Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Legitimitás
J. Garai Béla
„Nem tudom, hogy Vučić hallott-e Móricz Zsigmond regényhőséről, aki nem élhetett muzsikaszó nélkül. Nos, őróla meg elmondhatjuk, hogy nem élhet legitimitás nélkül.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Ha a rendkívüli választások gyakorisága lenne az életszínvonal mércéje, akkor mi itt, Szerbiában már régen lepipáltuk volna a svédeket. Ugyanis jó kilátásaink vannak arra, hogy tavaszra újabb rendkívüli parlamenti erőpróba izgalmaiban lesz részünk – négy év alatt a negyedikben.
A jobb memóriával rendelkező választópolgár még emlékezhet rá, hogy a legutóbbi, a kora tavasszal megtartott rendkívüli képviselőházi választások előtt miniszterelnökünk arra kérte híveit: szavazzák meg számára az újabb négyéves mandátumot, hogy kormánya nyugodtan folytathassa áldásos országépítő munkáját. Az odaadó hívek teljesítették kívánságát, meg is szavazták az újabb négy évet abban a naiv meggyőződésben, hogy jó ideig mentesülnek a kampánnyal járó idegtépő macerától. A hétvégén viszont arról értesülhettek a kormányt magasztaló médiából, hogy Aleksandar Vučić már meg is hozta döntését: ismét lesz rendkívüli szkupstinai választás! Méghozzá az áprilisban esedékes elnökválasztásokkal egy időben. Akár készpénznek is vehetjük a dolgot, hogy áprilisban duplán fogunk karikázni. A belgrádi lapok már megkezdték a beharangozást ilyen és ehhez hasonló öles címekkel bombázva bennünket: „Vučić döntött: április 9-én elnök-, és parlamenti választások lesznek”.
Hogy mi szükség van az újabb erőpróbára alig egy év elteltével? Nem, nem azért, mintha lemorzsolódott volna a kormánykoalíciót támogató többség a törvényhozásban, hiszen a haladópártiak továbbra is biztos fölénnyel fogadtatnak el minden beterjesztett törvényjavaslatot hű partnereik - köztük a példásan megbízható VMSZ - segédletével. Nem is azért, mert mondjuk Maja Gojković házelnök asszony ismét pártot váltott volna, és visszatért volna régi cimboráihoz, a vajdáékhoz. Nem, ilyen veszély nem áll fenn.
Akkor mégis miért kell újra képviselőket választanunk?
Azért, mert a kormányfő azt szeretné, ha a polgárok ismét véleményt nyilvánítanának munkájáról és megerősítenék legitimitását, olvashattuk a Vučić gondolatait olvasó sajtóban. További indoklásként elpanaszolta, hogy állandó támadásoknak van kitéve, folyton megkérdőjelezik eredményeit, emellett a képviselőházban is tűrhetetlen légkör alakult ki, a jobb- és baloldali ellenzék állandóan gáncsoskodik, és kellemetlen kérdésekkel ostromolja a kormánytagokat. Ezért legjobb, ha újra voksolunk. Hátha sikerül olyan népképviselőket választani, akik hagyják nyugodtan dolgozni miniszterelnökünket és csapatát.
Valószínűleg más országokban is akadnak lelkiismeretes politikai vezetők, akik igénylik a választók visszajelzését, legitimitásuk folytonos megerősítését, de az kizárt, hogy ennyire érzékeny lelkületűek lennének! Ilyen lelkiismeretes vezetőre nincs példa. Nem tudom, hogy Vučić hallott-e Móricz Zsigmond regényhőséről, aki nem élhetett muzsikaszó nélkül. Nos, őróla meg elmondhatjuk, hogy nem élhet legitimitás nélkül. De a választási kampány hiányát is nagyon nehezen viseli.
Igaz, az okvetetlenkedő kritikusok azt állítják, hogy jelenleg semmi sem indokolja a kettős választásokat, és hogy nem annyira a legitimitásról van szó, mint arról, hogy Vučić Tomislav Nikolić vereségétől retteg (ha mégis őt állítanák ki a haladópárt elnökjelöltjeként), és minden áron el akarja kerülni az esetleges kohabitációt, vagyis azt a helyzetet, hogy egy más pártból való elnökkel együtt kelljen kormányoznia. Mert az folyton belekotyogna a munkájába, amit ő ki nem áll. „Koji će stalno da zvoca”, ahogyan maga fogalmazta meg népi stílusban egyik legutóbbi nyilatkozatában. Ezért úgy gondolja, hogy ha együtt tartják a két választást, akkor Nikolićot is sikerül megmenteni. Ő legalább nem szól bele a munkájába.
Ez is egyik dicséretes jellemvonása miniszterelnökünknek: az autokrata önérzetesség. Szereti egyedül intézni a dolgokat. Igaz, nem két dinárba kerül a rendkívüli választás, hanem két milliárdba, ahogyan a szőrszálhasogató újságírók kiszámolták. Pont ugyanannyiba, mint a két évvel ezelőtti katasztrofális szerbiai árvíz utáni újjáépítés.
De hát ennyit csak megér nekünk miniszterelnökünk lelki nyugalma! Vagy inkább legyen árvíz? (…)
Következő cikk: Sikeres az imalánc, Orbán Viktort szentté avathatják
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >