Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Egység: feltámadás vagy világvége
Nagyon régen volt már, amikor főiskolás koromban hétvégeken az újvidéki Egység nagytermébe jártunk táncolni. Valamikor magyar volt ez a vidék, az Epres utca környéke, ezért is kapta ezt a nevet a későbbi Egység kosárlabda klubnak helyet adó (még mai romos állapotában is) igazán impozáns épület.
A kosárlabda csapat erős klubbá fejlődött, neves játékosok játszottak benne, közülük nem egy az országos válogatottban is jeleskedett. Talán éppen ez szúrta szemét egyeseknek, akik nem nézték jó szemmel a sok magyar fiatalt maga köré gyűjtő sportegyesületet.
Aki tanúja volt a kornak, emlékszik rá, általában, hogy végződtek ezek a dolgok. Nem a szerb nacionalisták avatkoztak be, nem azok szüntették meg az Egységet. Készen állt a kidolgozott forgatókönyv, s akadtak magyar aktivisták, akik a tagságnak bizonygatták, hogy jobb lesz, jobban jár a klub, több pénzt kap majd, ha megváltoztatja a nevét. Mindegy, hogy hány éve, egy ideig működött még az új név alatt a csapat, aztán volt időszak, amikor pinpongasztalokat állítottak föl a terembe, s akadt szakember, aki foglalkozott a gyerekekkel. Ez se tartott sokáig, üresen, gazdátlanul állt az épület. Aki átvette – az enyészet –, semelyik hatóságnak nem szúrt szemet. Hagyták, működjön zavartalanul. Nemrégiben az újvidéki magyarok körében, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület társalgójában is felmerült a gondolat, hogy meg kellene próbálni újra alapítani az Egységet. Nőtt az érdeklődés, megírták és kiadták a történetét is. Talán nem is lenne ennek akadálya, de a romosodó épület helyreállítása igen sok pénzt követel. Ebből sosincs elég, a mai válságos időkben még nagyobb a hiány. Ám tény, hogy most van a pályázatok kiírásának ideje, s remélhető, hogy egy ilyen céllal beadott kérelmet nem utasítanának vissza.
Egyébként, a néhai Egység udvarán a kosárlabda pálya most is üzemel, mondhatni kifogástalan állapotban, a kifogástalan betonpályán gondtalan fiatalok pattogtatják a labdát, döngetik a palánkot. Semmi sem zavarja őket, az sem, hogy a pálya körül embermagasságúra nőtt a gaz. Mintha éppen ez a gazdátlan állapot felelne meg nekik legjobban. Égtől kapott ajándék.
De semmi sem tart örökké, állítólag, s bízunk benne, hogy ennek az áldatlan állapotnak, az enyészet működésének hamarosan vége szakad.
Már azért is reménykedhetünk ebben, mert a Városfejlesztési Hivatal vezetője az egyik helyi tévé állomásnak nemrég azt mondta, hogy az elmúlt néhány évtized során több értékes régi épületet hagytak tönkre menni, ő feladatának tekinti a még megmaradt értékek mentését.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >