Ma Zsófia, Róbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Nem mindegy
Öreg Dezső
Az embereket nem érdekli a politika. Saját környezetükről, az ottani eseményekről akarnak hallani – hangzott el a minap az egyik itteni, vajdasági körzeti RTV, a Pannon Rádió és Televízió mindenhatójának a szájából. Ő úgy tartja, hogy ilyen tájékoztatásra van szüksége az itteni magyarságnak. Nem vele akarok vitatkozni. Inkább attól tartok, hogy sajnos korántsem jutottunk odáig, hogy megengedhetnénk magunknak a politika effajta mellőzését. Mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy becsaptak bennünket. Hogy amíg mi a szomszéd kerítésén át leselkedtünk, addig elhúzták a fejünk fölül a tetőt.
Nem szabad nem oda figyelni a politikára, amikor huncut emberek irányítják, úgy, hogy hasznuk legyen belőle. Nem szabad nem figyelni arra, hogyan zajlik majd a leépítés a közhivatalokban, mert könnyen megeshet, hogy nem a szakmai tudás, tapasztalat, rátermettség dönti el, hogy ki megy, és ki marad, hanem a párthovatartozás és a sógor, koma, jóbaráti kapcsolat. Akkor is ezek fogják eldönteni, ha odafigyelünk. De előbb utóbb ismét lesznek választások. A demokráciákban a jóra vagy a rosszra való emlékezés döntően befolyásolja, hogy melyik párt mehet, és melyik maradhat. Ki kinek a helyébe léphet.
Nem szabad nem oda figyelni arra sem, hogy mi lesz Vajdaság autonómiájával. Mert a mi pénzünkről, a mi zsebünkről van szó. Ha nagyobb a visszakapott karaj abból a kenyérből, amelyet a vajdasági búzából sütnek, talán nekünk is jut egy-két morzsa. Figyelve a magukat autochton vajdasági pártnak mondó politikai erőket, nagyon úgy tűnik, hogy a párt- és a magánérdekek a közösségiek fölé nőttek. Igenis meg kell értenie mindenkinek, hogy szavazatával olyan pozícióba juttatja a politikusokat, amely számunkra eleve elérhetetlen, nekik viszont nagyon is elérhető előnyöket szavatol. Meg pénzt. Abból a tárcából, amelyet mi töltöttünk meg.
Nem mindegy, hogy valaki ezt a pénzt új üzem, vagy hittanterem építésére fordítja – pártpropaganda céljából. Nem mindegy, hogy a szociális alapba, vagy az ortodox, vagy akár más egyház kasszájába utalja.
Nem mindegy hogy az adófizetők pénzéből ki és mikor részesül egészségügyi ellátásban, ki és mikor kapja meg mondjuk az új típusú influenza elleni védőoltást. Január előtt senki – állítja a szaktárca vezetője. Szerbiába akkor érkezik meg a vakcina. Ugyanaz, vagy hasonló, mint amilyent a szomszédos országokban rövidesen millióknak adnak be. Jó is ez, mondják az egészségügyi minisztériumban, addig kifigyeljük, hogy lesz-e káros mellékhatása, szövődménye.
Nem mindegy hogy az oligarchák és a politikai körökkel szövetkező titkosszolgálatok továbbra is megfigyelés alatt tartják-e az embereket. Ahogyan az állambiztonság egyik volt vezetője nyilatkozott a napokban. Be vannak-e még mindig építve a munkahelyeken, az oktatási intézményekben, ott vannak-e a sport- és művelődési rendezvényeken az általuk munkatársaknak nevezett, általunk pedig munkatársaknak tartott besúgók. Mert arról is tanúskodott az egykori titkosszolgálati tiszt, hogy a hatalom és a szolgálat közötti szálak soha sem szakadtak meg.
Nem mindegy, hogy meddig lehet fenntartani azt az alattvalói mentalitást, amely az egypártrendszerben mélyen belevésődött az emberek tudatába és nagyon megfelel a mostani hatalomnak is. Tehát ezért nem mindegy, milyen közszolgálati sajtót építünk és ápolunk. Nekünk, magyaroknak sem.
Persze, hogy nem töltheti minden ember az idejét a politikai történések figyelésével. Nem is kell. De azért veszik ki a zsebükből a pénzt a közmédia működtetésére, hogy helyette elvégezze ezt a feladatot. Hogy figyeljen és figyelmeztessen. Azután majd dönt mindenki esze vagy szíve szerint. Aki ezt el akarja feledtetni az emberekkel, az be akarja csapni, álomba akarja ringatni őket. A közmédia feladata igenis az, hogy a politikával is foglalkozzon. Semlegesen. Tudom, hogy lehetetlen feladat, és hogy ehhez is pénz kellene. Meg tudás, elképzelés, kiállás és bölcs stratégia. No meg bátorság. De hát a pénz azért mindennél többet ér.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >