2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Magyarok „okítása”

„Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Magyarok „okítása”

A miniszterelnöki főtanácsadó felszólalásai csak jól illeszkednek Orbán Viktornak az Európai Unióval való folytonos ellenkezési politikájába, miszerint „az EB alkalmatlan a rendteremtésre ezekben a kérdésekben éppúgy, mint ahogy alkalmatlan a béketeremtésre is, hiszen még a közvetítést sem vállalta fel a két fél (Oroszország és Ukrajna – B. A.) között”... Szili elvtársnő eddig csak a hatalmi struktúrában részes Vajdasági Magyar Szövetség politikusaival találkoz(gat)ott. A „nemzetpolitikusok” számára az ellenzékiek szinte nem is léteznek, figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik őket... Ennek a viszonyulásnak a következménye az is, hogy a nemzetpolitikát irányító politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit, elvárásait és működésükkel teljes kiábrándulást keltenek. Szerbiát nem feltételek nélkül kell felvetetni az Unióba, kedves demagóg megélhetési politikusok, hanem azzal a feltétellel, hogy érvényesítse a kisebbségvédelmi szabályozások előírásait! Bozóki Antal:

Más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem veszi észre.

Magyar szólás

 

– Az Európai Bizottság (EB) nem tud, és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel, alkalmatlan erre akárcsak a béketeremtésre – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó július 7-én, a felvidéki Martoson, ahol részt vett a Martosi Szabadegyetem egyik fórumán.

A fórumon központi témaként a magyar nemzetpolitikában, valamint az Európai Unió által képviselt nemzetikisebbség-védelemben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat tekintették át.

– Tekintve, hogy jelenleg már a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége az Európai Unióban (EU) él, s ha górcső alá vesszük az EU vonatkozó szabályozásait, meg kell állapítani, hogy az EU-nak ezekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania. Nemcsak a tagjelölti országoknál kellene figyelni ezek betartására, hanem a tagállamok esetében is, valamint az EU-nak olyan sztenderdeket kellene kiépíteni, amelyeket minden tagországnak be kell tartani, s azokat kikényszeríthetővé is kell tenni. […] Hozzátette: az uniós csatlakozás idején olyan irányú várakozások is voltak, hogy az EU majd hoz olyan lehetőséget, hogy a saját közösségeink önmaguk dönthessenek a saját sorsukról, de most az kell látni, hogy egy ilyen remény sem vált valóra – mondta Szili Katalin a Martosi Szabadegyetemen.

A felvidéki Martos után Szili Katalinnak Budapesten, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem július 10-ei „ünnepélyes” megnyitóján volt „jelenése”, ahol a „kisebbségvédelmi keretegyezmény aktualizálását sürgette”. (Kovács Elvira Véemeszes politikus „a kisebbségi lét vajdasági helyzetéről” tartott bizonyára érdekfeszítő, maradandó értékű „előadást”, ezt azonban nem találni a netten.)

Szili Katalin szerint az Európa Tanács (ET) „dokumentumának egyik fő problémája, hogy bár kötelező jelleggel bír, nem kikényszeríthető”.

Vannak olyan kérdéskörök, amelyek nem szerepelnek benne, de be kellene építeni őket. Minimumszabályok, standardok meghatározására van szükség, és ezeket mindenkinek be kell tartani – jelentette ki.

A magyarországi hivatásos politikus szerint alapelvként kellene rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság ügyét elválasztaná a nemzeti identitástól, és kimondaná, egy uniós tagországban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett.

A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, és ezt védeni kell – hangsúlyozta Szili Katalin. – Az identitás védelméhez szükséges az egyéni és kollektív jogok biztosítása; el kell ismerni és alkotmányosan rögzíteni kell, hogy egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség államalkotó tényező – fűzte hozzá.

A főtanácsadó a mai szabályozással összefüggésben problémaként jelölte meg, hogy nincsenek pontos definíciók, nincs közösségi védelem és uniós hatáskör meghatározva (??).

Szili Katalin, 2015. március 1-jétől az Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottjaként tevékenykedett egészen 2023. februárig. Ekkor – az időközben hatályba lépett, egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott miniszterelnöki megbízotti posztjáról, hogy megtarthassa a Pécsi Egyetemet fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságát. Ugyanakkor a neve ezek után miniszterelnöki főtanácsadóként tűnt fel, ami felvetette a jogszabály kijátszását.

A Fidesztől, pontosabban Orbán Viktortól kapott feladata „a kisebbségi nemzetpolitikával” és „a határon túli közösségek autonómiamodelljeivel” kapcsolatos ténykedés.

A megélhetési politikus fő tevékenysége, hogy időnként – utazgató propagandistaként – megjelenik a határon túli magyarok között és előadásokat tart, amelyek által közvetíti a Fidesz időszerű (nemzet)politikai nézeteit, „okítja” a határon túli magyarokat „hogyan kell magyarként megmaradni” – akárcsak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A határon túli magyarság helyzete azonban sehol sem javul, amit a létszámának drámai csökkenése is mutat, de az autonómia ügyében sincs előrelépés.

A korábbi MSZP-s múltja miatt a Fidesz „szocialista díszpintyének” is nevezett Szili felvidéki, de a budapesti beszédben sem mondott semmi újat. Többnyire a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel kapcsolatos már jól ismert frázisokat ismételgette, „szajkózta”.

Az ET nemzeti kisebbségvédelmi egyezményének – mint más nemzetközi egyezményeknek – számos gyenge pontja is van, ami a nemzetközi jog (szankciók nélküli) jellegére és az egyes államok viszonyulására is visszavezethető. Eszköztárukkal mégis a nemzeti kisebbségek védelmének az eddig legfejlettebb, intézményesített rendszerét biztosítják.

Szili felszólalásainak külön érdekessége, hogy magyar közönség, a KJI-ben pedig „hallgatók” előtt hangzottak el, nem pedig az Európai Unió valamelyik intézményében. A magyar külügynek nem az lenne-e a kötelessége, hogy Szili által (is) eljuttassa az Európai Unió illetékeseihez a kisebbségvédelmi szabályzásra vonatkozó észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat?

Azonkívül, a vezető magyar politikusok Szerbia esetében hogy-hogy nem kérik számon az ún. Koppenhágai kritériumok teljesítését, köztük az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét, hanem az ország feltételek nélkül felvételét sürgetik az Európai Unióba?!

„Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni” – írja Végel László. A miniszterelnöki főtanácsadónak nem az lenne-e a kötelessége, hogy az Unió hivatalos szervei előtt fejtse ki nézeteit és követelje a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének számonkérését?! Könnyebb azonban azt mondani, hogy „az EB Európai Bizottság (EB) nem tud, és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel”!

A Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság utoljára 2016. április 4-én, Szabadkán ült össze, miközben a hatályos egyezmény (a 16 cikk 2. pontja) értelmében „évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén”. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes védelmét” előmozdítsa, csak éppen nem működik!

A miniszterelnöki főtanácsadó felszólalásai csak jól illeszkednek Orbán Viktornak az Európai Unióval való folytonos ellenkezési politikájába, miszerint „az EB alkalmatlan a rendteremtésre ezekben a kérdésekben éppúgy, mint ahogy alkalmatlan a béketeremtésre is, hiszen még a közvetítést sem vállalta fel a két fél (Oroszország és Ukrajna – B. A.) között”.

A miniszterelnöki főtanácsadó Vajdaságban legutóbb július 3-án járt, amikor Múlt és jövő címmel tartott előadást a XXIII. Apáczai Nyári Akadémia megnyitóján. Kiemelte, azért adta előadásának ezt a címet, mert „egyrészt a történelem is része a pedagógusok továbbképzésének, másrészt pedig fontos a jövővel és a fenntartható fejlődéssel is foglalkozni, hogy a bolygót megőrizzük a következő generációknak”. – A nyelv, a kultúra és a hagyományok ápolása mellett az identitás megőrzésének fontos része a történelem ismerete, de a jövő iránti felelősség kialakítása is – hangsúlyozta.

Szili elvtársnő eddig csak a hatalmi struktúrában részes Vajdasági Magyar Szövetség politikusaival találkoz(gat)ott. A „nemzetpolitikusok” számára az ellenzékiek szinte nem is léteznek, figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik őket.

– Nem egyszer tapasztaltam azt az abszurd drámába illő jelenetet, amikor egy-egy pesti politikus a budai villákból kiruccan a Vajdaságba és okítja azokat a magyarokat, akik a délszláv háborúk és a NATO-légitámadás idején szülőföldjükön magyarként maradtak, hogyan kell magyarként megmaradni. Azokat okítja, akik ebben a tananyagban joggal tarthatnának kiselőadást az illető politikusoknak. Ez is arról szól, hogy mennyire nem ismerjük a kisebbségi embert. Magyar akar ő maradni, csak nem pesti módon, hanem a maga módján – fogalmazott találóan Végel.

Ennek a viszonyulásnak a következménye az is, hogy a nemzetpolitikát irányító politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit, elvárásait és működésükkel teljes kiábrándulást keltenek.

Szerbiát nem feltételek nélkül kell felvetetni az Unióba, kedves demagóg megélhetési politikusok, hanem azzal a feltétellel, hogy érvényesítse a kisebbségvédelmi szabályozások előírásait! 

 

2023. július 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább