Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Útlevéllel nyaralunk
Németh Árpád
Horvátország és Szerbia az elkövetkező években nem fog megbékélni egymással. Hogyan is tehetnék a megannyi számla tisztázása nélkül?
Zvonimir Šeparović horvát külügyminiszter egy német rádiónak kereken kijelentette: lehetséges, hogy egykor valamilyen kapcsolatra kerül sor a két testvérnemzet között, ennek azonban több előfeltétele van. A legfontosabb a háborús kártérítés. Enélkül – mondta – szóba sem állunk velük. A közvetlen horvát károkat – emlékeztetőül – eddig 21 milliárd dollárra becsülik, többre, mint amennyire a megboldogult Jugoszlávia össz adóssága rúgott. Šeparović pedig arról nem is nyilatkozott, kitől követelnék a kárpótlást: Jugoszláviától, Szerbiától avagy a hadseregtől.
Még fájóbb pont magának a köztársaságnak a területe. Egyharmada fölött ma nem Tuđman uralkodik; sőt egészen sajátos helyzet alakult ki. A Horvátországot elismerő államok meglévő területét ismerték el, ugyanakkor Milošević minden erejével azon van, hogy a kéksisakosokat Horvátország szerblakta részein helyeztesse el, s hogy az ügy internacionalizálásával, az új határőrökkel új határokba zsugorítsa legádázabb ellenségét. Horvátország ebbe – a jelekből Ítélve – nem fog belenyugodni.
Ebben a pillanatban azonban jóval fontosabb gondok gyötrik, ha másért nem, hát erő- és időnyerés céljából. Mert egyelőre a kimerült Horvátországot a nagyhatalmak közül még nem ismerte el az USA; a Szovjetunió nagy múltú utódállama: Oroszország; Kína; a fontos tömbök közül pedig az arab világ. Ez azonban most már nyilvánvalóan csak idő kérdése. Ez alatt az idő alatt, a függetlenség iránti kezdeti szimpátiában bízva, Horvátország komoly külföldi segítségre számít. Joggal, mert egy fontos szakaszát minden igyekezet ellenére sem lehet elszerbesíteni.
A tengerpart horvát volt és horvát lesz. Dubrovnikban és Zadarban csak ideig-óráig folyhat a csetepaté. Az ottani stratégiai cél teljesen nyilvánvaló: destabilizálni szándékozzák a horvát gazdaság alappillérét: az Adriát. A part ennek ellenére hamarosan Közép-Európa kulcsfontosságú kikötőjévé válik. Ebbe de még mennyire érdemes lesz beruházni! Egyszóval Horvátország rövidesen talpra áll, és ebben a legkevésbé sem igényli a néhai Jugoszlávia támogatását.
Az átmeneti horvát dinár például máris kétszer annyit ér, mint az átfestett: Zágrábban a márka feketepiaci árfolyama a szerbiainak a fele. Földi javakban egyelőre a horvát főváros sem dúskál, de az ellátás a háborús megpróbáltatások ellenére is biztosabb.
Ha van vesztese a még be nem fejezett háborúnak, akkor azok az áldozatok mellett elsősorban a horvát meg a szerb menekültek, a hontalanok végeláthatatlan sorai, akik szívük szerint sosem akarták a harcot. Vesztettek továbbá a Horvátországban rekedt szerbek is, akik ugyan kinyilvánították lojalitásukat az új horvát állam iránt, mégis legfeljebb másodrendű polgárai. Szerbnek lenni Horvátországban ugyan nem bűn*, de még kevésbé erény. Hallgass! a nevük. Részarányuk a lakosság összetételében az egykori 12-ről immár 8 százalék alá apadt, úgyhogy az érvényes előírások értelmében az olaszokkal meg a magyarokkal együtt – Milošević minden tiltakozása dacára – kisebbséget képeznek.
A teljes horvát önállósulási törekvést támasztja alá a személyi iratok gyorsított becserélése. Szlovéniában három évben szabták meg az egykori jugoszláv dokumentumok felváltását, Horvátországból viszont az év végén útlevél helyett már csak putovnicával lehet kiutazni. Megjelentek az új horvát rendszámtáblák is, amelyeket paradox módon épp az osztrákok nem ismertek el, s az odalátogató kocsik tulajdonosait arra kötelezték, hogy 1200 schillingért váltsanak ki ideiglenes zöld kártyát. Apropó, putovnica: az újonnan alkalmazott horvát köznyelv a nemzeti ébredés korszakához hasonlóan hemzseg az új kifejezésektől, úgyhogy még a tősgyökeres horvátok is az Anić-féle értelmező szótárral hallgatják a tévéhíradót, amely egykori újvidéki ismerősünk, a főszerkesztő Tomislav Marčinko jóvoltából nemigen különbözik a belgráditól. Egyszóval nézhetetlen! Ha Belgrád szerint Eszék környékén az usztasa erők tömörülnek, akkor ez Zágrábban úgy hangzik, hogy a csetnikek meg a jugó hadsereg ismétetelten nem tartja tiszteletben a ki tudja hányadik tűzszünetet.
Horvátországban az idén ismét választást tartanak, holott már választottak. Államot és vezető pártot egyaránt. Tuđman minden jel szerint megerősíti pozícióit. Az egykori tábornoknak hajlott kora ellenére sincs méltó utóda, a HDK-nak méltó vetélytársa, hát még ellenzéke. Nem velük tartani ugyanazt jelenti, mint Szerbiában: ellenséget vagy éppen árulót.
*Az egyik Ismerősöm édesanyja szlovén, apja szerb, férje horvát. Fia az idén lesz nagykorú. A siheder tavaly nyáron, a függetlenség kikiáltásakor volt először templomban, akkor keresztelték meg. Anyja is elment a nagy eseményre, a fiú azonban kommunista csetniknek nevezte, és kipofozta a szertartásról.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >