Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
A Hasgárda
Ha a Múltat látod magad előtt megjelenni, vegyél egy ollót. Éleset.
Bódis Gábor
A gyakori utazót, aki a hosszú út porának izgalmát már aligha érzékeli, meglepi, hogy Jugoszlávia talán az egyetlen olyan ország, amely háborús bűnösökkel fogadja ritkán látott, ám annál jobban utált vendégeit. A kép nyárelőn már nem olyan hatásos, mint a télen volt a választások előtt, de azért még mindig nyomokat hagy a szőke és nagyhasú faskom vigyorgó képe az országút szélén.
Talán nem véletlen, hogy Észak-Bácska legnagyobb mezővárosának a kijáratánál gyönyörködhetünk az állítólag horvát (vagy albán?) vezér és parlamenti szónok mikrofonos hasonmásában. Később, továbbutazva a kies Balkán belseje felé, Šešelj elveszik a hasonszőrűek tömkelegében. Csak itt errefelé virít. Meg a hívei.
A már említett, porhoz szokott utazó mit sem sejtve a múlt szombaton behajtott gyanús rendszámú kocsijával a Petőfi Sándor (tetszik tudni, ő volt a Nenad cár unokaöccse) utcába, ahol a többi között Kosztolányi magánya honol, és volt mit látnia. Megjelent a Múlt. Amelyet csak agyonszidott, szocialista önigazgatásról szóló könyvekből ismert. Azok pedig tudvalevően hazudtak. A partizánok, most már tudjuk, nem voltak hazafiak, hanem az a szakállas pápaszemes volt az, akit később halálra ítéltek. Pedig csak a megszállókkal paktált. De ez sem biztos. Mert Jugoszláviában most az történik, mint az egykori (?) kelet-európai országokban. Nevezetesen semmi sem olyan bizonytalan, mint a múlt.
A poros jelzőről közismert utazó, akiről már említés vala, azonban nem a múltról akar regélni, hiszen azt ő sem érti, hanem a valamikori Ipartestület előtti látványról. A szabadcsapatoknál (magyarul: haramiák) divatos terepszínű egyenruhában ott feszengett egy egész horda. Az egyik kísértetiesen hasonlított a már említett Draža Mihailović úrra, aki a szerb ellenzék számára példakép volt, a kormánypárti radikálisok számára pedig az is maradt. A másik kiköpött Ratko Mladić volt. Tudják, az a tábornok, aki még vörös csillagos titovkában lövette Dubrovnikot, de Szarajevó kedvéért már régi szerb sipkát biggyesztett a feje tetejére. Apropó, a tábornok! A Vance-Owen-féle bohózatterv alkonyulatánál, Mladić megállt a Neretvánál, és kibökte: egy arasznyit sem adunk a muzulmánoknak és a horvátoknak. Amit meghódítottunk, az a miénk. Naplósan: aki nem hódít, ne is egyék. Ezzel megvalósult a szent igazság, és csak egy dolog fizetődik ki: a gazság.
Mondom, ez volt az Ipartestület előtt, ahol valamikor kuglizni (finomkodva: tekézni) lehetett, és szombat esténként nagy ramazurit csaptak a népzene rajongói. Ropták ott kegyetlenül a magyar, bunyevác és szerb táncot, hitet téve a tambura és a citera univerzális voltáról (a harmonikáról nem is beszélve). Talán nem rontja a krónikás hitelét, ha bevallja, hogy – eléggé el nem ítélhető módon – akkortájt a Beatleseket hallgatta.
Mindegy, volt, ami volt, most pedig csetnikek vannak. Ott támasztották a falat, ahol valamikor a testvériség-egység menyecskéi várták, hogy előkerüljön a már józanodó legény, aki ismét belekezdhet a ropásba. Tehát Draža, Mladić és a többiek ott dülöngéltek a történelmi falaknál. És az utca kihalt volt. Kora délután két óra tájban. Kosztolányi is elfordította a fejét.
A krónikás, aki sosem szerette a hangoskodókat így a Rolling Stones-t sem, behajtott a Fasizmus Áldozatainak terére, és kire bukkant? Susmutoló rendőrökre, akik tapintható izgalommal adták le rejtjeles jelentéseiket arról, ami néhány méterrel odébb történt. A poros utazó, most már a kíváncsiságtól hajtva, továbblépett. A másik sarkon is rendőrök! Két egyenruhás egy civillel csevegett, mintha éppen ott találkoztak volna. Egymással – meg a szerencsével.
Azért még sincs minden veszve. Legalábbis Észak-Bácskában nem. Ha ugyanis ennyi kékzubbony, aki egyébként máskor, békeidőben a gyanútlan gépkocsivezetőket lesi, most Šešelj úr bandájával van elfoglalva, akkor van még remény.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >