Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
80 éve kezdődött a náci propagandaolimpia
„Zsidóktól hemzseg a magyar olimpiai küldöttek névsora. Sőt a vezetők is legnagyobb részt zsidók. Ne is számítsunk magyar sikerekre Berlinben, bárhogy is hazudja a remélendő sikereket a zsidó sajtó.” Herczeg Márk (444.hu):
1936. augusztus 1-én kezdődött el az első, televízión is közvetített olimpia a Harmadik Birodalom fővárosában.
Bár nagy hangsúlyt kapott a sport is, amihez Leni Riefenstahl Olimpia-filmjei is himnuszt zengtek, a 80 évvel ezelőtti nyári olimpiai játékok inkább a náci propagandáról szóltak.
Plusz az árja felsőbbrendűségre rácáfoló amerikai világsztár, a négy aranyat szerző fekete Jesse Owens és a Führer viszonyáról.
Öt magyar zsidó is aranyérmet szerzett.
Németországot az első világháború után nem hívták meg sem az 1920-as antwerpeni, sem az 1924-es párizsi olimpiára, de a NOB 1927-ben engedett, és Berlint választotta az 1936-os játékok helyszínének, amit 1931-ben véglegesített. Csakhogy 1933-ban hatalomra jutottak a nácik, ezért több ország, főleg az Egyesült Államok bojkottot mérlegelt (de Franklin D. Roosevelt nem foglalt állást). Amikor viszont Adolf Hitler megígérte a „fajok és vallások” szabad részvételét, a nemzetközi közvélemény megnyugodott, és ideiglenesen sikerült egy nyitott, pozitív Németország-képet kialakítani külföldön, utoljára a második világháború végéig.
A nyári olimpia szervezését Joseph Goebbels propagandaminisztériuma látta el, és annyira nemzeti feladatnak tekintették, hogy a sajtóban a „félzsidósága” miatt támadott Theodor Lewaldot, a német szervezőbizottság hivatalos főtitkárát Hitler rendeletileg vette a védelmébe, mondván: a sajtótámadások veszélyeztetik a projektet.
(...) A Führer páholya előtt a felvonuló nemzetek közül a németek mellett az osztrákok, a franciák és a románok is felemelt karral haladtak el, bár a franciák később azt nyilatkozták, hogy az az antik olümpiai üdvözlés volt. Az amerikai atléták viszont nem fordították a fejüket Hitler páholya felé, ezért kifütyülték őket.
A sportversenyekre 49 nemzet érkezett. Új sportágak is kerültek a játékok közé, például a kosárlabda, amit az Egyesült Államok nyert meg, illetve a kajak-kenu, amiben az osztrákok vitték el a legtöbb aranyérmet. Először és utoljára szerepelt az olimpián a főleg Németországban és Ausztriában népszerű mezei, nagy pályás kézilabda, amit focipályán, focikapura játszottak. A 10:6-ra végződő német–osztrák döntőt 100 ezer ember nézte meg. A nácik a legfontosabbnak a focitornát szánták, de Németországot a nyolcaddöntőben 2:0-ra kiejtette Norvégia. Ez volt egyébként az egyetlen focimeccs, amit Hitler végignézett. Voltak művészeti versenyek is építészet, irodalom, zene, festészet és grafika műfajban, ezekben is osztottak érmeket.
A NOB nyomására a nácik garantálták, hogy zsidó sportolók is lehetnek a német olimpiai csapatban, ha elérik a megfelelő kvalifikációs szintet, de ennek a célja is csak az árja felsőbbrendűség propagandája volt. A zsidó sportegyesületeknek nem biztosították a lehetőségeket a felkészülésre, és a zsidó sportolók edzéseit is közvetlenül a válogatóversenyek előtt tartották, hogy fáradtan érkezzenek. Ráadásul a helyszínen SA- és SS-tagok gyakoroltak rájuk nyomást. Egyedül Gretel Bergman magasugró kvalifikált eredményesen, és nem sokkal az olimpia előtt beállította a német csúcsot, de aztán mégsem nevezték a játékokra. A helyét Dora Ratjen foglalta el, aki negyedik helyen végzett, de 1938-ban megbukott, mert kiderült, hogy valójában férfi.
(...) Az 1936-os berlini olimpián a legtöbb aranyérmet, a Német Birodalom szerezte meg: 33-at. A második legeredményesebb csapat az Egyesült Államok lett. A harmadik helyen Magyarország végzett 10 arannyal. Pedig az olimpia előtt egy jobboldali magyar lap (Nemzet Szava) így írt: „Zsidóktól hemzseg a magyar olimpiai küldöttek névsora. Sőt a vezetők is legnagyobb részt zsidók. Ne is számítsunk magyar sikerekre Berlinben, bárhogy is hazudja a remélendő sikereket a zsidó sajtó.” Végül öt zsidó sportoló is aranyéremmel tért haza. Egyébként az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára, Kemény Ferenc is zsidó volt. (Főbb források: Rubicon 2012/7, Népszabadság, Wikipedia)
Következő cikk: Puskás pizsamában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >