Ma Martina, Gerda, Jácinta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Háborúra ború
Avagy: a rózsák még mindig illatoznak
Krónikásuknak az a kivételes alkalom adatott meg, hogy szemtanúja legyen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság újbóli megalakulási kísérletének. Mindjárt előrebocsátom: különösebb aggodalomra nincs ok, a kísérletet elmosta az eső.
Ez a furcsa égi tünemény a budapesi Népstadion jobb oldalsó tribünjén játszódott le. A jelképes nevű világzenekar, a Fegyverek és Rózsák sikertelen koncertjére nemcsak a közép-európai országok szegecsekkel díszített, bőrdzsekibe öltözött fiataljai érkeztek, hanem egy valamikori ország hasonló egyenruháiba bújtatott ifjai is. A „magyar tenger”-ben foltokban fordultak elő szerbek, horvátok és szlovénok. Még egy újdonsült zászló is előkerült.
Biztonságpolitikai okokból a tribünön azonnal be kellett volna vezetni a rendkívüli állapotot, a magyar kormánynak pedig kérni a kéksisakosok sürgős betelepítését a lelátó korlátjai mentén. Sőt, az eredetileg szendvics és kóla tömeges árusítása céljából felemelt sátrakat át kellett volna alakítani menekülttáborokká. Mindebből azonban nem láttunk semmit, mert, mint már említettem volt, a rendkívül modortalan amerikai banda koncertjét elmosta a májusi zápor. Esőisten siratta Jugoszláviát? Aligha! A jövendő múltkutatóinak lesz a feladata, hogy fényt derítsenek a budapesti éjszaka e „rejtelmére”. Szerény hozzájárulásomat igyekszem az alábbiakban közölni.
1. A különböző délszláv törzsek ifjú képviselői azért nem estek egymás torkának, mert a sorozatos oktatási reform kilőtte belőlük a lingvisztikai érzékenységet, és nem ismerték fel a számukra ellenséges idegen nyelvet.
2. Tömegmészárlásra azért nem került sor, mert a gyors és idejekorán való reagálásáról közismert amerikai adminisztráció bevetette legújabb csodafegyverét, a záport (A Pentagon irattárában Z-12/92 megjelölés alatt szerepel, mint szigorúan bizalmas okmány.)
3. A harmadik és egyben legvalószínűbb magyarázat, hogy a magyar közeg volt jótékony hatással Arkan, Paraga és Janša követőire. Szerencsés körülmény, hogy a magyarok jelen pillanatban a saját médiumháborújukkal vannak elfoglalva, és emiatt már nem jutott fegyver, amit nagy pompával és a titkosszolgálatok bevonásával kiosztottak volna az acsarkodók között. Csak dörzsölt kémkutatók fedezték fel, hogy a Fegyverek és Rózsák rövidnadrágos hadseregével egyidejűleg Budapesten járt Habsburg Ottó. A Népstadion őrei már alkalmazkodtak: sárga-fekete egyenruhába öltöztek.
Csak egy apró kitérőt engedek meg magamnak a korszellem alaposabb érzékeltetése miatt. Azokban a napokban krónikásuk sorban állt (kelet-európai szokás, amelynek mottója: ha valaki hátat fordít, az nem a hűtlenség jele, hanem annak hogy sorképzés céljából felkínálja szolgálatait) a parlament egyik bejárata előtt több más ajkú tudósítóval együtt, hogy egy sajtóértekezletre bejusson. A szigorú kiskatonák, akik levették a csillagot a sapkájukról, minden újságírót egyenként ellenőriztek – a régi jó szocreál stílusban. Az önök krónikása otthon felejtette szájkosarát, s miután az idő elhúzódása miatt értelmetlenné vált a bejutás, hangosan megjegyezte:
– Visszajöttek volna a kommunisták?
– Miért, mikor mentek el? – szólalt meg az egyik kollegina.
Tehát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság újraalakításának kísérlete kudarcba fulladt (a lehetséges okokat lásd fent!), maradt mindenki magára. Ez természetesen Szerbiának a legnehezebb, mert (nem teljesen alaptalanul) arra támaszkodott, hogy az egész világ a kruševaci borpárlat, vendéglátás és fosztogatás bámulója. A gabonából készült italokhoz szokott amerikaiak azonban megelégelték a szerb virtust, mert csodák csodájára rájöttek, hogy ki borította lángba a volt Jugoszláviát. Ebből a késedelemből, sajnos, azt a magunkra nézve hátrányos következtetést is le kell vonnunk, hogy a washingtoni BB (Bush-Baker) mindeddig inkább adott Milošević, mint a Napló szavára.
Lehet viszont, hogy a világ egyetlen nagyhatalmának a közeljövőben újabb szerb beszélgetőpartnerrel kell szembenéznie: a csetnikvajdával. Nem ijesztgetésnek szántam eme megállapításomat, csupán azért vetettem papírra, hogy rámutassak a dolgok várható leegyszerűsödésére. Šeselj ugyanis nyíltan kimondja azt, amit elvtársa, a dedinjei Visszarionovics letagad. A végeredmény azonban mind a kettőnél ugyanaz: nácizmus. Szinte teljesen mindegy, hogy egy nemlétező ország választási bohózatából ki kerül ki győztesen. A történelmi tapasztalat szerint ez a szerep a csetnikvajdát illetné meg, hiszen a burkolt fasizmus időszakából már rég átléptünk a nyílt fasizmus korszakába. Nemzetközi szempontból a helyzet nem olyan, mint Hitler Adolf idején volt, mert a káplár ellen összefogott majdnem az egész világ. Náci duónk azonban nem ér ennyit a világnak. Pedig krónikásuk régi hitvallása, hogy a rákos daganatot nem lehet aszpirinnal gyógyítani, hanem csakis – légierővel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tárgyalni fognak Vučićtyal?
Gyanítom, hogy nem, hiszen ők az intézmények munkáját kérték számon. Nem foglalkoznak pártügyekkel vagy azzal, hogy >
Pálfordulás a Magyar Szóban?
Nagy meglepetést keltett a (nyomtatott) Magyar Szó hétfői, január 27-i címoldala, mivel Ketyeg az óra címmel, >
Nos, ki a felelős az úgynevezett aranykor válságáért?
Ki a felelős az újvidéki pályaudvaron történt 15 ember életét követelő katasztrófáért? Vagy az emberi élet >
Soha ennyien még nem vettek részt ilyen tömegmozgalomban
Az egyik földimmel találkoztam az utcán, aki elmondta, hogy Szenttamáson is lesznek demonstrációk. Anikó olvassa az >
Orwell újratöltve
Sok orwelli idő viharzott el a fejem felett, amelyeket arra a reményre pazaroltam, hogy jönnek idők, >
A REZSIM SZOLGÁJA
A magyar közösség tagjainak még tömegesebben kell csatlakozni a tüntetőkhöz! Felébredt Szabadka, Zenta, Becse, Ada, Becskerek, >
Az igazi a hatalom Elon Musk kezében van
Sokan arra számítanak, hogy Trump és Musk valamikor szétválnak. Nem hiszem, mert a céljaik kiegészítik egymást. >
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >