Napló - TegNapló

2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.

Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak tartották magukat. Kivétel nélkül a tanult, iskolázott emberek számát szaporították. Mindegyikük járt középiskolába, és túlnyomó többségük egyetemre vagy más felsőoktatási intézménybe – jellemzően jogakadémiára – is. Legalább kétharmaduk jogi végzettséggel rendelkezett vagy még jogot tanult, míg Oroszhegyi Józsa, Korányi Frigyes és Hamary Dániel (1826) orvosnak készült. Németül valamennyien értettek, de többségük franciául is megtanult. Függetlenül tanulmányaiktól és végzettségüktől, sokan próbálkoztak újságírással, próza- és versírással, valamint fordítással és esetleg szerkesztéssel is. Romsics Ignác:

2021. március 15.

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják a történelmi tényeket, náci kollaboránsokat dicsőítenek, ugyanakkor bagatellizálják saját népük szerepét a zsidóellenes bűntettekben.

2020. január 22.

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy megvagyunk - snagovi emlékkönyv" c. könyvemben megírtam, amely ez év tavaszán jelent meg. Ami ezen a napon történt, az nemcsak az én családom, hanem egész Magyarország sorsát hosszú időre eldöntötte. Vásárhelyi Mária:

2019. november 4.

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a mai napig nincs (megközelítőleg) pontos adat az I. világháború magyar áldozatairól, az összes katonai veszteségről. A hazai köztudatban csak a forradalmak és Trianon jelenti a Nagy Háború végét és annak sajnálatos következményét. A számadatok, a valódi veszteségek sehol sem szerepelnek. Stephen Elekes:

2019. június 27.

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt a tábor egyik magyar lakója. Az akkor 14 éves Sheindi Miller-Ehrenwald, aki most 90 éves és Izraelben él, az őrök kijátszásával, eldugott papírfecnikre jegyezte fel deportálásának körülményeit és lágerbeli megpróbáltatásait, így találkozását Mengelével. Az emlékeket Berlinben most könyvben adják ki, a haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján.

2020. január 23.

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. Aztán engem ma este több száz magyar biztatott itt. – Tévedsz Görbe (ez volt Papp Laci egyik beceneve) – magyarázta Puskás. Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubalával fogadtuk fel ezeket az embereket.

2019. november 27.

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem neki, hogy gyorsan meglesz a könyv, mert minél hamarabb ki akarok lépni az életükből. Árulás, börtön, gyilkosság, csalódás, gyávaság, gerinctelenség, besúgás és képmutatás jellemezte a 20. századi magyar történelem egyik leghíresebb politikus házaspárjának történetét, s ez engem eléggé megviselt. Mire rá jellemző félszeg mosollyal azt dörmögte: „Akkor már tudod, én hogyan élek”. Pető Andrea:

2019. szeptember 16.

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre abbahagyták a munkát, a városokban a helyőrségek 21 ágyúlövéssel üdvözölték, hogy Horthy Miklós fehér lovon a magyar honvédek élén bevonult Kassára. Így kezdődik a 444.hu történelmi visszapillantó cikke, amely forrásként Simon Attila a Magyar Idők a Felvidéken 1938-1945 című könyvére támaszkodik. A Bácskában akkoriban tapasztalt körülmények persze nem véletlenül voltak hasonlóak.

2018. november 12.

Következő oldal

Fiók