Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„EGY SZÁBOR, EGY NEMZET”, EGY VEZÉR!
Belgrádban a „szerb világ” (a szerbiai NER) megalakításáról fogadtak el nyilatkozatot
Bozóki Antal
Ennek a szerb nacionalista politikának a ki nem nyilvánított végcélja a multikulturalizmus megszüntetése, ami magába foglalja Vajdaság „északi szerb tartománnyá” alakítását is (ahogy a tartományt a radikálisból haladóvá lett Igor Mirović előző és újabban Maja Gojković jelenlegi kormányelnök is nevezi). A VMSZ volt és mostani vezetőinek (a néhai idősb és az ifjabb Pásztornak) ebben a veszélyes játszmában csak a bólogató János, a mindent jóváhagyó „csendes partner” szerepe jutott. A VMSZ vezetőinek fel kellene végre ébredni és feladni a Szerb Haladó Párt érdekeit szolgáló politikát! Amennyiben ez rövid időn belül nem történik meg, merjük remélni, hogy a TISZA áradása elmossa őket (is)! Bozóki Antal:
A szerbiai és a boszniai Szerb Köztársaság kormányának június 8-i együttes ülésén a belgrádi Szerbia Palotában egyhangúlag elfogadták A nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot. (A Deklaráció teljes, szerb nyelvű szövege itt található:
https://www.blic.rs/vesti/politika/svesrpski-sabor-ovo-je-kompletan-tekst-deklaracije-usvojene-danas-u-beogradu/1c21t5b)
Az eseményt kísérő művelődési program idején a fővárosi Köztársaság Téren, az értékelések szerint, csaknem hétezer ember volt jelen, a program résztvevőivel együtt.
A Radar hetilap írása szerint „feltűnő”, hogy az össz-szerb gyűlésről hiányoztak a koszovói és horvátországi szerbek. – Az előzők, azért mert Vučić játékában elköltött zsetonok, az utóbbiak pedig talán azért, mert Milorad Pupovac (a Független Demokrata Szerb Párt elnöke – B.A.) megbizonyosodott arról, hogy a térségben nem egészséges, ha ez a hatalom védelmezi őket – írja a hetilap.
Az Össznépi Szerb Nagygyűlés [Svesrpski Sabor, a továbbiakban Szábor] 9 oldal terjedelmű, 49 pontból (3 458 szóból) álló dokumentumát a két köztársaság elnöke, kormányfői, kormányának alelnökei, parlamentjének elnökei és alelnökei (Kovács Elvira is?), Porfirije szerb pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) érsekeinek és a papjainak a részvételével és áldásával, valamint a szerb nép írták alá – közölte a Blic nevű belgrádi napilap.
A deklaráció a bevezető utáni első néhány pontban részletezi, hogy kik alkotják és milyen elvek alapján működik a Szábor, amely megalakítja a Szerb Nép Nemzeti Tanácsát. A tanácsnak tagjai lesznek a szerb nép képviselői Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Észak Macedóniából, Horvátországból, Szlovéniából, Európából, Afrikából, Ázsiából, Észak-. és Dél Amerikából, Ausztráliából, valamint kiemelkedő tudósok, művészek, vállalkozók, sportolók és a „nemzeti dolgozók” is (nem tudni, hogy kik ezek az utóbbiak).
A nyilatkozat kiemeli, hogy „a szerb nemzet egységes egészet képez, amelynek joga van megőrizni gazdag hagyományait”. Megállapítja „a szerb nemzeti gyülekezés szükségességét és ezért határozatot hozott a Szábor kétévente való megtartásától, amelyen megvitatásra kerülnek a legfontosabb nemzeti kérdések”.
A deklaráció különösen hangsúlyozza a SPC szerepét, „a szerb nép művelődési és szellemi életének egyik pillérét”. Felszólít az egyházi és az állami szervek közötti szorosabb együttműködésre, különösen kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyenek a hagyományos keresztény értékek, a házasság és a család szentségének védelmében. Támogatja a SPC szerepét is az ifjúság nevelésben a pedagógiai-oktatási tevékenység által”.
A deklaráció (a 11. pontban) megállapítja, hogy „Koszovó és Metóhia Szerbia elidegeníthetetlen része, és a szerb nemzeti identitás egyik meghatározója”. Ragaszkodik ahhoz, hogy „a dél-szerbiai tartomány teljes neve mindig Koszovó és Metóhia legyen”.
A 12. pontban a deklaráció aláírói „támogatják Szerbia erőfeszítéseit a területi integritás és szuverenitás megőrzésében, amelyet a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata is garantál”.
– Itt szállt el az uniós csatlakozás, a 35. csatlakozási fejezet ugyanis tartalmazza Koszovó függetlenségének elismerését, Szerbiáért kár is törnünk magunkat, úgyis csak a pénzre utaznak! – kommentálja Varga Szilveszter az eseményről készült, A szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé című részletes és alapos elemzésében.
Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete ezzel szemben (június 13-án) „meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia EU-csatlakozásának nem Koszovó formális elismerése lesz a feltétele, hanem a Pristinával való kapcsolatok normalizálása” ‒ olvasható a 021.rs hírportálon. (A formális kifejezést a címekből a legtöbb média kihagyta. Ez nem mellékes, mert a formális/de iure elismerés mellett létezik a gyakorlatban való/de facto elismerés is.)
A deklaráció (16. pont) „nem támogatja a Srebrenicáról szóló rezolúciót, amelyre 84 állam szavazott az ENSZ Közgyűlésében, 109 állam ellene volt, tartózkodott, vagy nem szavazott. Az említett határozat kísérlet volt az egész szerb nép kollektív bűnösséggel való vádolására, ami elfogadhatatlan és megvalósíthatatlan”.
Az ENSZ Közgyűlése az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtással kapcsolatos határozatát 2024. május 23-án valójában 84 tagállam támogatásával és 68 tartózkodással fogadta el. Huszonkét ország nem szavazott.
A 17-27. pontok a Boszniai Szerb Köztársaságnak az 1995. évi daytoni békeszerződésből eredő helyzetével és a főbiztos (a deklaráció aláírói által bírált) szerepével kapcsolatos közös álláspontokat tartalmazza. Ezeknek a lényege, hogy „a Szerb Köztársaságnak, a daytoni szerződés aláírói státusával összhangban, és a Boszniai Szerb Köztársaságtól az 1995. augusztus 29-ei Egyezménnyel kapott felhatalmazásokkal összhangban internacionalizálnia kellene a daytoni békeszerződés megsértését, azzal a követeléssel, hogy azt a mindenki által aláírt formában kell alkalmazni”.
Az USA szarajevói nagykövetsége június 10-én közölte, „a belgrádi össz-szerb nagygyűlés zárónyilatkozata nem a daytoni békeszerződés védelmét jelenti, ahogy a szerzői állítják, hanem szándékos támadás a szerződés és Bosznia-Hercegovina állami intézményei ellen”.
– A zárónyilatkozat Bosznia-Hercegovina Hercegovinával kapcsolatos kitételei jogszabályi dezinformációkban gyökereznek és hemzsegnek a hibáktól – írja a nagykövetség közleményében.
A 28. pontban „a Szábor támogatja a Szerb Köztársaság katonai semlegességi politikáját, az összes katonai szövetség felé”.
A közös nyilatkozat (30. pont) megerősíti a szerb nemzeti szimbólumokat, a Bože pravde himnuszt és a címert a Nemanjićok kétfejű sasmadarával.
Safeta Biševac, a Danas belgrádi napilap bosnyák nemzetiségű újságírója szerint „abszurd ötlet, hogy a Bože pravde össz-szerb himnusz legyen, a Sretenje [Gyertyaszentelő nap, február 15. – B.A.] pedig minden szerb ünnepe, mert a Szerb Köztársaság állami szimbólumairól van szó, amelyik nem csak a szerb nép állama. Ezek mind olyan húzások, amelyek Aleksandar Vučićnak mint minden szerb elnökének, Milorad Dodiknak pedig mint alelnöknek [dopredsednik] a nimbuszát kellene, hogy keltsék”.
Hangsúlyozza (31. pont) a szerb nyelv és cirill írásmód „egyesítő jelentőségét” és azokat a szerb kultúra, tudomány, valamint a nemzeti identitás alappillérének tekinti.
A dokumentum (33-35. pontok) támogatja a horvátországi szerbek II. világháború alatti szenvedéseinek további nemzetköziesítését, valamint a közös emlékművek építését Donja Gradina és Belgrád területén, „amelyeknek a szabadságszerető szerb nép áldozatának nagyságáról kell tanúskodniuk a fasizmus, a nácizmus és az usztasák elleni harcban”.
A nyilatkozat utolsó része a szerb diaszpórával való kapcsolattartással, a szerb nép művelődési hagyományainak védelmével, a népesség növelésére irányuló támogatásokkal, a tantervek és programok harmonizálásával, a két szerb köztársaság közötti gazdasági, művelődési, szociális, sport és „szellemi tér”, valamint az infrastrukturális tervek összehangolásával foglalkozik.
A 49. pont szerint „a szerb nép állami szervei egyezményt kell, hogy felajánljanak a környező népeknek a történelmi megbékélésről, a tartós békéről és a fejlődésről”.
A deklarációt – a „mindkét köztársaság területén való teljes alkalmazás biztosítása” érdekében – elfogadásra a szerbiai és a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elé terjesztik. Hogy ki és mikor, a szöveg azt már nem tartalmazza.
– Az össz-szerb nyilatkozat sok összefüggéstelen szót tartalmaz, amelyek célja Aleksandar Vučić, mint az összes szerb vezetőjének affirmálása – értékelték a Danas belgrádi napilap beszélgetőtársai.
Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Bizottság elnöke kiemelte, hogy „a deklaráció válasz a külső, elsősorban a regionális körülményekre. Hozzátette, hogy a dokumentum Aleksandar Vučićot, mint a minden szerb vezetőjét és sérthetetlen védelmezőjét affirmálja, amit ő az ENSZ Közgyűlésében patetikusan demonstrált” (a Srebrenicával kapcsolatos határozattal összefüggésben B.A.).
Biserko szerint „a nyilatkozat mindenekelőtt reagálás a Srebrenicáról szóló határozatra, amire a belgrádi és Banja Luka-i hatalom úgy tekint, mint a boszniai Szerb Köztársaság megszüntetésének” a bevezetőjére. Ebben azonban Biserko téved, mivel Vučić az össz-szerb gyűlés megtartását már jóval a srebrenicai határozat előkészületei előtt bejelentette. Ana Brnabić, a szerb képviselőház elnökének nyilatkozata is ezt támasztja alá, miszerint „Aleksandar Vučić ennek – a ’stratégiai dokumentumnak’ – az elfogadásáért élt az elmúlt 10 évben, ennek semmi köze a srebrenicai határozathoz” – mondta.
A dokumentum valójában a szerb elnök eddigi politikájának a csúcspontja – a Radikális Pártban (SRS) töltött időktől kezdve –, amelynek lényege az összes szerb egy országban való egyesítése, a „szerb világ” megteremtése a (vég)célja (annak ellenére, hogy ez a fogalom nem szerepel a deklarációban).
A „szerb világ” kifejezéssel egyes szerb értelmiségiek és politikusok (mint pl. Aleksandar Vulin, a szerb kormány alelnöke – B.A.) 2020 közepétől a szerbiai és a környező országokban élő szerbekkel való kapcsolatait népszerűsítik. Hirdetői a szerbek egy államközösségbe való kapcsolásáról, mások a szomszédos országokban élő szerbek kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolatairól beszélnek.
Branka Latinović volt szerb nagykövet és a Nemzetközi kapcsolatok fórumának [Forum za međunarodne odnose] elnöke megjegyezte, az a benyomása, hogy Szerbia ezzel a deklarációval Milorad Dodik, illetve az ottani Szerb Köztársaság álláspontjai mögé állt a Bosznia-Hercegovina-i aktuális eseményekkel kapcsolatosan. – Szerbia a Deklarációban csatlakozott Dodikhoz a jelenlegi boszniai főbiztos bírálatát illetően, ami eddig nem történt meg” – mondta.
Srećko Đukić karrierdiplomata szerint „a Szábor Deklarációja igazi omnibusz”. Szavai szerint „ez egy terjedelmes dokumentum és úgy tűnik, a szerzői versenyeztek, hogy valamit el ne felejtsenek a papírra vetni”.
– Ha a Szábortól valamirevaló dokumentumot vártak, akkor ez nem az, mert teljesen elmerült a múltban, melyben nagyon kevés szó van a jövőről, amelyben a szerbek élnek majd. A szerb nép célja a középkor lenne, amelyre a Deklaráció kitartóan hivatkozik, arra a régmúlt időre, amikor a nemzet fogalma még meg sem született meg – emelte ki Đukić. – A deklarációra nem lehet másként tekinteni, mint a szerb nemzeti program meghirdetésére – tette hozzá.
Ivana Stradner, a washingtoni Demokráciák Védelméért Alapítvány (FDD s) kutatója szerint „senkinek nem kell a deklaráció miatt csodálkozni, mert a Szábort már régen bejelentették. Az ’egy nép, egy Szábor – Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság’ eszméjének meghirdetése a Szábor által úgyszintén nem kell, hogy megtévessze az embereket, mert elég, ha elolvassák a Nemzeti biztonsági stratégiát és A boszniai Szerb Köztársaság megvédése c. dokumentumokat, amelyeket néhány évvel ezelőtt fogadtak el, és amelyek ugyanezeket az eszméket hirdetik nemzeti biztonsági prioritásként. Vučić és Dodik ezeket csak ’lefordították’ a mindennapi nyelvre és azt üzenték, hogy ez az a nap, amikor a szerbek egyesültek, hogy védjék a szabadságot és a nemzeti érdekeiket”.
– Szerbia 2024-ben az, ami Oroszország volt egy évtizeddel ezelőtt. Egyre több az oligarcha, nagyok a gazdasági különbségek, nő a nacionalizmus, az egyház instrumentalizálása a biztonsági célok megvalósításában, az emberi jogok csökkenése… és éppen úgy, ahogy a Nyugat tolerálta Putyint abban az időben, gondolván, hogy a szabad piac megváltoztatja majd a számítását, a Nyugat ma éppen úgy szemet huny afölött, hogy Vučić főszereplésével összeomlik a demokrácia - nyilatkozta a Danasnak Stradner.
Az Európai Unió június 11-én reagált a szerb Szábor nyilatkozatára, „rámutatva, hogy a szuverenitás, a területi integritás, az alkotmányos rend és Bosznia-Hercegovina nemzetközi identitása sérthetetlenek, és hogy minden ezek ellen intézett akció komoly következményekkel jár – közölte a Beta hírügynökség.
A nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozat kapcsán Peter Stano, az EU sajtószóvivője a Szabad Európa Rádiónak (RFE) adott írásbeli válaszában kiemelte: „Brüsszel a Nyugat-Balkán vezetőitől elvárja azoknak az elveknek és érteknek az ápolását, amelyeket az Európai Unió támogat”.
Safeta Biševac szavait parafrazálva, nem lehet semmi kifogásunk bármely nemzet, így a szerbek képviselőinek a gyűlése ellen sem. – Belgrádban június 8-án azonban másként volt. Pompa, dráma, eskütétel, ének, tánc… Elfogadták a 49 pontból álló nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről – mindenről és akármiről szóló nyilatkozatot. Az első dolog, ami az eszemben jut, ki veszélyezteti a szerbeket, hogy állandóan védekezni kell nekik? Ki tiltja a szerbektől, hogy őrizzék a kultúrájukat, ápolják az áldozataik emlékét? Ez magától értetődő kellene, hogy legyen nyilatkozat nélkül is. A Száborral és a Deklarációval Szerbia folytatja politikai humócskát – hivatalosan elismeri Bosznia-Hercegovinát, de Dodikot támogatva, megtesz mindent, hogy destabilizálja. Említi a szerb nép „közös jövőjét”, amit a legkönnyebb az EU keretében megvalósítani, de amely Belgrád számára egyre távolabb van – írja Biševac.
Az Össznépi Szerb Nagygyűlésen a szerbek történelmi lépést tettek a nemzeti egyesülés felé. „A dolog szépséghibája, hogy ez a nacionalista pártok projektje” (Srečko Đukić[19]). Magyarországon épp a vasárnapi választásokon roppant egy nagyot a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere, 2010) eszméjére épített diktatórikus vezetés, amelynek eredménye a „NER-lovagok”, vagyis a felső tízezret képező oligarcharéteg kialakulása lett a határon túli magyar közösségeket is felölelve.
A radikális nemzeti diktatúrák, így a „szerb világ” sem kisebbségbarát. A nemzeti kisebbségeket a Szábor nyilatkozata egyetlen alkalommal, semmilyen összefüggésben nem említi, az ilyen világba egyszerűen nem illenek bele.
Óriási, antagonisztikus ellentmondás, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ennek ellenére a Szerb Haladó Párt (SNS) „stratégiai partnere”, amely párt vezetői az elképzelésnek nem csak szószólói, hanem gyakorlati kivitelezői is.
Ennek a szerb nacionalista politikának a ki nem nyilvánított végcélja a multikulturalizmus megszüntetése, ami magába foglalja Vajdaság „északi szerb tartománnyá” alakítását is (ahogy a tartományt a radikálisból haladóvá lett Igor Mirović előző és újabban Maja Gojković jelenlegi kormányelnök is nevezi). A VMSZ volt és mostani vezetőinek (a néhai idősb és az ifjabb Pásztornak) ebben a veszélyes játszmában csak a bólogató János, a mindent jóváhagyó „csendes partner” szerepe jutott.
A VMSZ vezetőinek fel kellene végre ébredni és feladni a Szerb Haladó Párt érdekeit szolgáló politikát! Amennyiben ez rövid időn belül nem történik meg, merjük remélni, hogy a TISZA áradása elmossa őket (is)!
Következő cikk: Orbán Viktor arról álmodik, hogy nacionalista politikája kirakatává tegye a magyar válogatottat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >