Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Január 27.
„Különös perverzió kell persze ahhoz, hogy valaki kimondja: igen, az én nagyapám fegyvertelen embereket mészárolt le.” Miklós Gábor (Népszabadság):
Már megint ide lyukadtunk ki! – csattant fel az egyik gyerek a vacsoránál. Nem szereti ezeket a történeteket. Nem akar tudni a meggyilkoltakról, s nem akarja tudni, néhányan hogyan maradtak életben.
Zavarja őt ez a Dolog, pedig véletlenül életben maradt nagyanyja vonásait viseli. A gesztusait, az ízlését is. Nagy úr a genetika! Elviselhetetlen neki, mi történt apja családjával, hogy a régi fényképen mosolygó öregasszony és a szép kislány hogyan végezte. És még hányan! És mi lett a boltból, házból? Az unokatestvérük a dédapa cégnevével nyitott pékséget. A legjobb kenyeret akarja adni, akárcsak az ősök, így emel nekik naponta emléket.
Azt hiszem, öregnek kell lenni ahhoz, hogy beszélni tudjunk a megtörténtekről. A huszadik század botránya ugyanis elviselhetetlen. Ha nem így lett volna, úgy a hajdani tettesek, rablók, tömeggyilkosok nem akarták volna eltitkolni. Még elvbarátaik sem tudhattak a gépezetről. Ha ez a Dolog elviselhető lenne, akkor a tettesek unokái, dédunokái, eszmei örökösei netán hencegnének is az ősök tetteivel.
Különös perverzió kell persze ahhoz, hogy valaki kimondja: igen, az én nagyapám fegyvertelen embereket mészárolt le. Hát igen, a dédpapa zárta rájuk jól a vagonajtót, miután elszedte, amijük még volt. Vagy: szép volt hallgatni a pártszolgálatos papa meséit, hogy még a jeges vízben rángatózó zsidó testekre is lőtt. A tettesek örökösei tagadnak. Tagadják, hogy mindez megtörtént. A tényt, a megtörtént valóságot letagadnák. Nem érzékelik az ürességet, ami itt maradt. Érthető, miért zavarja őket Kertész Imre Nobel-díja, a Saul fia sikere. Talán a mai nemzetközi emléknap is. A film tényleg arcot adott az absztrakciónak.
Belátható időn belül az utolsó szemtanúk is meghalnak, s akkor nem fenyeget a veszély, már nem történhet meg, hogy valaki elmondja, mit tettek vele. Addig tagadnának, számokon vitatkoznak, időnként viccelnek a Dolgon.
A görög szó, amit a Dologra használnak, teljesen elégő áldozatot jelent. Gyűlölöm ezt az üres szót. Arctalanná teszi a halottakat és a gyilkosaikat. Csak arra jó, hogy a jóvátehetetlenre teológiai köntöst húzzon. Úgy könnyebben elviselhető, ha már nem elfedhető a tény. Lehet iskolai órákon megemlékezést tartani róla, beilleszthető más történelmi tragédiák láncolatába. Jó név erre nincs!
Az emberi történelem tele van borzalmakkal. Amikor a haláltáborokat felszabadították, azt hihették a győztesek, hogy az ott tapasztalt iszony fordulatot hoz, megismételhetetlenné teszi a Dolgot. Tévedtek? Annyiban nem, hogy a civilizált világnak ez a legnagyobb barbársága most nyilvános, dokumentált. Lehetne próbálkozni a megértéssel. De megérthető-e a falfirka szerzője, aki szerint holokauszt nem volt, de lenne rá igény?
Következő cikk: Háborús bűnökért elítélt politikus bábáskodott Mészáros Lőrinc eszéki bizniszénél
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >