2019. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Napi ajánló

Kritikusok és olvasók

Gerold László
Gerold László
Kritikusok és olvasók
(de-ice11 fotója)

„Bicskei Gabriella Puha kert c. prózakötete (21.) Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje (27.), Tolnai Ottó Kalapdoboz c. esszékötete (85.).” Gerold László írásából (Vajdaság Ma):

A Népszabadság huszonöt kritikust kért fel, nevezzék meg a 2013-ban megjelent általuk öt legjobbnak tartott magyar szépirodalmi művet, melyek közül az első öt, a második négy, a harmadik három a negyedik kettő, az ötödik pedig egy pontot kapott. A rangsor a pontok összege alapján alakult ki.

A Literán az olvasók szavaztak. A szerkesztőségbe egy hónap alatt mintegy tízezer szavazat és háromezer facebook-bejegyzés érkezett, ami önmagában impozáns lenne – lám, vannak olvasók! –, ha a játékszabályok szigorúbbak lettek volna, s nem teszik lehetővé a többszöri szavazást, ami óhatatlanul is kétségessé teszi az objektivitást. Nyílván erre utal az a szerkesztőségi észrevétel, miszerint a véleménynyilvánítás nem tekinthető reprezentatívnak, következésképpen reálisnak sem, mivel az egyes művekre leadott szavazatok számát befolyásolhatta, hogy a szerzők közül kinek „milyen kiterjedt netes kommunikációja” van. Ennek tulajdonítható, hogy a szinte végig listavezető művet az utolsó kanyarban egy olyan könyv előzte meg, melyről „addig sohasem hallottak”.

Ezek után immár elkerülhetetlen a két lista címszavakkénti ismertetése.

A kritikus-lista első tíz helyezettje: 1. Borbély Szilárd: Nincstelenek (58 pont), 2. Tompa Andrea: Fejtől s lábtól (33), 3. György Péter: Állatkert Kolozsváron – képzelt Erdély (18), 4-5. Kun Árpád: Boldog Észak és Székely Csaba: Bányavidék (13), 6. Pintér Béla: Drámák (12), 7-8. Erdős Virág: Ezt is el és Esterházy Péter: Egyszerű történet… (11), 9-10. Tóth Krisztina: Akvárium és Nagy Gabriella: Üvegház (10).

Hogy az elmúlt év könyvtermésének valóban ez lenne a legjava, nem tudom, de mivel a tízből nyolcat olvastam, nyugodt szívvel mondhatom, valóban fontos, jó könyvekről van szó, melyeket minden irodalomkedvelőnek illene ismernie. Néhány figyelmet érdemlő mozzanat: A szembetűnő műfaji változatosság ellenére a regény dominál. Meglepő, hogy a kiadók számára nem éppen kurrens drámakötetekből kettő (Székely és Pintér könyve) is listára került. S hogy csak egy verseskötetet (Erdős) rangsoroltak az első tízbe, jóllehet ezt a lista következő tíz kötete számottevően pótolja. Az sem lehet mellékes, hogy a listán nincs novelláskötet, s hogy a műfaji határterületnek számító esszéből is csak egy van (György), holott a műfaj virágzik.

A Litera jegyzéke majd százötven könyvcímet tartalmaz. A, rangsor élén Böszörményi Zoltán Katedrális az örök télnek c. regénye áll (8,2 %-kal) ezt Ferencsik Adrienne Incognito c. kötete követi (6,2), harmadik az másik listát fölényesen vezető mű 5,3 %-kal. Az első kettőről, éppen úgy, mint a tízes lista további kötetei közül legtöbbről nincs személyes élményem, sőt, fájdalom, a legtöbb szerző neve sem ismerős. Ilyképpen hiteles véleményt sem mondhatok, tény viszont, hogy az eltérés óriási. Ha ennek valamilyen magyarázatát szeretnénk adni, akkor talán először is arra kell gondolni, hogy míg a kritikusok a szakmai kritériumok szerinti legjobb könyveket nevezték meg, addig az olvasók a számukra legolvasmányosabbakra szavaztak. Az a lista kizárólag a szakma, ez pedig (ha eltekinthetünk a netes szavazás nyújtotta ügyeskedéstől) talán a lélek matézise szerint formálódott.

Mindenképpen tanulságos elgondolkodni a két rangsoron.

Végezetül nem tehetem, hogy csupán záróadalékként ne említsem meg: örömmel fedeztem fel a Litera nagy szórású listáján néhány vajdasági szerző kiadványát. Ezek: Bicskei Gabriella Puha kert c. prózakötete (21.) Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje (27.), Tolnai Ottó Kalapdoboz c. esszékötete (85.), Csík Mónika Hattyúnyakú c. gyermekversei és T. Kiss Tamás A tükörtestvér c. generációs regénye. Hogy a kritikusok közül valaki felfigyelt-e Danyi Magdolna verseire (Enyhület és felröppenés) vagy Jung Károly néprajzi esszéire, nem tudom, de ha rangsor készülne tavalyi könyveinkből, akkor én ezt a kettőt jelölném a lista élére.

2014. január 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elment a Pali

Ezúttal nem Kanadába a fiához, hanem egy sokkal távolibb útra. Az egykori szabadkai világcsavargó lassan, de >

Tovább

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

A kísérlet

Ungváry „kísérletét” én ugyan az első perctől kissé maszatosnak éreztem, de a valódi okai nem érdekelnek, >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Wass Albert: Harmonia caelestis

Aztán visszajött a hegyről az édesapám, fölvette a priccsnadrágját, elment Csonka-Magyarhonba és nem láttuk többet soha. >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább