Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Családi üzelmek az újvidéki Forumban?
Virág Gábor is felelős!
Bozóki Antal
Szükségtelen és indokolatlan Virág Gábor védelmezése. A VMSZ, pontosabban Pásztor és Lovas kegyei által került kinevezésre és nekik szolgál egész idő alatt. Azzal is, hogy ideig-óráig fenntartott egy látszatot a külföldre távozott írónk, publicistánk köteteinek kiadásával. Ki tudja, mennyi más (vajdasági) szerző könyve, tanulmánya stb. nem jelenhetett meg miatta a Forum Könyvkiadóban? Ez még a titói rendszerben sem történhetett meg! Miért nem lépett fel ez ellen? Milyen kárt szenvedett emiatt a vajdasági magyar szellemi élet, az irodalom és a publicisztika? A külföldre szakadt vajdasági irodalmárok letiltott könyveinek esete csak egy példa arra, hogy kik uralják a vajdasági magyar közösség szellemi életét, és hogy milyen keserves állapotok uralkodnak itt. Egy közintézmény vezetéséért az igazgató felel, de nem a lezüllesztő pártnak, hanem a közösségnek, mindannyiunknak! Bozóki Antal:
Családi ügyek címmel remek elemző cikket írt Krusovszky Dénes a Magyar Narancs nevű budapesti liberális hetilap számára a „kézi vezérelt magyar kultúráról a Vajdaságban”.
A három oldal terjedelmű írás a vajdasági magyar médiában nem is jelenhetett volna meg, hisz annak majd minden terméke a Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ (névlegesen a Magyar Nemzeti Tanács – MNT) irányítása alatt áll.
Krusovszky teljes írása sajnos csak a hetilap nyomtatott kiadásában olvasható, az interneten még mindig nem érhető el. Így a délvidéki olvasók többnyire csak Bódis Gábor Hol a Lovas? Itt a Lovas! és Radics Viktória A kirekesztés folytatódik című írásából ismerkedhet meg a cikk egyes részleteivel.
Oda jutottunk, hogy a magyarországi médiában kell tájékozódnunk arról, mi is történik a Délvidéken/Vajdaságban!
Krusovszky az írás elején emlékeztet, hogy Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elszerbesedett párt és a tartományi parlament elnöke egy tavaly szeptemberi óvodai ünnepségen felrótta a Vajdaságból „Magyarországra áttelepült pesszimista íróknak”, hogy „itt (Újvidéken – B.A.) adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embereket”. A helyi egypárt szerint ezek az írók „tehetők felelőssé az óvodások alacsony száma miatt is a Vajdaságban”(?).
Krusovszky összefüggésbe hozza a pártelnök óvodai nyilatkozatát azzal az „aggasztó hírrel”, miszerint „a keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámra” került sor a legnagyobb vajdasági könyvkiadónál, amelynek során a Forum Könyvkiadó Intézetben – FKI (igazgató Virág Gábor) „hatalmi erővel” átírták a kiadói programot, könyveket tiltottak le, diszkriminálták a régióból elszármazottakat.
A folytatásban elmondja, hogy „az elmúlt évek politikai és kulturális értelemben is a pluralizmus teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban”.
– A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt (VMSZ – B.A.) jóváhagyásával működhet. A párt pedig – nem meglepő módon – budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbbi időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jegyeznek egyértelműen – írja Krusovszky.
Mindez Vajdaság Orbanizálódásához vezetett, ami „a vajdasági magyar szellemi élet radikális leszűkülésében” is megnyilvánul.
A cikkíró a továbbiakban részletesen elemzi a Forum Könyvkiadó Intézet (FKI) igazgatóbizottságának összetételét és annak munkáját is.
Az öttagú igazgatóbizottság elnöke Erdődi Edvina („Lovas Ildikó végrehajtó embere”, VMSZ tag, a pártlaposított Magyar Szó Kft. megbízott igazgatója), két tagját a Magyar Nemzeti Tanács delegálja, „ami, minthogy csupán VMSZ-es tagjai vannak, azt jelenti, hogy a Vajdaság meghatározó irodalmi kiadójának az igazgatóbizottsága fölött is közvetlen a pártkontroll” – írja Krusovszky.
„A Forumtól független kiadóknak” az MNT-ből kontrollált művelődési pályázatokon (ahol Lovas Ildikó, Pásztor István élettársa a Művelődési Bizottság elnöke, de tagja a VMSZ elnökségének és a VM4K nevű szabadkai kulturális intézet koordinátora is – B.A.) – „hogy, hogy nem – rendre nulla dinárt ítélt meg az adott zsűri” – állapítja meg a szerző.
A FKI igazgatója, „az immár harmadik negyedéves ciklusban járó Virág Gábornak” „sokáig szabad mozgástere volt”, de ennek felszámolása „az év elején meg is történt” – írja.
– A 2023-as kiadói tervből az igazgatóbizottság tudomásunk szerint öt címet egyszerűen töröltetett az igazgatóval: Bozsik Péter és Terék Anna verseskötetét, Balázs Attila prózai munkáját, Ladányi István irodalomtörténeti tanulmányát és Darida Veronika művészettörténeti monográfiáját kihúzták a támogatandó címek listájáról – írja Krusovszky.
A letiltott szerzők közül – a cikk szerint – „Terék, Bozsik, Ladányi és Balázs Attila is a Vajdaságból származik, erős kapcsolatokat ápolnak szülőföldjükkel, ez irodalmi műveiknek is az egyik legfontosabb vonulata – ám mind Magyarországon élnek”.
Krusovszky szerint Orcsik Roland azután vált nemkívánatos személlyé a szülőföldjén, hogy tavaly a Magyar Narancsnak nyilatkozva „kritizálta a helyben kialakult kulturális viszonyok feudalizmusát (lásd Markó Anita: „Ha nem is boldogan”, Magyar Narancs, 2022. február 2.).
A cikkíró által „megkeresett szerzők egyike sem kapott hivatalos indoklást, így csupán másodlagos értesülésekből következtethettek az okokra”. Virág Gábor, a FKI igazgatója pedig a lap kérésére a témában „nem kívánt nyilatkozni”.
Pásztor István tehát nem blöffölt hírhedt óvodai beszédében. „A hatalmi retorikát tettek követték.”
A cikkíró vajdasági forrásai szerint a könyvletiltások mögött mégis Lovas Ildikó meghatározó szerepe sejthető, „aki különböző funkcióin keresztül, illetve magánéleti pozíciójából kifolyólag egyedülálló befolyással bír a magyar kisebbség kulturális viszonyaira”.
A fordulatot arra vezetik vissza, hogy „a Magyar Írószövetség 2022. október 7-i választmányi ülésén, ahol a megjelent tagok az új jelentkezők felvételi kérelmeiről szavaztak, a József Attila-díjas (és egyébként a Szépírók Társaságában még kultúrpolitikusi fordulata előttről tagságot szerzett) Lovas Ildikót nem választották be a szervezetbe”.
– Írószövetségi forrásaink kétféle magyarázatot említettek, eszerint Lovas pályázata túl későn érkezett be, és a jelenlévők közül többen jelezték, így nem hajlandók támogatni a felvételét, másfelől elhangzottak bizonyos erkölcsi aggályok is – az ülés jegyzőkönyvét sem hozták nyilvánosságra egyelőre. Több forrásunk is ehhez a kudarchoz köti a fordulatot, amely után az anyaországba áttelepült vajdasági szerzők egymás után kerültek le a Forum Kiadó támogatási listájáról – akár tagjai az Írószövetségnek, akár nem – írja Krusovszky a cikk keretes (Az írószövetségi affér c.) részében.
A szerző megjegyzi, „már az is jellemző, hogy ha az ő (a „nagyasszony”,
ahogy Lovast nevezik) szerepe szóba kerül (mindig szóba kerül), a legtöbb megszólaló nem meri névvel vállalni a véleményét, alátámasztani az értesüléseit, mondván, nem csupán magukat, de családtagjaikat, munkatársaikat hoznák véleményükkel nehéz helyzetbe”.
A hetilap szerzője arról is beszámol, hogy „a Forum januári 26-i igazgató-bizottsági ülésének jegyzőkönyve az egyetlen bizonyítékértékű dokumentum, amelyben szó esik a kiadói listáról levett, részben már betördelt kötetekről.
– A jegyzőkönyvben az olvasható: »Sági Varga Kinga megkérdezte, hogy mi a helyzet Ladányi István kéziratának kiadásával? Tudta szerint a kézirat korrektúra előtt áll, viszont nem szerepel a kiadásra javasolt címszavak között. Virág Gábor elmondta, hogy a szóban forgó kézirat nem nyerte meg az alapítók támogatását, így nem kerül kiadásra«.
Sági Varga Kinga maga is tagja az igazgatóbizottságnak, márpedig, ha Ladányi könyvének kihúzása e testület döntése lett volna, nyilván nem kérdezett volna rá. Az igazgató válasza, mely szerint »nem nyerte meg az alapítók támogatását«, nem vonatkozhat másra, mint az MNT-re, hiszen az a Forum társalapítója, az MNT kulturális bizottságának elnöke pedig Lovas Ildikó – következtet a szerző.
Krusovszky rámutat, hogy Lovasnak „a szürke eminenciás jellegű működése sokkal meghatározóbb” – minden adatközlő szerint élet és halál ura a vajdasági kultúrában”.
Lovas Ildikót is megkérdezte az ügyről, de „állítása szerint nem tudott a címek kihúzásáról”, és az írás szerzőjét „a kiadó igazgatójához, illetve az MNT végrehajtó bizottságához akarta továbbirányítani”.
A lap kérésére, hogy „kommentálja a VMSZ-elnök írókat illető vádját, (Lovas – B.A.) nem reagált, mint ahogy arra sem, hogy szerzőként mondja el, mit gondol arról, hogy közeli pályatársai kötetei váltak elérhetetlenné a Vajdaságban”.
Lovas azzal is magára haragította a vajdasági írókat, hogy „a saját lapjuk (folyóiratuk – B.A.), a Híd kiemelt támogatása helyett importálta és unokahúgával együtt szerkeszteni kezdte a (Magyar Szó napilap mellékleteként megjelenő B.A.) Demeter Szilárd-féle Előretolt Helyőrséget. Állítólag komoly szerepe volt a Tanyaszínház turnéjának nagy port kavaró betiltásában is 2021-ben, míg ugyanabban az évben azzal keltett feltűnést, hogy a kicsivel korábban váratlanul menesztett Híd-díj bizottság (tagjai közt volt a most letiltott Ladányi István is) helyére összehívott új grémiumtól rögtön ő maga kapta meg elsőre az az évi elismerést” – olvasható Krusovszky Dénes cikkének másik (Népszínmű c.) keretes részében. (A szerző vélhetően a 2020. évi Híd Irodalmi Díjra gondol, amit az Amikor Isten hasba rúg című regényéért ítéltek Lovasnak, amiből színházi előadást is kreáltak.)
Virág Gáborról (alias Aaron Blummról), a KFI sokéves igazgatójáról az olvasó – Krusovszky és Radics Viktória cikke alapján – akár pozitív véleményt is alkothat(na).
Krusovszky azt írja, hogy az általa vezetett kiadóban „a keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámra” került sor, amelynek során „hatalmi erővel” írták át a kiadói programot, könyveket tiltottak le, diszkriminálták a régióból elszármazottakat.
Radics is – nem tudni, milyen okból – védelmébe veszi Virág elvtársat. – Virág Gábor, a Forum igazgatója örömmel megjelentette volna őket (mármint a Magyarországra származott vajdasági szerzőket – B.A.), de Tudjukki (Lovas Ildikó – B.A.) közbeszólt… Volt valami ülés, és siklottak a tollak. Mint az inkvizíció korában, amikor a hivatal indexre tette a nemkívánatos könyveket – írja.
Azonban szembejön a kérdés, hogy Virág Gábor miféle igazgató, ha nem tiltakozott a kiadói program durva átírása, a könyvek betiltása, a régióból elszármazottak hátrányos megkülönböztetése, s nem utolsósorban saját személyének megalázása és a rábízott közintézmény szakmai szuverenitásának meggyalázása miatt?!
Hát csak azért, mert egész eddig tolta ennek a diktatórikus rendszernek a szekerét! Virág Gábor Lovas pártírónő rajongójaként jelent meg tavaly azon a fényképen is, ahol átadja Lovasnak az újonnan megjelent Szép Amáliák című kötetét, dicsőítvén azt, mivel szerinte „a könyv alatt beszakad az asztal, és nemcsak a súlya miatt, hanem a tartalma miatt is”.
Az elmúlt években Lovas a Forum Könyvkiadót szinte privát kiadójaként használja (Rózsaketrec – 2017, Amikor Isten hasba rúg – 2020[11], Szép Amáliák – 2022), valamint a FKI díját, a Híd Irodalmi Díjat is elnyerte a másodjára már „megfelelő” összetételű zsűritől.
Érdemes megjegyezni, kik voltak tökéletesen alkalmasak a pártírónő parancsára a pártírónőnek ítélni a „legrangosabbnak” titulált vajdasági irodalmi díjat: Antalovics Péter, Bordás Győző (elnök), Góli Kornélia, Lódi Gabriella és Verebes Ernő!
Bizonyára puszta véletlen, hogy a bíráló bizottság, amelynek Lovas Ildikó is a tagja, a zombori Bieltizky Károly Városi Könyvtár 2023. évi Herceg János Irodalmi Díjat éppen Bordás Győzőnek adományozta. Én neked, te nekem?)
A FKI kirekesztő és a Híd-díj hegemonikus működésére korábban is megjelentek kritikák.
Nem emlékszem, hogy Virág Gábor, mint felelős igazgató reagált volna az olyan esetekre, amikor egyesek négyszer is megkapták a Híd-díjat, vagy amikor a díjazott nem volt hajlandó átvenni a kitüntetést (Hózsa Éva 2016-ban). Vagy az olyan kritikákra, amelyek a bíráló bizottság esetében ugyancsak „az összeférhetetlenség jegyeit hordozták” (akárcsak Lovas tisztségei), mivel a díjazott tanárnak/tanáruknak a – bírálóbizottságában a tagok többségét alkotó – saját hallgatóik adományoztak a „rangos” díjakat.
Virág Gábornak személyesen, az irodájában valamikor 2016 végén adtam át CD-lemezen a Magyar-szerb jogi szakszótár betördelt szövegét, amit a sokéves ügyvédi gyakorlatom alatt készítettem.
Az mondta, majd jelentkezik, hogy kiadásra kerül-e. Erre a mai napig nem került sor. Ezt én értem is: Pásztor, Lovas és Hajnal Jenő (az MNT előző elnöke) bizonyára nem voltak túlságosan elragadtatva a tevékenységükkel kapcsolatos írásaimmal.
A (684 oldalas) szótárt végül a szegedi Iurisperitus Kiadó adta ki 2018-ban. Vajdaságban szabad eladásban a mai napig nem lehet beszerezni. Pedig bizonyára épp Vajdaságban vehetnék hasznát a jogászhallgatók, fordítók, a bíróságon, a közigazgatásban dolgozók és mások.
Információk szerint más szerzőknek is van hasonló tapasztalata.
Szükségtelen és indokolatlan Virág Gábor védelmezése. A VMSZ, pontosabban Pásztor és Lovas kegyei által került kinevezésre és nekik szolgál egész idő alatt. Azzal is, hogy ideig-óráig fenntartott egy látszatot a külföldre távozott írónk, publicistánk köteteinek kiadásával.
Ki tudja, mennyi más (vajdasági) szerző könyve, tanulmánya stb. nem jelenhetett meg miatta a Forum Könyvkiadóban? Ez még a titói rendszerben sem történhetett meg! Miért nem lépett fel ez ellen? Milyen kárt szenvedett emiatt a vajdasági magyar szellemi élet, az irodalom és a publicisztika?
A külföldre szakadt vajdasági irodalmárok letiltott könyveinek esete csak egy példa arra, hogy kik uralják a vajdasági magyar közösség szellemi életét, és hogy milyen keserves állapotok uralkodnak itt.
Egy közintézmény vezetéséért az igazgató felel, de nem a lezüllesztő pártnak, hanem a közösségnek, mindannyiunknak!
Következő cikk: 60 éves az EU diktátora – a magyar kisebbségek számára ez nem ok az ünneplésre
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >