tudása, gazdag anyagismerettel rendelkezik. György Péter ilyen, amint ezt Állatkert Kolozsváron – képzelt Erdély című, tavaly megjelent esszé-, tanulmánykötet is tanúsítja.

A különös című könyv két igen kényes problémát tematizál. A Trianon-kérdést és az Erdély-mítoszt. Mindkettőhöz kritikusan viszonyul. Az előbbi kapcsán nem történelmi oknyomozást folytat, hanem azt vizsgálja, hogy a magyar szellemi élet, ezen belül is elsősorban az irodalom hogyan viszonyult és dolgozta fel a nemzet szempontjából talán Moháccsal felérő eseményt. Ezenközben számomra a legérdekesebb mozzanat a Kosztolányi–Karinthy párhuzam, amely egyrészt minden eddigi kísérlettel ellentétben szépítés és szerecsenmosdatás nélkül szemléli Kosztolányi magatartását 1920-ban, amikor nagybuzgón összeszerkesztette a Vérző Magyarország című antológiát, melyet Horthy előszava vezet be, s benne vannak a kor legjelentősebb írói, például Krúdy, Gárdonyi, Babits vagy Tóth Árpád éppen úgy, mint Tormay Cécile, s természetesen a legjobb barát, Karinthy Frigyes is. Aki azonban sokkal józanabbul szemlélte az eseményeket, „nem kért, s nem részesedett sem a helyreállító, sem a reflexív Trianon-nosztalgiából”, amint művei, többek között a Gyilkosok című novelláskötete tanúsítják. Személy szerint azért is örülök ennek az írásnak, mert kiderül belőle, hogy könnyelműen humoristának elkönyvelt Karinthy milyen okos, tisztán látó elme volt, más is, több is, mint ahogy a közvélekedés hiszi.

A kötet másik témája az Erdély-mítosz. Az évtizedeken át alakult s mai napig is igen erőteljes Erdély-kép, véli György Péter, képzelet eredményeként lett „a magyar szenvedés és fájdalom metaforája”. Mítosz. Ezt járja körül, vizsgálja több szövegében a szerző. S ebben a folyamatban számomra igen figyelemre méltó az lábjegyzet, melyből kiderül, hogy jelenleg Magyarországon negyven Wass Albert-szobor van, míg az Ady- és József Attila-szobrok együtt ennek a felét sem teszik ki. S ha már ezt az ízlésficamot említem, nem hagyhatom szó nélkül a napokban az interneten olvasható Ady- és József Attila hamisítást, sőt gyalázást, illetve amiről sajtónk tudósít, hogy Zentán Wass Albert Követőinek Asztaltársasága tevékenykedik, de említhetném a vidékünktől idegen kopjafa- és székelykapu-állítást is, mint a hamis Erdély-kép honi leképződését.

Ha már hazai vizekre eveztem, nem hagyhatom szó nélkül György Péter könyvének néhány vajdasági vonatkozását. A kötet előszava említi Szombathy Bálint, drMáriás és Végel László nevét s közöl négy sort („én lenni / élni külföld élet / pénz nyelv zászló / himnusz bélyeg”) Domonkos István immár kultikus Kormányeltöréséből. Mind a négyen a területenkívüliség kapcsán idéződnek. Szombathy egy pesti konferencián elhangzott szavai alapján: „odaát úgy könyvelnek el, mint aki már el eltávozott, ideát pedig úgy, mint aki meg sem érkezett. Sem itt, sem ott nem vagyok hát, valahol egy határsávon, a senki földjén érzem magam, miközben pedig úgy gondolom, mindenkié vagyok, legalábbis az szeretnék lenni”. Hosszabban időz a könyv szerzője Gion Nándor Véres patkányirtás idomított görénnyel című naplóregényénél, amely az Új Symposionban történő 1971-es közlésekor nagy vihart kavart. Ennek oka György szerint nem a zsidókérdés felemlítése, hanem az volt, hogy Gion „kilépett a kisebbségi magyar íróknak fenntartott ketrecből”, s arról írt, ami Pesten történt vele. (Gion később visszament ebbe a „ketrecbe”, de ez már egy másik mese.) Gion esete arra példa, hogy „milyen mély szakadékok húzódnak a »magyar-magyar kapcsolatok« ideológiai tétele mögött: a szocializáció, az utazás, emigráció, migráció mindennapi valóságában. Gion szövege a poszt-trianoni helyzetben magától tűnő kisebbségiek asszimilációja, folyamatosan létező kulturális gyakorlat elleni radikális lázadás volt, az előre determinált szerepek visszautasítása”. Mindenesetre végiggondolandó vélemény.

Ahogy az egész könyv is végiggondolásra ösztönző. Aki teheti, olvassa el. Érdemes.

2014. január 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Soros György: A berlini faltól az új falakig

Az amerikai-magyar üzletember szerint a világ forradalmi időket él, világszerte erősödik a nacionalizmus, a jövő bizonytalan. >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább