Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást
Bozóki Antal
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak alapját egy új választási együttműködés képezhetné, amelynek tagjai a VMDK, az MPSZ, a Plénum és a Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum lehetnének.
Ennek hiányában azonban, az idő rövidsége, a tanácstalanság miatt és összefogás nélkül, az őszi nemzeti tanácsi választásokon ismét olyan személyek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik erkölcsileg se szakmailag nem alkalmasak a közösség képviseletére, helyzetének rendezésére, megújítására. Ez további négy évvel elodázná a szükségessé vált rendszerváltást, aminek a közösségre nézve súlyos következményei lehetnek. A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást, ha tisztességes társadalomban akarnak élni. Képes lesz-e erre a közösség? Bozóki Antal:
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a TISZA Párt egyik alelnöke, országgyűlési képviselő az április 29-i bejegyzésében kifejtette, hogy a TISZA Párt „a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekinti, így abba nem avatkozik be”.
Ebből az következik, ami egyébként természetes is, hogy a külhoni magyar közösségeknek maguknak kell rendezni a dolgaikat, elvégezni a rendszerváltást.
A vajdasági magyar közösségben eddig – a magyarországi rendszerváltás ellenére – semmilyen lényegi változás nem történt. A VMSZ továbbra is uralja a közösséget.
Annak ellenére például, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök, az április 24-i közösségi bejegyzésében, egyebek mellett kinyilvánította: „Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen”, Pásztor Bálintnak továbbra is állandó műsorideje van a Szabadkai Magyar Rádióban (SZMR).
Az utóbbi napokban többen is hangoztatták – talán a rendszerváltás szükségességét érezve –, hogy a vajdasági magyar pártok és a civil szervezetek kerekasztal értekezletére lenne szükség. Arról azonban senki nem szól, hogy kik vennének részt ezen a kerekasztal beszélgetésen és miről is lenne azon szó?
Végel László író szerint például „jó lenne egy kisebbségi kerekasztal, amelyen új szabályokat fektetnének le, amelyek biztosítanák, hogy soha többé ne térjen vissza az egypárti restauráció”.
Azt azonban nem fejtette ki, hogy adottak-e a feltételek egy ilyen kerekasztal megtartásához, mely szervezetek vennének azon részt, melyek lennének azok a szabályok, amelyeket a résztvevők elfogadnának, de azt se, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az egypártrendszer „soha többé ne térjen vissza”.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke – a SZMR július 14-i műsorában – a vajdasági magyar politikai szereplők közötti párbeszéd szükségességéről is beszélt.
– Abban látnék megoldást, és az tartanám fontosnak, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek egy asztalhoz tudjanak ülni, és megnézzük, hogy melyek azok a nemzeti minimumok, amelyek ügyében egyet tudunk érteni. A VMSZ és magam személy szerint is erre nyitott vagyok továbbra is. Hogyha erre nem lesz nyitottság, akkor meg amikor valamilyen választások következnek, akkor a vajdasági magyar közösség tagjai eldöntik, hogy kinek szavaznak bizalmat – nyilatkozta a VMSZ elnöke. (Feltűnő, hogy a Magyar Szó nevű pártlap, amelyik rendszeresen közli Pásztor nyilatkozatait a SZMR-ben (is), az erről a szerepléséről szóló írásban ezt egyáltalán nem említi.)
A VMSZ elnöke nem nevezte meg, kiket hívna egy asztalhoz, és azt sem fejtette ki, mit ért a „nemzeti minimumok” alatt, illetve ki fogalmazná meg azokat.
Burkolt fenyegetést viszont megfogalmazott: ha nem lesz nyitottság, majd a választók döntenek. Mindezt olyan helyzetből teszi, amelyben egyedül a VMSZ rendelkezik jelentős anyagi és médiatámogatással.
Pásztor Bálint – aki korábban minden érdemi párbeszédet elutasított – mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy most a párbeszéd elsősorban pártja, s vele saját politikai túlélésének eszközévé vált.
Mindezt azzal próbálja indokolni, hogy „a magyarság csak és kizárólag akkor tud prosperálni, ha van erős magyar érdekképviselete a belgrádi parlamentben”. Mintha eddig a VMSZ által nem megalkuvó, a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát támogató képviselete lett volna! Az „erős magyar érdekképviseletet” persze a saját vezetésével képzeli el.
Kérdés azonban, hogy a történtek után mely szervezetek lennének hajlandók egy asztalhoz ülni a VMSZ jelenlegi vezetőivel.
Miközben Magyarországon a képviselők mandátumát három ciklusra, vagyis 12 évre csökkentették, Pásztor Bálint és több képviselőtársa már csaknem 20 éve ül a parlamentben!
Mindezek alapján nehéz őszinte párbeszédre irányuló kezdeményezésként értékelni Pásztor ajánlatát, inkább taktikai lépésnek tűnik.
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a július 15-i közleményében – Pásztor Bálint idézett nyilatkozatára reflektálva – azt írja, hogy a magyar politikai szereplők közötti párbeszéd gondolata „üdvözlendő”.
– Kár, hogy erre csak most került sor, miután a VMSZ hosszú éveken át éppen az ellenkező politikát folytatta. […] Ezért ezt a kijelentést egy átlátszó politikai trükknek tartjuk – írja a párt.
A VMDK-ban úgy gondolják, hogy a Vajdasági Magyar Plénummal (VMP) vagy a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel (VMÚ) közös ügyekben való együttműködés, különösen a Magyar Nemzeti Tanács választásán, „valódi esélyt teremthet arra, hogy az MNT ismét az egész vajdasági magyar közösséget képviselje”.
Kérdés viszont, hogy a VMP hajlandó lenne a VMÚ-val együttműködni, mivel a két szervezett között kenyértörésre került sor. Éppen VMÚ jelenlegi vezetőségének három tagja – Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea – hiúsította, „puccsozta meg” ugyanis a VMP kezdeményezésére létrejött széleskörű MNT ellenzéki választási koalíciót.
A VMÚ nemcsak nevét és korábbi arculati elemeit vette át a Plénumtól, hanem programjának több részét is onnan emelte át.
Ki működne együtt egy olyan szervezettel, amely vezetőinek szakmai felkészültsége és az eddigi közéleti szereplésük komoly kétségeket vet fel.
A VMDK-közlemény megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy ez a párt – a történtek ellenére – „nyitott a párbeszédre” a VMSZ-szel, amit már korábban is jelzett. Feltételül annak „elismerését szabja (a VMSZ részéről), hogy a megosztás politikája zsákutca volt”.
Ez bizony csalódást keltő, megalkuvásra utaló álláspont. Nem követeli ugyanis, hogy a VMSZ vezetősége számoljon el az utóbbi 16 év történéseivel, a magyar közösséget leépítő politikájával.
A párt július 11-i tisztújító közgyűléséről alig került nyilvánosságra érdemi információ. A közlemény csupán a vezetőség újraválasztását ismertette, a közösség helyzetéről, a vita tartalmáról és a jövőbeli tervekről nem adott képet.
Csonka Áron, aki 2010 óta a párt elnöke, most példát mutathatott volna azzal, hogy átadja a tisztséget. Ez már csak azért is szükséges lett volna, mivel a párt az egyre gyakoribb közleményeken kívül nem igazán vesz részt a közéletben és a legutóbbi MNT választáson sem indult.
A Vajdaság Ma Interjú internetes portál július 14-én terjedelmes interjút közölt Rácz Szabó Lászlóval, a Magyar Polgári Szövetség (MSZP) elnökével.
Az interjúból kiderül, hogy „az MPSZ a helyi közösségek megerősítését tekinti stratégiája alapjának”.
– Csak akkor veszünk részt az MNT-választáson, ha a VMSZ-szel szembeni ellenzéki szereplők valódi összefogást valósítanak meg. Ennek oka, hogy már az ajánlásgyűjtési folyamatot is manipulálhatónak tartjuk. A VMSZ jelentős szervezeti és anyagi fölénnyel rendelkezik, amelyet meglátásunk szerint a Fidesz épített ki, miközben a választásokat egy, a VMSZ-t támogató szerbiai hatalom bonyolítja le.
Legnagyobb csalódásunk ugyanakkor az, hogy meglátásunk szerint a Tisza Párt is a Fidesz stratégiáját folytatná azzal, hogy kizárólag a VMSZ-ből kivált Újrakezdést szólította meg, miközben minden más délvidéki magyar politikai szereplőt figyelmen kívül hagyott. Úgy véljük, ez a hozzáállás az utolsó szög lehet a délvidéki magyarság koporsójában – mondta a MPSZ elnöke.
Rácz Szabó László a RTV Napjaink című, június 8-i műsorában felvetette annak a lehetőségét, hogy „Zentára hívják beszélgetésre a civil szervezeteket és azokat a közéleti személyeket, akik a nemzetpolitikában már letettek valamit az asztalra”, de hogy erre sor kerül-e és mikor, arról információt nem találni.
Vajdasági Magyar Plénum még május 21-én nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében készült választási programtervezetét.
A Plénum június 13-án nyilatkozatba foglalta a Jövőkép nevű platformját, amely szerint a közösség érdekeit erkölcsi elveken, szolidaritáson, szakmaiságon és autonómián alapuló közéleti képviselettel kell szolgálni. Célja a vajdasági magyar közösség önazonosságának, méltóságának és tényleges érdekképviseletének megerősítése, mert meggyőződése szerint szabadság és autonómia nélkül nincs hiteles kultúra és nincs méltó közösségi identitás.
A Plénum az MNT-választásokon – a közösség megújulásában bízva – olyan független jelöltek közösségeként kíván megjelenni, akik helyi tapasztalataikra és a közösség valós igényeinek ismeretére építve kívánják képviselni és szolgálni a vajdasági magyarságot.
Július közepén nincs tiszta kép arról, hogy a november 3-ig esedékes nemzeti tanácsi választásokon pontosan mely pártok és civil szervezetek vesznek részt. A megszólalásokból egyelőre nem rajzolódik ki olyan politikai együttműködés, amely valódi alternatívát jelenthetne a VMSZ-szel szemben.
Biztosra vehető, hogy a VMSZ önálló listával indul, bár civil szervezetek csatlakozása sem kizárt. A VMDK indulni szeretne, de még nem döntött az együttműködésről, az MPSZ viszont önállóan nem kíván részt venni a választáson.
Egyedül a VMP rendelkezik nyilvános választási programmal és világosan megfogalmazott platformmal, amely a közösség megújulását és a rendszerváltást szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy szélesebb támogatottság nélkül sikerül-e listát állítania és milyen választási eredményt ér el.
A jelek azt mutatják, hogy a csaknem két évtizedes pásztori önkényuralom után nemcsak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, hanem maga a közösség sem készült fel a változásokra.
A magyarok létszáma jelentősen megfogyatkozott, sokan kiábrándultak, elfásultak. A hosszú éveken át folytatott propaganda megtette hatását: sokan sem a szerbiai, sem a magyarországi politikai folyamatokról nem rendelkeznek hiteles képpel, és úgy érzik, hogy a rájuk telepedett elnyomó rendszer miatt nincs valódi befolyásuk saját közösségük sorsának alakulására.
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak alapját egy új választási együttműködés képezhetné, amelynek tagjai a VMDK, az MPSZ, a Plénum és a Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum lehetnének.
Ennek hiányában azonban, az idő rövidsége, a tanácstalanság miatt és összefogás nélkül, az őszi nemzeti tanácsi választásokon ismét olyan személyek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik erkölcsileg se szakmailag nem alkalmasak a közösség képviseletére, helyzetének rendezésére, megújítására. Ez további négy évvel elodázná a szükségessé vált rendszerváltást, aminek a közösségre nézve súlyos következményei lehetnek.
A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást, ha tisztességes társadalomban akarnak élni. Képes lesz-e erre a közösség?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ješić nyílt levélben Magyar Péterhez: Akadályozza meg, hogy Orbán bűnös mechanizmusai elfojtsák a szerbiai médiát
Azt kérte, hogy a magyar kormány utasítsa az SZTA állami alapot (Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.) az Alpac >
Fizessük ki a busz árát!
Ha az utasok kitekintenek a robogó ingyen buszoktól megtekinthetik a sárguló kukoricásokat. A napfarforgófejek kétségbeesett integetnek >
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >