Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Tiltakozások és botrányok: Vučić szerb elnök gondjai
Szorult helyzetbe kerül a szerb elnök, mert folyamatosan zajlanak ellene a tüntetések, illetve egymást követik a botrányok a hatalom legfelső szintjén. Vučić dicsfénye egyre halványul, részben a tömeges megmozdulások, részben pedig azért, mivel az USA pár napja feketelistára tette a politikus bizalmasát, a titkosszolgálat főnökét, aki amúgy feltétlen Kreml-barát. De államfőnél az már csak úgy van, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné, azért mindig mások felelősek. Főleg külföldi összeesküvők. A hetek óta tartó demonstrációkat az váltotta ki, hogy két ámokfutó május elején 19 embert ölt meg. A felvonulók elítélik az erőszak kultúráját és az államfő távozását követelik. Korrupcióval urambátyám-rendszerrel és az alvilághoz fűződő kapcsolatokkal is megvádolják. A lakosság fele a tiltakozókkal ért egyet. Vučić ebben a helyzetben a nemzetközi porondon igyekszik jó pontokat szerezni. A múlt héten Bécsben Orbánnal és Nehammer kancellárral tárgyalt a migráció feltartóztatásáról. Az elmúlt években hintapolitikát adott elő az EU, illetve Moszkva és Kína között. Ám a háború miatt harapófogóba került. Félő számára, hogy ki kell nyilvánítania, melyik oldalon áll. Viszont számíthat Moszkvára Koszovó nemzetközi elismerésének megakadályozásában. Az egykori jugoszláv autonóm tartományt egyébként is kihasználja belpolitikai célokra. Erős a gyanú, hogy a nemzetköz békefenntartók elleni támadásokat Belgrádban hangolták össze. Amerikának az a baja Vulinnal, a titkosszolgálat fejével, hogy korrupt és bűncselekményeket követett el. Ám a kormánypárt egyébként is egyre nagyobb bajban van: a megrendült elnökre bumerángként ütnek vissza éveken át a szőnyeg alá söpört botrányok. Szelestez Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
A magyar kormány arról álmodik, hogy vonzóvá teszi a külföldi középosztályok képviselői számára az idegenforgalmat. A szerző, Jean-Baptiste Chastand Bécsből ugrott át helyzetfelmérésre és azt találta, hogy a nyugati vendégeket, pl. a legény- és leánybúcsúk részvevőit főleg az olcsó árak vonzzák. Ám ők elriasztják a tehetősebb turistákat, miközben Orbán Viktor családja egyre inkább beszáll olyan ingatlanprojektekbe, amelyek éppen a pénzesebb vendégeket célozzák meg.
Az autoriter irányvonalról nevezetes hatalom sohasem bírálta közvetlenül a botrányoktól zajos erzsébetvárosi bulinegyedet, illetve azok látogatóit, noha ők nemigen töltenek három éjszakánál többet a magyar fővárosban. Ám a miniszterelnök nagyon is igyekszik megváltoztatni a Budapestről kialakult képet, éspedig három jelképes negyed átépítésével. Az egyik Kossuth tér, a másik a Vár, a 3. a Városliget.
Ezek a helyek arra hivatottak, hogy odacsábítsák azokat a külföldieket, akik nem csupán inni akarnak. A hatalom célja, hogy átértékelje a nemzeti történelmet és kitörölje a szocializmus minden nyomát. E politikához kapcsolódik az Orbán-família magánérdeke. Az ilyesfajta műfaji keveredés tipikus a magyar kapitalizmusban.
Az utóbbi hónapokban Tiborcz István az ország 24. leggazdagabb embere lett, miután látványosan megszedte magát az uniós pénzek elcsaklizásából. Rátette a kezét az emblematikus Gellért Szállóra is. Emellett az ő cége alakítja át a Sofitelt. A nemzeti vő nem kívánt nyilatkozni a francia lapnak.
Orbán Ráhellel közös egyik első hotelüket tavaly decemberben nyitották a város kellős közepén, de nem a vigasságtól hangos 7. kerületben. A Verno House kicsiny ékszerdoboz, csak 50 szobája van, az ár olyan 300 euró éjszakánként. A tulajdonosok kilétét azonban nem kötik a vendégek orrára.
A K-Monitor viszont rendszeresítette a „Hotel Oligarch”-ot, amely lehetővé kívánja tenni, hogy a háttér megismerésével a turisták etikus döntést tudnak hozni, mármint hogy hol kívánnak aludni. És hogy inkább olyan helyre menjenek, amelyet közönséges állampolgárok működtetnek.
Yahoo
Különvéleményt jelentett be az Egyesült Államok Magyarország-politikája ügyében Tibor Nagy, aki egészen a közelmúltig a State Departmentben helyettes államtitkárként az afrikai ügyek felelőse volt. Úgy ítéli meg, hogy a Biden-kormányzat külpolitikájának szelektív képmutatását semmi sem támasztja alá jobban, mint ahogy Washington az orbáni rendszerrel bánik.
Visszatérően bírálja a konzervatív magyar politikát, amely keményen bevándorlásellenes. Továbbá vállalja a keresztény örökséget, a család hagyományos felfogását pártolja és szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, valamint egyre több üzletet köt Kínával. Ez utóbbival ugyan van gond, de itt a történelem és a földrajz szolgál magyarázattal. A soknemzetiségű USA-val ellentétben a Fidesz meg kívánja őrizni a „magyarságot”. A szigorú határőrizet általános elismertségnek örvend.
A szuverenitás azt jelenti, hogy a nemzetek dönthetnek kulturális és szociális értékeikről. Ugyanakkor Amerika és az EU azzal vádolja Orbánt, hogy az visszaél hatalmával, kiterjedt a korrupció, a kormánypárt érdekében módosítják a szavazókörzetek határait, továbbá hogy elfogult a közmédia. Kétségtelen, hogy ezek jogos aggodalmak, de most őszintén: az USA jobb?
Viszont az a skizoid jelenség, hogy az Orbán-kormánynak folyamatosan igazodnia kell hol a republikánus adminisztrációhoz, amely nagyra becsüli, hol meg a demokratákhoz, aki fekete listára teszik, nos, ez csak arra jó, hogy a magyarok még inkább az oroszok és a kínaiak karjaiba sodródjanak.
Bloomberg
Bárki bármit mond, a demokrácia nincs visszaesőben, Ukrajna megtámadása elősegítette a demokratikus egységet. Kína kapcsán már nem ennyire határozott a válasz, de azért tényleges. Kétes és szubjektív statisztikák azonban eltúlozzák annak a veszélyét, hogy a világ az illiberális demokrácia, illetve a választási tekintélyuralom felé tart.
Ezt fejti ki Niall Ferguson, aki a hírügynökség szemleírója, fő állásban pedig a Stanfordi Egyetem professzora. Megjegyzi, hogy a jogállam jövője attól függ, mennyire hajlandók a szavazópolgárok feladni demokratikus jogaikat választások útján. Mert nagyon is hatékony gépezet igyekszik őket efelé terelni. A demokrácia mozgásban van, de hogy nem csapódik-e 16 hónap múlva sziklának, az kiderül az amerikai elnökválasztáson.
Mindenesetre az egyik jelentős demokrácia szakértő, Larry Diamond arra figyelmeztet, hogy szorul vissza a demokrácia, a választás már rég nem demokratikus olyan, egymástól igencsak eltérő államokban, mint Magyarország, Törökország vagy Banglades. De Fareed Zakaria már 26 évvel ezelőtt arra jutott, hogy a jövő az illiberális demokráciáé.
Az ilyen véleményekben azonban mindig ott van a szerzők elfogultsága. De az tény, hogy ha jövőre Trump nyer, tényleges fenyegetést jelent az alkotmányos rendre nézve. Ám nem lesz neki könnyű kialakítania az illiberális demokráciát, mert erősek az ellensúlyok és a hadsereg aligha segít neki az önpuccsban.
Viszont a túlzott államadósság és a jelentős infláció sokat árt a demokráciának. A járvány azt mutatta, hogy zajlik a bürokratikus szklerózis és az apparátus nem hajlandó tanulni a saját hibáiból. Ráadásul az államgépezet áramvonalasítását akadályozzák az elavult, nehézkes szabályozók, de az is, hogy a „nem kell elkapkodni”-szemlélet uralkodik.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás kudarcnak minősíti, hogy a NATO-csúcs nem jelölte ki Ukrajna számára a tagsághoz vezető menetrendet. Az állam- és kormányfők félig kiérlelt megállapodást kötöttek ugyan Erdogannal a svéd tagság ügyében, Zelenszkij ellenben úgy nézett ki, mint szegény ember a gazdagok ünnepségén.
Márpedig hogy a szövetség most sem volt képes egyértelmű utat mutatni Kijevnek a belépéshez, azt a Kreml úgy tekinti, hogy a Nyugat csak bizonytalanul helyezte ki a tétjét. És valószínűleg ki is használja majd bármilyen béketárgyaláson. Ehhez képest az ukrán államfőnek végig kellett néznie a szervezet vezetőinek öntömjénezését. Pedig nagyon az a benyomás, hogy elhamarkodták a dolgot.
Hiszen a török vezető szinte a belegyezés után azonnal közölte, hogy parlamenti jóváhagyásra van szükség, ami hosszadalmasnak ígérkezik. Ám ha így lesz, az csak neki köszönhető, hiszen többsége van a törvényhozásban. Az örömöt az is fékezte, hogy Ankara továbbra sem kíván szakítani Putyinnal. Így viszont szemernyit sem javult az euro-atlanti biztonság.
A világ legerősebb katonai szövetségének sokkal nagyobb és közvetlenebb szerepet kellene vállalnia az ukrán nép védelmében. Ez annyira fontos, hogy ilyen alapon Vilnius fiaskó volt.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy értékeli, hogy nagy vereséget szenvedett a republikánusok bezárkózást hirdető szárnya, mert a Képviselőház óriási többséggel megszavazta az Ukrajna támogatására szánt forrás következő részét jelentő 300 millió dollárt. Kiderült, hogy a Kijev-ellenes szárny hangos és nagy károkat okoz a pártnak magának, ám a legtöbb amerikai egyetért azzal, azzal hogy segíteni kell az ukránokat, mert ez az USA érdeke.
Trump egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy terjessze ez ügyben a nézeteit, így legutóbb azt találta mondani, hogy egyetlen amerikai szülő sem szeretné, ha a gyereke meghalna Kelet-Európában – békét kell kötni.
Csak éppen egyetlen amerikai katona sem áldozza életét ukrán földön, részben ez magyarázza, hogy az Egyesült Államok fegyvereket küld. Ha az ukránok sakkban tartják az oroszokat, akkor a tengerentúli csapatoknak nem kell harcolniuk az orosz tankok ellen Vilniusban vagy Varsóban.
Bidennek most arra kell felhasználnia a kongresszusi támogatást, hogy felgyorsítsa a hadfelszerelések szállítását. Különösen nagy hatótávolságú rakéták kellenek sürgősen, de itt még bizonytalankodik az elnök. Viszont a háborút úgy lehet csak igazán elhúzni, ha Kijev nem kap elegendő harceszközt az agresszor kiűzésére. Márpedig pont ez a mostani kormányzat stratégiája. Pence volt alelnök fején találta a szöget, amikor kifejtette, hogy a békéhez az ukrán győzelmen át vezet a legrövidebb út.
Die Presse
Szorult helyzetbe kerül a szerb elnök, mert folyamatosan zajlanak ellene a tüntetések, illetve egymást követik a botrányok a hatalom legfelső szintjén. Vučić dicsfénye egyre halványul, részben a tömeges megmozdulások, részben pedig azért, mivel az USA pár napja feketelistára tette a politikus bizalmasát, a titkosszolgálat főnökét, aki amúgy feltétlen Kreml-barát. De államfőnél az már csak úgy van, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné, azért mindig mások felelősek. Főleg külföldi összeesküvők.
A hetek óta tartó demonstrációkat az váltotta ki, hogy két ámokfutó május elején 19 embert ölt meg. A felvonulók elítélik az erőszak kultúráját és az államfő távozását követelik. Korrupcióval urambátyám-rendszerrel és az alvilághoz fűződő kapcsolatokkal is megvádolják. A lakosság fele a tiltakozókkal ért egyet.
Vučić ebben a helyzetben a nemzetközi porondon igyekszik jó pontokat szerezni. A múlt héten Bécsben Orbánnal és Nehammer kancellárral tárgyalt a migráció feltartóztatásáról. Az elmúlt években hintapolitikát adott elő az EU, illetve Moszkva és Kína között. Ám a háború miatt harapófogóba került. Félő számára, hogy ki kell nyilvánítania, melyik oldalon áll.
Viszont számíthat Moszkvára Koszovó nemzetközi elismerésének megakadályozásában. Az egykori jugoszláv autonóm tartományt egyébként is kihasználja belpolitikai célokra. Erős a gyanú, hogy a nemzetköz békefenntartók elleni támadásokat Belgrádban hangolták össze.
Amerikának az a baja Vulinnal, a titkosszolgálat fejével, hogy korrupt és bűncselekményeket követett el. Ám a kormánypárt egyébként is egyre nagyobb bajban van: a megrendült elnökre bumerángként ütnek vissza éveken át a szőnyeg alá söpört botrányok.
Washington Post
A vezércikk szerint ha egyszer netán egy igazabb kormány kerül hatalomra, áldoznia kell Borisz Nyemcov emlékének azzal, hogy kideríti, ki ölette meg az ellenzéki politikust 6 évvel ezelőtt. Az apropót az adta, hogy az áldozat lányának keresetére az Emberi Jogok Bírósága kimondta: a hivatalos vizsgálat enyhén szólva elnagyolt volt, nem járt utána annak az alapvető kérdésnek, kik voltak a felbujtók és mi vezérelte őket.
Nyemcov Putyin kérlelhetetlen bírálói közé tartozott. Az ügyben 5 csecsen ítéltek el, az egyikük adta le a politikusra a halálos lövést a Kreml külső fala közvetlen közelében, egy hídon. Egyikük a tárgyalás során elárulta, hogy 15 millió rubelt ajánlottak neki, de ezt azután visszavonta.
A mostani verdikt emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságok nem tudták használni a környék kameráinak felvételeit, mert bizonyos részek valahogy pont hiányoztak. Ugyanakkor már öt éve nem történik semmi a főkolomposok felkutatására. Árnyék vetül az FSZB-re, az állami biztonsági szolgálatra is, mert az a bűncselekmény előtt 10 hónapon át ráállt Nyemcovra. De miért és kinek jelentett?
Az egész ügy már akkor, még a háború előtt Putyin rothadó uralmát tükrözte.
Következő cikk: Magyarok „okítása”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >