Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A kollektív konformizmus kora
Végel László
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett szerepet kap a magánbirodalmai legendárium belső, leginkább primer kódolási stratégiája. Nem csupán szemlélet- és ízlésváltástól lehet szó, hanem a manapság mély gyökeret eresztető uralkodó eszmékről is. Az írók - mi mást tehettek volna? – tudomásul vették, hogy lealkonyult a lázadás kora a konformizmus hitelességet biztosító szellemi mundér lett. Korunk nagy konfliktusaiban minden érték, brochi értelemben veszendő lett, marad az utolsó érték: a magánbirodalom, a romok között egy csendes, melankolikus, magányos zug. Beköszöntetőt az idő, amelyet a Temetetlen múltunkban jeleztem, a kollektív konformizmus kora. Végel László:
2026. július 10., péntek
Jegyzeteimben többször is leírtam, hogy a most folyó magyar rendszerváltásban a magyarországi írók jól teljesítettek, közben szorongva gondoltam arra, hogy hogyan teljesített a helyi NER korszakban a vajdasági magyar irodalom? Annál is inkább mert az írók részéről alig-alig hangzott el kritika a helyi NER-rel szemben. Nagy a vajdasági magyar csend, amelyet – végre – megtörte Radics Viktória a Revizor portálon közzétett siratóéneknek is számító, fájdalmas írása Szajbély Mihály Lázadók kora című kötetet kapcsán.
„…a HÍD itt néha felbukkan, de már nem érdekes. A Forum Kiadó még működik, de már nincs benne szufla. Erről ugyan nem szól Szajbély könyve, de megjegyzem, hogy a Fidesz fiókpártjának, a VMSZ-nek és a szerbiai felettes intézménynek, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a kultúrpolitikásai nem úgy mérték fel irodalmunk történetét, mint a szegedi irodalomtörténész. Hogy Végel László szóhasználatánál maradjunk – és ez a két szó ebben a kis „jugoszláv” könyvben rengetegszer előfordul –, nem a „nonkonformista”, hanem a „konformista” vonulatot díjazzák. Ahogy ezt már a politika tenni szokta – a lázadás szelleméből azonban nem maradt szinte semmi”.
Szomorúan olvasom a fenti sorokat, amelyekben sok igazság rejtezik. Hogy eszmetörténetileg mi történt az elmúlt harminc-negyven évben majd feltárják a szociológusok, az irodalomtörténészek. Egy azonban bizonyos, megdöbbentő változások történtek. Tudomásul kell venni, hogy immár néhány évtizede kibontakozott a tájköltészeti akríbia, amelyet egykor Fehér Ferenc képviselt. A próza is ebben a szellemben lírizálódik. Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett szerepet kap a magánbirodalmai legendárium belső, leginkább primer kódolási stratégiája. Nem csupán szemlélet- és ízlésváltástól lehet szó, hanem a manapság mély gyökeret eresztető uralkodó eszmékről is. Az írók - mi mást tehettek volna? – tudomásul vették, hogy lealkonyult a lázadás kora a konformizmus hitelességet biztosító szellemi mundér lett. Korunk nagy konfliktusaiban minden érték, brochi értelemben veszendő lett, marad az utolsó érték: a magánbirodalom, a romok között egy csendes, melankolikus, magányos zug. Beköszöntetőt az idő, amelyet a Temetetlen múltunkban jeleztem, a kollektív konformizmus kora.
„A valóságról többé nem kell jelenteni, mert a valóságot kizsigerelték; hiába meresztgetem a szemem, kénytelen-kelletlen elismerem, minden rendben, beköszöntött a tökéletes behódolás kora, megvalósult az új osztály álma, a gondtalan nép többé nem képzelődik, a lelki gázkamrákban kipusztultak az utópiák, disszidáltak a forradalmak, a boldog apák szórakozottan simogatják a yuppie-fiókák kopasz fejét, nyugi-nyugi suttogja a nagyapa, az irodalom csendes, újra csendes, a temetetlen múltakra kiírták az elfogatóparancsot, nehogy véletlenül felriadjanak, esetleg feltámadjanak és ostobán fellázadjanak, a sírgödrök üresen tátonganak, a polgárok fegyelmezetten a boldogabb jövő felé masíroznak, tökéletes rend uralkodik.”
Következő cikk: Szerbia megbukna
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mítoszok alkonya
A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország >
VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?
A közvéleménynek joga van tudni, hogyan lehetséges, hogy a nagy állami beruházások és a modernizáció jelképeként >
A jelenség túl baljóslatú ahhoz, hogy csak a politikusokra bízzuk
Tarr Zoltán a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza párt alelnöke saját posztjában kérdezte: >
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >