Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Gondolatszolgaság
Gettóba magyar!
Keszég Károly
Már megint aggódnak értünk! A sorsunkat a szívükön viselők (a kő, amely nem esik le) attól félnek, hogy nem tanulunk meg beszélni, írni, olvasni. A nyelven, amelyet mindenki ért.
Előre szánakoznak, hogyha tisztán ejtünk ki egy szót az anyanyelvünkön, azzal immár magyarságunk kiteljesedésének útjába állunk. Pedig a demokrácia annyira szláv, mint amennyire magyar (ön)kifejezés. Aggódnak: nem tudnak szót érteni velünk. Az iskola a hibás, mert azt a képtelen gyakorlatot követi(né), hogy mindenki az anyanyelvén kapaszkodjon meg a tudás fájában. Az a baj, hogy a tudásnak nincs hivatalos nyelve.
Az államnak viszont van. Az állam törvényt hoz, ítél, jogot formál, megszab, magyaráz, pontosít, állam-álmot álmodik, a kisebbségnek minden lehetőséget megad, amelyet az szerinte megérdemel. Felkínál (demokrácia), de nem kérdez meg, hogy elfogadod-e. (A 17 000 aláírás esete.) A kiteljesedés útjai kiköveztetnek, csak rá kell lépni – úgy leszel jó magyar (szlovák, ruszin, román, cigány...). Óvnak bennünket, mint gondos anya gügye gyermekét az értelemtől.
Az állam addig érdeklődik a kisebbségek sorsa iránt, amíg érdeke úgy kívánja – az érdek viszont csak az, hogy a nagy nemzet (az államalkotó) elfelejtse, hogy maga is milyen kicsi. Kisebbségek a sarokba! GOVORI DA TE CEO SVET RAZUMEI (Razum=érteiem.)
„Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai”. Ám a diktatúra kevélyen állja a sarat, hiszen választásra készül. Ezúttal Rigómező felől hordja az ismerős dalt a szellő: „Közel van Kelebia meg Röszke...” (meg Ázsia). A hetvenes évek elejének nagy slágerével csak a „MAĐARICA TUDOM, TUDOM, TUD MAĐAROM TUDOM, TUDOM...” vetélkedhetett. Állam, ne engedd felnőtté válni mostohafiad! Maradjon az csak másodrendű polgár, érezze csak a gondos atyai szigor áldásait és az államanya aggódó könnyeit!
Ülő Bika, a sziú törzsfőnök érezhette így magát, amikor már csak cirkuszi mutatványnak volt jó, büszke indián népe pedig a rezervátum sátraiból vetette szemet a számára készített világra. Rezervátumba magyar (szlovák, ruszin, román, cigány...), s felejtsd el, hogy az is rezervátumba kényszerül, aki azt neked kitalálja – mert a gondolkodás gettójánál még a börtön is szabadabb. Mert ott az évszázadokon át ápolt bizalmat már nem is kérik számon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >