AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA

A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy miről és hogyan kell, illetve miről nem kell tájékoztatni a vajdasági magyar közösséget. Szükségtelen volt ez, mivel már úgyis tudják, hogy mit szabad és mit nem, különben nincs munkahely... Az MNT-és „médiaházak fennmaradása”, vagyis a Pásztorpress médiabirodalom – Magyar Szó, Hét Nap, Pannon Rádió és Televízió, Szabadkai Magyar Rádió – nem a magyar közösség valós tájékoztatására, az igazság közlésére, hanem a VMSZ, pontosabban Pásztor Bálint kiszolgálására van berendezve... Annyi bizonyos, aki utasítások és eligazítások szerint tájékoztat, az lehet, hogy médiamunkás, vagy inkább média(rab)szolga, de nem újságíró! Bozóki Antal:

2025. május 14.

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi polgárok és az egyetemisták 16 perces néma csenddel adóztak az újvidéki tragédia áldozatainak. Két világ csapott össze, aligha hihető, hogy ez a kettő összebékíthető. Ez a jelenet mindent elmond a szerbiai helyzetről. Nem csupán két politika, hanem két kultúra nézett egymással farkasszemet. Kétségtelen, hogy az uralkodó osztály politikailag elérheti a célját, elfojthatja az általa ellenségesnek tartott politikát, de mit ér a politikai győzelem a kulturális ejtőn? Végel László:

2025. május 9.

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az ellenfeleleire. Ezek után teljesen ellehetetlenül a dialógus. Képzeljük el a politikust, aki náciknak nevezi az ellenfeleit. Lehetséges-e, hogy az békés úton adja át a hatalmat azoknak, akiket náciknak vagy fasisztáknak nevezett? Végel László:

2025. május 7.

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van szó, sokkal inkább egy új nemzedéki életérzésről, amelyhez csatlakoznak az elvesztett illúziói miatt bűntudatot érző idősebb nemzedékek is. Egy biztos: mindenképp érzelmi lázadásról van szó, mégpedig arról a fajtáról, amelyre Camus szerint ott kerül sor, „ahol a tényleges nagy egyenlőtlenséget az elméleti egyenlőség leplezi”, vagyis ahol túl nagy a szakadék a politikai narratíva és a hétköznapok között. Az általa elképzelt valóságba betelepült uralkodó osztály valamiképpen saját propagandájának, médiájának hőse és áldozata lett. Végel László:

2025. május 3.

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével foglalkozik (most is, akárcsak a csúfos emlékű Hajnal Jenő, a testület előző VMSZ-es elnöke idejében) – többnyire színleg, a pénzosztás és a káderkinevezések szintjén. Pedig a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (10. szakaszának 14. pontja) feljogosítja az MNT-t, hogy „állást foglaljon, kezdeményezést tegyen és intézkedéseket foganatosítson a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. Miért nem teszi? Hogy ne ártson a „történelmi csúcson” lévő szerb-magyar barátságnak, a VMSZ és a Szerb Haladó Párt partneri viszonyának? Bozóki Antal:

2025. május 10.

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és megértően nyilatkozott a szerbiai egyetemista mozgalomról, amivel mentette a vajdasági magyarok becsületét. Németh László egyébként is a magyar közélet nagyon megbecsülendő személyisége. Emlékszem a vagy tíz évvel ezelőtti történésekre, amikor Miskolci Józseffel azon munkálkodtunk, hogy független civil fórumot hozzunk életre. Sajnos, derékba tört, mert a párt utánunk nyúlt. Német László volt a nem formális civil szervezet mértékadó tagja. Azóta a vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolójaként tartom számon őt.  Többször gondolok arra, hogy az egyház lehetne a vajdasági magyarság virtuális szellemi egységének utolsó szalmaszála. Végel László:

2025. május 8.

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, a normálisat a nem normálistól, az értékest a kínai bóvlitól. A valóság és valótlanság közti határ elmosásával nyerni szeretne, de ez rendkívül veszélyes játék. A társadalom ellenáll, mert a történelemben volt már ilyen, és az irrealitások elfogadásával a társadalom vonata egyenesen a nácizmus, a haláltáborok felé száguld.

Pásztor Bálint csak április 25-e és 30-a között öt alkalommal nyilatkozott a sajtónak, vagy jelentkezett a közösségi hálón, mondta el, hogy „a vajdasági magyar közösség túlnyomó többsége a normalitásban gondolkodik”. A normalitás szerinte az, ha semmi nem változik!

Pásztor Bálint görcsös nyilatkozatai közveszélyesek, egy perfid politikai, taktikai játék részei, s ebben bűnrészességet vállal az a média is, amely szóhoz juttatja. Bozóki Antal:

2025. május 5.

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek a nagy siratóénekei, a bolyongásnak a mechanizmusa, lelki térképe, a csavargásnak, a szökésnek pedig a tanulsága, hogy mint minden pozitív akció, így ez is, összeesküvéssel kezdődik.” Azt is mondhatnám, hogy ezek a gondolatok összecsengenek Camus jelmondatával: „Lázadok, tehát vagyok”. Végel László:

2025. május 2.