2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok

Amit Ady úgy adott vissza, hogy „keresvén zsidókkal atyafiságunk”. Sebestyén István (Hetek):

 A magyar történetírás meglehetősen szűk keresztmetszetben tárgyalja a zsidók magyarországi történetét: a holokauszt tragédiája előtti időkből jellemzően jelentéktelen idegenekként vagy kapitalista gyárosokként tűnnek fel előttünk - miközben egy szerzetes feljegyzése szerint a magyarok már a 10. században szerettek azzal büszkélkedni, hogy a zsidóktól származnak. A zsidók története Magyarországon című kétkötetes gigantikus munkájában Komoróczy Géza professzor tudományos alapossággal vizsgálja a két nép közös történelmét.

Miért vágott bele ebbe a hatalmas munkába?

- Mint történészt nagyon izgatott az, hogy a 18. század végéig szinte teljesen kihasználatlanok azok a forrásanyagok, amelyek a magyarországi zsidó történelemre vonatkoznak. A magyar történeti irodalom a kezdetet illetően a zsidókat többnyire jelentéktelen idegen elemként említi, majd a modernizáció idején leginkább mint gyárosokról, a kapitalizmus hordozóiról esik róluk szó, ráadásul gazdasági szerepük tárgyalása a magyar gondolkodásban az antiszemitizmussal keveredik, és ezt is szerettem volna világosan tisztázni. Próbáltam kiaknázni a belső, zsidó, héber forrásokat. Meg akartam rajzolni a magyarországi zsidók szoros beágyazottságát az európai (askenázi) zsidók történelmébe.

A holokauszt miatt talán természetesnek vehető, hogy a zsidók magyarországi történetében a 19-20. század túlsúlyos - magam is a vészkorszaknak szántam a legtöbb oldalt -, ám szerettem volna, ha ez a „hegy" nem takarja el a mögötte elterülő „dombokat" és „lapályokat". Merthogy a zsidók magyarországi története a 10. században kezdődik.

A könyvében idéz egy szerzetest, aki a 10. század végén azt írta, hogy a magyarok szeretnek azzal büszkélkedni, hogy a zsidóktól származnak. Ez azt jelenti, hogy nem- csak hosszú múltra tekint vissza, hanem eredetileg baráti volt a zsidó-magyar kapcsolat?

- A szerzetes utalása még kevés ennek megítéléséhez, de mindenképpen érdekes, hogy majd a 16. században a protestáns históriásének-irodalomban is megjelent ez a motívum, amit Ady úgy adott vissza, hogy „keresvén zsidókkal atyafiságunk".

A honfoglalás előtt a magyar törzsek már találkozhattak zsidó kereskedőkkel. Ennél erősebb kapcsolatnak bizonyult a kazár birodalommal való érintkezés, amelynek nagyfejedelmi udvara zsidó hitre tért. A magyar törzsek a birodalom mellett vagy éppen annak keretei között éltek a 8-9. században, és volt olyan időszak, amikor a kazárok szövetségesei voltak. Márpedig könnyen elképzelhető, hogy nemcsak a kazárok, hanem szövetségeseik vezetői is felvették a zsidó vallást. Ezért merem azt mondani - magamban egy kicsit nevetve azon a fricskán, amit ez a mélymagyar tudatnak jelent -, hogy ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.

A zsidó-magyar kapcsolatra vonatkozó legkorábbi dokumentumok egyébként a 11. századból származnak, amelyek a Rajna-vidék és a kijevi nagyfejedelemség között utazó kereskedők tevékenységével kapcsolatosak.

A 14. század elején írt krónikás feljegyzések már Budán zsidó kapuról és a zsidók zsinagógájáról szólnak. A tatárjárás után, az 1250-es években IV. Béla a budai pénzverde felállításához az osztrák herceg kamaragrófjai közül hívott meg zsidókat, akiknek privilégiumokat adott: teljes feudális jogokat kaptak, földbirtokaik voltak, kardot viselhettek - még ha ez az állapot nem is tartott sokáig. Az általános történetírói felfogás szerint Nagy Lajos 1360-ban űzte ki a zsidókat, az én kutatásaim - egy héber krónikás adata! - szerint azonban ez 1348-ban, a nagy pestisjárvány idején történt, és ebben jelentős szerepe volt annak, hogy elterjedt a vád: a járványt a zsidók terjesztik.

(...)

A két világháború közötti korszak, illetve Horthy mai reneszánszának egyik hangsúlyos eleme, hogy a kormányzót a nemzet építőjének és a zsidók védelmezőjének igyekeznek beállítani. Mit mond erre a történész?

- A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet több mint 700 egyéni elismerést adott ki magyar zsidómentőknek, de gondolja meg: 437 ezer zsidót vittek el vidékről csendőrök, rendőrök, honvédek, vasutasok, a közigazgatás és végső soron a lakosság asszisztenciája mellett. Amikor Horthy leállíttatta a deportálást, ez már befejezett tény volt. A zsidómentők többsége Budapesten tevékenykedett, és emellett az, hogy arányaiban a fővárosi zsidók közül többen menekültek meg, lényegében a külföldi akcióknak és a cionistáknak köszönhető, nem a magyar helytállásnak.

Az egyházi vezetők már az első és a második zsidótörvénynél is dicstelen szerepet vállaltak: a felsőházi vitában mindhárom nagy egyház püspöke messze túlment azon, amit akár az igen szavazatok is megkívántak volna, hiszen kimondottan a zsidók mint faj és mint vallási közösség ellen foglaltak állást. A harmadik zsidótörvénynél már megtört ez a generális zsidóellenesség, de a keresztény egyházak 1944 nyarán még a kikeresztelkedés lehetőségét is korlátozni próbálták, és a Szálasi-rezsim alatt is - kivételektől, mint a szerzetesrendek, eltekintve - csak a kikeresztelkedett zsidók védelmében léptek fel.

Vannak legendák a zsidók segítése körül is. A levéltári kutatások során előkerült egy olyan dokumentum, amely idősebb Antall József szerepét is más megvilágításba helyezi.

A zsidómentőként tisztelt egykori politikus mint lengyel menekültügyi kormánybiztos a lengyel menekültekkel foglalkozó - de zsidókat is pártfogásba vevő - bizottság két tagjának, Szapáry és Károlyi grófnőnek írt levelében felszólítja őket, hogy ellenőrizzék, nehogy a lengyel menekültek között zsidók is részesüljenek a magyar támogatásban, mert ez túlmegy a kormány szándékán.

Mindez azt jelenti, hogy a forrásanyag alapján komolyan át kell gondolni, mi volt Horthy, a magyar állam, az egyházak, a magyar nép szerepe 1938 és 1944 között a zsidók törvényi kiszorításában és százezrek elpusztításában. A történelmi felelősség vállalása abban áll, hogy ne engedjünk teret a zsidógyűlöletnek, hogy utasítsuk el a hamis illúziókat.

2015. október 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább