2024. december 3. kedd
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Százéves a film - mikor lesz százéves a komputer?

Surányi Zoltán
Surányi Zoltán
Százéves a film - mikor lesz százéves a komputer?
Az ENIAC, a mai számítógép őse

A film kora meghatározható. A történészek kiválasztottak egy dátumot, a Lumiere testvérek első nyilvános filmbemutatójának időpontját, 1895 december 25-ét, amikor a Grand Cafféban közönség előtt vetítettek filmet, és ma ezt ünnepeljük a film születésnapjaként. Pedig már előbb is voltak mozgóképvetítések, mások is szabadalmaztattak mozgókép rögzítésére és vetítésére alkalmas berendezéseket, mint pl. Thomas Alva Edison. A televízió történetében már nem lehet ilyen egyértelműen megállapítani a médium születésének időpontját. Többen is harcolnak a szabadalmi elsőbbségért, leginkább a skót John Baird és az orosz származású amerikai Vladimír Zvorikin. Még nehezebb lenne megállapítani a számítógép születésének időpontját.

Az első elektromágneses számológépet 1943-ban Howard Aiken amerikai fizikusprofesszor készítette. Ez a berendezés 35 tonna súlyú volt, 80 km hosszú vezetékkel működött, és egy matematikai műveletet 0,3 másodperc alatt végzett el. Három évvel később, 1946-ban szintén Amerikában készítette el az ENIAC (Electronic Numerical Integrátor and Computer) névre keresztelt 30 tonnás, 24 méter hosszú, több mint 18 ezer elektroncsövet tartalmazó, mai mércékkel is számítógépnek nevezhető berendezést John W. Mauchly és Prosper Eckert az Egyesült Államok hadserege számára. Közben nemcsak a hardvert fejlesztették, hanem a szoftvert is. Nem szabad megfeledkeznünk a magyar származású Neumann Jánosról sem, aki a matematikai kutatások terén elért eredményeivel utat nyitott a programozás fejlesztésének. Az IBM 1953-ban mutatta be a 650-es modelljét, amely az első középméretű, megfizethető árú számítógép volt a piacon.

A szilíciumtranzisztort 1954-ben az amerikai Texas Instruments munkatársa találta fel. Ez a találmány lett a jövendőbeli számítógépek kulcsfontosságú alkotórésze. A szilícium bőségesen megtalálható a természetben, ezért tömeggyártásra igencsak alkalmas.

Az IBM 1955-ben mutatta be a SABRE számítógépes adatbankot, amely a Semi Automatic Bussines Related Environment rövidítésből keletkezett. A következő évben továbbított első alkalommal nagy távolságra telefaxot a japán Asahi Shinbun szerkesztősége. Az IBM azonban nemcsak a hardverfejlesztésben járt élen, hanem a programozásban is: 1957-ben John Backus megalkotta a

FORTRAN-t (Formula Translating System). A FORTRAN sokkal egyszerűbb, mint a korábban használt gépi kódok. A Bell Laboratories szakemberei 1958-ban két nagy találmánnyal is jelentkeztek, amelyeket a számítástechnikában ugyan nem alkalmaztak azonnal, de ma elképzelhetetlen a multimédia CD nélkül. A lézert 1958-ban találták fel, és ebben az évben mutatták be a Dataphone névre keresztelt berendezést is, amely a modem ősének tekinthető. Jack S. Kilby a Texas Instruments mérnöke szintén 1958-ban készítette el az első integrált áramkört, a germániumlapocskán elhelyezett tranzisztorokból, ellenállásokból és kondenzátorokból álló mai chip ősét. Tizenkét évet kellett várni a mai modern mikrochipre, amelyet az Intel szakemberei 1970-ben mutattak be.

Az első szövegszerkesztő program az Electronic Pencil (Elektromos Ceruza) 1975-ben készült a mikroszámítógépekre. A Basic-et is ebben az évben tökéletesítette Paul Allen és Bill Gates. Seymore Cray 1976-ban mutatta be az első Cray 1-es szuperkomputert, amely akkor a fantasztikus 80 megahertzen dolgozott, 120 ezer chipet tartalmazott és 64 megabájt memóriája volt. Albert Gore – akkor még szenátor, ma az Egyesült Államok alelnöke – 1978-ban megalkotta az INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDA fogalmát, és szorgalmazta az országos információs hálózat kiépítését.

Az IBM megrendelésére 1981-ben Bill Gates-ék megalkották az MS DOS-t, és piacra került a személyi számítógép, a PC, amely néhány év alatt, nem utolsósorban klónjai által, meghódította a világot. A Macintosh, az Apple ablakrendszerű, egeret és ikonokat használó operációs rendszere két évvel később, 1984-ben jelent meg. Ebben az évben a Sony és a Philips bemutatták a CD ROM-ot és a Nintendo is megjelent az első videojátékokkal.

A különböző processzorok mindig mérföldkőnek tűntek a megjelenés pillanatában, de túlságosan közeli mindez ahhoz, hogy megfelelő távlatból megítélhessük, hogy mi a történelem és mi nem.

Egy dolgot azonban minden kétséget kizáróan megállapíthatunk már ma is: a számítógép is ugyanolyan radikális módon változtatta meg az utóbbi időkben a világhoz való viszonyulásunkat és az érzékelésünket, mint a film.

1995. február 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább