2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Válasz a rekontrára

„A cikk szerzője azt igyekszik bizonyítani, hogy a zsűri tagjai valamilyen módon kapcsolatban állnak a díjazottal. Igen, ez egy ekkora közösségben elkerülhetetlen.” Híd Kör (Facebook):

A Híd Kör nyilatkozata Kontra Ferenc „A bosszú olyan hosszú” című tárcája kapcsán

A megszólítottság okán Kontra Ferencnek a Magyar Mozgalom honlapján minap megjelent írására reagálunk. A Kilátó-szerkesztő leváltásának módszereit mi magunk is kifogásoljuk, és bár munkáját minősíteni nem kívánjuk, szükségesnek látjuk, hogy az őt leváltó Varjú Márta közzétegyen egy indoklást. Méltatlannak találjuk azonban a szerző személyeskedő kijelentéseit, amelyekkel önmagát igazolandó a Híd Kört igyekszik démonizálni a köztudatban.

Alattomosnak tartjuk, hogy egy, főként pályakezdőkből álló irodalmi és művészeti csoportosulást a hatalom vagy az általa emlegetett „háziasszony” bábjainak, „trójai falovainak”, mi több, „rohambrigádjának” nevez. A Híd Kör 2009 januárjában valóban nem született volna meg Faragó Kornélia bábáskodása nélkül, ezt tagjaink a nyilvánosság előtt több ízben is kifejtették. Ahogyan abból sem csináltunk titkot, hogy többünknek Faragó Kornélia a mentora az egyetemen, azt azonban határozottan visszautasítjuk, hogy ő – és még inkább a Kontra Ferenc által sugalmazott politikai hátszél – befolyással lenne tevékenységünkre.

A Híd Kör-tagság kezdetben csupán a Híd folyóiratban való publikálást jelentette, amely meghozta tagjaink számára a közlési lehetőséget más lapokban és az ismertséget az irodalmi szcéna egyéb területein. Ennek köszönhető, hogy sorainkban ma már Sinkó-, Bazsalikom-, Makói Medáliák díjas, különféle alkotói ösztöndíjakban részesült írókat, költőket, műfordítókat és kritikusokat is üdvözölhetünk.

A Híd Kör azonban nem elégedett meg azzal, hogy pusztán alkotói közösségként működjön: két évvel ezelőtt egyesületként is bejegyeztette magát, egyfelől, hogy ezzel biztosítsa függetlenedését anyalapjától, és így tagságát önmaga formálhassa; másfelől pedig hogy még több rendezvényt szervezhessen. Előtte ugyanis már sikerrel futott az Olvass be! elnevezésű, a budapesti Fiatal Írók Szövetségével közösen megtartott kritikai beszélgetéssorozat. Ezután indítottuk el többi projektünket, ezek közé sorolandó a magyar–szerb irodalmi kapcsolatokat erősíteni hivatott TraNSzportőrök, a KulturPass irodalmi-ismeretterjesztő rendezvény, amelyen vendégül láttuk többek között az Irodalmi Jelen, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a KULTer.hu és az Új Forrás csapatát, de szerveztünk filozófiai-társadalomtudományi esteket Vető Miklóssal, Papp Istvánnal, Takács Ádámmal, Miklósi Zoltánnal, Vári Györggyel, valamint idén első ízben a Szenteleky–Leskovac Műfordítótábort Pannónián. Rendszeresen tartunk műhelymunkákat, tagjainkat többek között Závada Pállal, Grecsó Krisztiánnal, Péterfy Gergellyel, Háy Jánossal és Grendel Lajossal való beszélgetések moderálására kérték fel, nemrég pedig fiatal képzőművészeket is bevontunk a munkába. Úgy hisszük, sikerült felpezsdítenünk az újvidéki kulturális-irodalmi életet és új színt hozni a vajdasági művészeti közegbe.

Kontra Ferenc – szövegének tanúsága szerint – nagy potenciált lát tevékenységünkben. Kijelentései által végképp nyilvánvalóvá vált, hogy van létjogosultságunk a vajdasági magyar szellemi térben. Talán azért is minősülünk veszélyforrásnak, mert nem kívánunk részt venni a korábbi generációk koncok fölötti csatározásaiban. Nagyobb részünk egyetemi hallgatóként megtapasztalta/megtapasztalja azt a fajta kettéosztottságot, amely évtizedek óta megfertőzi nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatokat is, ezért erősen szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ezek a viszonyok egyenes beszéd nélkül, a jelenlegi, sértegetésen, hisztériakeltésen és mismásoláson alapuló gyakorlattal normalizálhatóak. Vannak terveink, céljaink, amelyeket igyekszünk a lehető legjobban megvalósítani. Felmerül tehát a kérdés, hogy tulajdonképpen ki félti a pozícióit. Vajon mi, akik huszonévesen irodalmi életet próbálunk szervezni, valóban ennyire károsak lennénk?

Ami a személyi változásokat illeti, bízunk Patócs László szakmai elhivatottságában. Hogy azok a szerzők, akik a szekértáborok közötti értelmetlen harcok miatt ki lettek zárva a Kilátóból, ismét meg lesznek szólítva, hogy egy ténylegesen – és nem csak szavakban hirdetetten – nyitott szemléletű mellékletet vehetünk majd a kezünkbe ezután szombatonként. Erre az is reményt ad, hogy noha Patócs Lászlónak másfél évvel ezelőtt, azóta sem teljesen tisztázott indokok miatt, nem hosszabbították meg a tanársegédi munkaviszonyát abban az intézményben, ahol doktorandusz volt, az itt maradás mellett döntött, megtisztelő kihívásnak érezve a felkérést a Kilátó szerkesztői posztjára. Úgy látjuk, a közvélemény félrevezetése, hogy a régi szerkesztő, akinek tizennégy éve volt bizonyítani rátermettségét a Kilátó élén, a díjai felsorolása után, Sziveri János példáját felhozva mártírszerepbe helyezi magát, mint aki a „fiatalítás” áldozatává vált. Ezek a fiatalokat pocskondiázó felszólalások közösségi szinten és gyakorlatban ássák alá mindazt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Mozgalom szlogenként folyamatosan hangoztat: a szülőföldön maradást és boldogulást.

Nyilatkozata tükrében nehezményezzük, hogy Kontra Ferenc Benedek Miklós (aki több mint egy éve a Magyar Szó szerződéses munkatársa) Képes Ifjúság-szerkesztői kinevezését sakkfiguraként való mozgatásnak nevezi. Értetlenül állunk az előtt, hogy ez a kérdés épp ebben a pillanatban merült fel: az elmúlt években a Híd Körhöz tartozó fiatalok közül többen – így Benedek Miklós is – rendszeres szerzői voltak a Kilátónak.

Kontra Ferenc írja továbbá: „a Szenteleky-díjat Faragó Kornélia kapta. A zsűri tagjai pedig: Bányai János (elnök, Híd-főmunkatárs), Lenkes László (Híd Kör), Gazsó Hargita (az MNT konzultációs testületének tagja, doktorandusz, Faragó Kornélia mentoráltja), Sági Varga Kinga (Híd Kör, doktorandusz, Faragó Kornélia mentoráltja), Virág Gábor (Híd-főmunkatárs, az MNT konzultációs testületének tagja, egykor Faragó Kornélia asszisztense). Émelyítő az az óvatosság, hogy a fogaskerekek közé porszem se kerüljön, szavazógépezetük mindig bombabiztos. Már fél évszázada ugyanazok mondják meg, hogy az irodalom intézményeiben kik üljenek, és kikből lehet itt író.” Noha a vajdasági magyar irodalmi színtér díjakat odaítélő bizottságainak összetételét leggyakrabban mi magunk is problematikusnak és egyneműnek látjuk, az, hogy fél évszázada ugyanazok mondják meg, mi történjen, elnagyolt kijelentés a zsűri összetételét és átlagéletkorát tekintve – a legidősebb és a legfiatalabb bizottsági tag között nem kevesebb mint 46 év korkülönbség van. A cikk szerzője azt igyekszik bizonyítani, hogy a zsűri tagjai valamilyen módon kapcsolatban állnak a díjazottal. Igen, ez egy ekkora közösségben elkerülhetetlen. És pontosan, mert a zsűri valamennyi tagja, mentor és mentoráltak egyaránt, ismeri Faragó Kornélia irodalomnépszerűsítő és folyóirat-szerkesztési, valamint a Szenteleky Napok szervezését több éven át ellátó tevékenységét, úgy ítélte, hogy kiérdemelte a Szenteleky Irodalmi Díjat.

Értékekben és kultúrában gondolkodó alkotói közösségként, a munkánkat lehetőségeinkhez mérten megvalósító egyesületként és a vajdasági magyar kultúra és irodalom fiatal generációjának tagjaiként elítéljük és kontraproduktívnak tartjuk a rágalmazás és a nyilvánosság előtti gyalázkodás minden formáját. A szólás, nem pedig a megfélemlítés szabadságával kívánunk élni: meg akarjuk törni a félévszázados hagyományt.

Elvárjuk, hogy elfogadhatatlan minősítéseiért és alaptalan vádjaiért Kontra Ferenc kérjen bocsánatot a Híd Körtől és tagjaitól.

2015. október 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább