Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
250.
Bódis Gábor
Hol volt, hol nem volt, valahol a palicsi tengeren is túl, ott, ahol (minden valamirevaló) kurta farkú politikus túr – született egy kisfiú, akinek szülei a büszke Napló nevet adták. Hogy miért éppen azt, annak is megvan a maga története.
Az egyik szülő, nem tudván mással tölteni rengeteg idejét, elment ennek a tengerentúli városnak az egyik büszkeségébe, a városi könyvtárba, és tanulmányozni kezdte a tengerentúli, már akkor sem létező tartomány (Vajdaság) sajtótörténetét. Mit láttak ott szemei? Egy olyan keresztapát, aki azzal vált szimpatikussá, hogy mindig betiltották, amikor a már említett kurta farkúak megelégelték a demokráciát, még annak a látszatát is. Merthogy környékünkön még most is csak a látszatnál tartunk. Máskor meg azért szünetelt, mert a sajtó legősibb és máig is gyógyíthatatlan betegségében, pénzhiányban szenvedett.
A Bácsmegyei Napló volt a minta, tehát minden készen állt, hogy egy zsenge teremtést szülei és a többi bábáskodó izgalmas életútjára és ne a szélnek eressze. Ekkortájt még a kommunisták nem bújtak szocialista álruhába, és még gyakorolhatták töretlen hittel, de annál nagyobb haszonnal a ki-be csukis diktatúrát. Itt tanulta meg Naplócskánk a hinta-palintát azzal, hogy a dedusok nagyon elnézőek voltak, mondván, a miénk ez a gyermek. így aztán az akkor még kötelező védőoltásokat, a Társadalmi tanácsocskát, a Szocialista Szövetségecskét minden nagyobb láz nélkül átvészeltük.
Cseperedett a gyermek, már az első évét is betöltötte, amikor egyik gyanútlan szülője a tengerentúli szülővároska korzójának egyik teraszán üldögélt és kereste az ihletet. Ehelyett egyik ismerőse, aki korábban többször is kereste (talán tanácsot vagy csak vigasztaló szót remélve?) huppant le a szemben levő székecskébe. Nagy bánata, miszerint egy valamikor jó nevű fővárosi lapocska mellőzi, mint a tengerentúli város bátor szívű tudósítóját, úgy tűnt, akkorra már elszállt, és minden rendeződött az antibürokrácia velejéig igazságos rendszerében.
Nos, ez a jobb lapokat is látott oroszlánszívű tudósító bácsi, miután letelepedett, érezhető ziláltsággal beszédbe elegyedett a Naplócska szülőjével. Nem sokáig tartott lámpaláza, mert hamarosan belevágott a közepébe, mondván:
– Te meg a Kasza azért csináltátok a Naplót, nehogy rendes szabadkai újságot lehessen csinálni!
Ez volt hát a szentencia, amire a dolgokra gyakran rácsodálkozó, gyanútlanul ihlő szülő nem nagyon tudott mit válaszolni. Nem értette ugyanis, hogy miért rendetlen a Naplócska (habár azt elismerte magában, hogy egy kicsit rakoncátlan a gyermek), de még kevésbe értette, hogy milyen az a lurkó, aki rendes. Magyarázatot akkor nem kapott, mert a nemes lelkű tengerentúli tudósító nehezen szedte össze gondolatait, és még nehezebben öntötte őket mondatokba. Utána meg szedte a sátorfáját és eltávozott, no, nem a tengerentúlra, hanem egy másik ihletős helyre.
A Nagy Rejtély örökre megmaradt volna annak, ha az azóta is gyanakvásoktól gyötrődő szülő nem bukkan hónapokkal később a szülővároska egyik díszes kioszkjában egy másik csemetére, aki a Napocska névre hallgatott – nagyokat. Nos, a koraszülött még ki sem nyitotta ártatlan szemecskéjét és köldöke jó erősen oda volt kötve a szocialista zsinórhoz, máris kiböfögte magából a „rendes” igazságot. A Naplócska ez odáig gyanútlan, de gyötrődő szülője számára akkor világosodott meg a tengerentúli égbolt. Hát ez az, ez a rendes fiúcska. Aki azonnal teljes névvel és bűnlajstrommal sorolja fel a rendszerecske ellenségeit. Mindjárt az első héten.
Nagy büszkeség töltötte el a szülőcskét, hiszen nem elég, hogy egy rendetlen tappancs apukája, hanem a tengerentúli városkában kiharcolta a közellenség egyik zászlóvivőjének fölöttébb magasztos címét.
Most már tudta, hogy nem hiába élt és az utókorra legalább olyan hatással lesz, mint az a másik bácsi, akit ugyan szülőnek nem nagyon lehet nevezni, de Rontó Pálnak annál inkább. Ő is, akár a szentenciás bácsi, sokat tett a tengerentúlért. Először is megtisztította a várost a bábszínháztól. Kitalálta a liberális eszperantót és a bábokat így beszéltette meg rohangáltatta. Majd a bábszínház és az anyanyelvecske kinyírása után megjavíttatta a zsinagógát is. Nehogy szó érje a ház elejét.
Palikánk, mint tengerentúli városunk törzskönyvezett reliktuma, szabad idejében szintén foglalkozott Naplócskánkkal. Meg a többi gyerekkel, akik arra a képtelen cselekedetre vetemedtek, hogy egyszerre csak egy nyelvecskén beszélnek. Ezt nevezte a Bátor és Nagy Mágus, akit a tengerentúlon a legtöbb darabban szeretnének látni, fasizmusnak.
A rendes gyermekeket követelők hada azóta is gyarapodik jobb bábszínházacskát is megért városunkban. Újabban már a Védtelen Madárfiókák Dalkedvelő Kórusa is csatlakozott az igazhitűekhez, mondván, hogy csak az a gyermek jó, rendes és szófogadó, aki a mi autóimánkat mormolja.
Naplócska, mondtam szépen, hogy fogd be a szád!
Következő cikk: Százéves a film - mikor lesz százéves a komputer?
Kommentek
Gábor,
Te egyre jobban írsz, erre most jövök rá, amikor visszaolvasom írásaid a "történelmi" distanciát is szem előtt tartva. Csak így tovább! De mi van az öreg Bódis kalandjaival? Azt is kellene folytatni...,Feri
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >