Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Nem szabad a sajtónk, alig van magyar bíró!
Bozóki Antal
A demokratikus államokban azonban garantált, hogy a közpénzeken a törvényszabta normák és újságírói kódexek szerint működjön a közmédia és ne váljon agitáló propagandafelületté. Az olvasók, a „köz”, a társadalom a sajtót csak akkor „támogatja”, ha a közösség, nem pedig egyének vagy pártok érdekeit szolgálja! Ha gyakorolja a párt(ok) és a hatalom-ellenőrző szerepét, ami nélkül a normalitás feltételei nincsenek biztosítva! A vajdasági magyar közösség helyzete romlásának, különösen pedig a szellemi élete lezüllesztésének az egyik oka az utóbbi időben éppen az, hogy a vajdasági magyarságot ezek a „támogatott” lapok megfosztják alapvető emberi joguktól, a sokoldalú, objektív tájékozódás jogától! Dezinformáló tevékenységükért cserébe azonban busásan meg vannak fizetve az uralkodó hatalomfenntartók által. Bozóki Antal:
A pluralizmus hiánya a médiából nagy aggodalmat keltő téma
és gyors változást követel.
Anke Konrad német és Pierre Cochard belgrádi francia nagykövet
közös interjúja a Danas napilapnak (2023. január 21. 4-5.)
Február 7-18.
Nem szabad a sajtónk!
– A Tartományi Kormány a nemzetiségi nyelven megjelenő nyomtatott sajtótermékeket 490 millió dinárral támogatja a 2023-as évben. A szerződéseket február 7-én írták alá a lapkiadók képviselői Újvidéken.
A Szerbiában élő magyarság lapjai közül a tartomány a Magyar Szó napilapot és a Hét Nap hetilapot támogatja: a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 166,4 millió dináros (1,4 millió euró) támogatást kapott, vagyis 26 százalékkal többet, mint a 2022-es évre. A Hét Nap Lapkiadó Kft. működését a tartomány az adófizetők pénzének köszönhetően 48,6 millió dinárral (413 ezer euró) támogatja a 2023-as évben. A kiemelt támogatás azoknak a lapoknak jár, amelyeknek az alapítói a nemzeti tanácsok – közli a Szabad Magyar Szó.
Folytatódik a Magyar Szó és a Hét Nap nevű pártújságoknak az adófizetők pénzéből való eltartása, propagandacélokra használása.
A napilap és a hetilap is a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyespárt irányítása alatt egyoldalúan „tájékoztatja” a magyar nyelvű olvasótábort. Ennek viszont semmi köze a közszolgálati tájékoztatáshoz.
– A mai napon megkötött szerződésbe foglalt összeg a lapkiadó összbevételének mintegy harminc százalékát teszi ki. A szerkesztőségi munkatársaknak a bérezésére és részben a papírnak a beszerzésére is költünk majd belőle – fogalmazott Erdődi Edvina, a Magyar Szó Kft-nek a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által kinevezett megbízott igazgatója.
– A Magyar Szó létfontosságú eleme a vajdasági magyar közösség mindennapjainak, éppen ezért rendkívül fontos az, hogy továbbra is minőségi, megkérdőjelezhetetlen szereppel rendelkezzen a közösség életében, s ennek a küldetésnek a megvalósításához járul hozzá a tartományi támogatás is – tette hozzá Erdődi.
László Edit, a Hét Nap Kft. igazgatója közölte, hogy „a tartományi dotáció szavatolja a hetilap alapműködését, beleértve a nyomtatás költségeit és a munkatársak bérének a kifizetését is”. Van-e egyáltalán ezeknek a lapoknak valamiféle saját bevételük, jövedelmük?
Erdődi nyilatkozatából nem világos, mit jelent az, hogy Magyar Szó „minőségi, megkérdőjelezhetetlen szereppel rendelkezzen a közösség életében”. Inkább az lenne a fontos, hogy a napilap tárgyilagosan, a szakma szabályai szerint tájékoztassa az olvasóit és gyakorolja a hatalom-ellenőrző funkcióját. Tudja-e egyáltalán Erdődi, hogy mi is a sajtó társadalmi szerepe?
Kabók Erika „erősen VMSZ közeli újságíró”, a Magyar Szó korábbi főszerkesztő-helyettese – aki a Pásztor István pártvezérrel készült alákérdezős (nagy)interjúkról híresült el és talán éppen ennek köszönhetően – lett az egypárti (VMSZ-es) MNT Végrehajtó bizottságnak „a tájékoztatásért felelős tagja”.
A lapban (február 18-án) közölt négyhasábos interjúban arról beszélt, hogy – a készülő médiastratégia „sarokpontja” – „az időszerű, az objektív és színvonalas tájékoztatás erősítése”. – Nem gondolom azt, hogy egyszólamúság jellemezné a médiát” (sicc!) – mondta Kabók.
Arra viszont továbbra is várjuk a választ, hogyan tájékoztathat egy pártújság „objektíven”? Hogyan lehetett Kabókra bízni a tájékoztatás kérdését, mivel korábban, „a szakmai szabályok megsértése miatt kizárták a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (Nezavisno Društvo Novinara Vojvodine – NDNV)”? Ezek után ő fog majd most nekünk „objektív” közszolgálatú tájékoztatást biztosítani? Elhiszi ezt valaki? Milyen erkölcsi alapon?
A Tartományi Kormány által a lapoknak juttatott tetemes pénzösszeg az adófizetők és nem a kormány pénze. Ennek ellenében a „kiemelt támogatásban” részesült újságoknak is közfeladatot kellene ellátni, csak éppen nem teszik. Egy pártnak, a VMSZ-nek a szolgálatában állnak, az egyszólamúság jegyében (félre)tájékoztatnak, nem tesznek eleget a közszolgálatú tájékoztatási feladatnak. A mi pénzünkön mossák az agyunkat!
– A sajtó az őt pénzelő szervtől függ. Minden lapot, portált vagy az állam támogat, vagy valaki más. Szabad sajtó csak úgy létezhet, ha az olvasók támogatnák, de közülük is nem a nagy befektetők, mert aki a legtöbbet adja, az elvárja, hogy az ő véleményéhez igazodjék a sajtótermék – írta Nagy Margit a 2023. január 21-ei Facebook bejegyzésében.
A demokratikus államokban azonban garantált, hogy a közpénzeken a törvényszabta normák és újságírói kódexek szerint működjön a közmédia és ne váljon agitáló propagandafelületté. Az olvasók, a „köz”, a társadalom a sajtót csak akkor „támogatja”, ha a közösség, nem pedig egyének vagy pártok érdekeit szolgálja! Ha gyakorolja a párt(ok) és a hatalom-ellenőrző szerepét, ami nélkül a normalitás feltételei nincsenek biztosítva!
A vajdasági magyar közösség helyzete romlásának, különösen pedig a szellemi élete lezüllesztésének az egyik oka az utóbbi időben éppen az, hogy a vajdasági magyarságot ezek a „támogatott” lapok megfosztják alapvető emberi joguktól, a sokoldalú, objektív tájékozódás jogától! Dezinformáló tevékenységükért cserébe azonban busásan meg vannak fizetve az uralkodó hatalomfenntartók által.
Február 8.
Alig van magyar bíró!
A Vajdasági „Magyar” Szövetség programjának II. fejezetében azt írja, hogy a párt „követeli számarányos foglalkoztatásunkat a mindenszintű állami- és közintézményekben, állami- és közvállalatokban, igazságügyben, belügyi szervekben, közigazgatásban, minden állami egészségügyi és szociális intézményben, külképviseletben, állami alapítványokban, az iskolai és egyetemi hálózatban”.
A program IX. fejezetében – kissé más fogalmazásban – megismétli: „Követeljük, hogy az állami rendszerhez tartozó hivatalokban, közvállalatokban, intézményekben a foglalkoztatottak részaránya híven tükrözze a lakosság nemzetiségi összetételét, az államközösségi szinttől az önkormányzatokig.”
Ezt a programot még 2004. június 19-én fogadta el a párt Közgyűlése, amikor (a 2016-ban elhunyt) Kasza József volt a párt elnöke. (Pásztor István – 2007. május 5-étől a VMSZ elnöke – 2010 februárjában Kaszát kizárta a pártból, mert azt mondta, hogy „az ellenséggel szövetségre lépni nem szabad”. „Kasza itt arra utal, hogy a VMSZ egyre inkább elkezdett együttműködni a Szerb Radikális Pártból kiváló, Vučić vezette Szerb Haladó Párttal, 2014-ben a kormányzati többséghez is csatlakozva.”)
A VMSZ vezetősége és a hatalomban részes tisztségviselői – az utóbbi csaknem két évtized alatt – semmit nem tettek ennek a programbeli célnak a megvalósítása érdekében.
Jól mutatja ezt az az adat, hogy napjainkban „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak. Közülük mindössze tizenhárman magyarok!”
– Az alapbíróságonkénti elosztás így fest: Újvidék 88 bíró (1 magyar), Szabadka 23 bíró (2 magyar), Pancsova 28 bíró (0 magyar), Nagybecskerek 24 bíró (0 magyar), Zombor 21 bíró (3 magyar), Ópázova 19 bíró (0 magyar),Verbász 15 bíró (0 magyar), Versec 15 bíró (0 magyar), Nagykikinda 12 bíró (0 magyar), Ruma 11 bíró (0 magyar), Zenta 9 bíró (4 magyar), Szávaszentdemeter 10 bíró (0 magyar), Palánka 7 bíró (0 magyar), Óbecse 6 bíró (3 magyar) és Sid 5 bíró (0 magyar) – közölte 2023. február 8-án a Délhír Portál.
– Egyenesen katasztrofálisnak minősíthető az a tény, hogy Szabadkán a 23 bíró közül mindössze 2 magyar, holott a lakosság közel egyharmadát magyarok alkotják. Szintén vérlázító, hogy Nagybecskereken a 24 bíró közül egy sem magyar nemzetiségű. Nem kevésbé szembeötlő, hogy Zomborban a 21 bíró közül csak 3 magyar, a legnagyobb délvidéki városban, Újvidéken pedig 88 bíró között mindössze egy magyar található – kommentálta a lesújtó adatokat a portál.
A VMSZ tisztségviselőinek – elsősorban Nyilas Mihálynak, a Tartományi Kormány volt alelnökének, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárnak (most az igazságügyi minisztérium fikusz államtitkára!), Pásztor Bálintnak, a párt köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének és „az emberi és kisebbségi jogok területén kifejtett érdemeiért 2021-ben Ljudevit Mičatek-díjban részesült” Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács előző elnökének (MNT) – alkalmuk volt, hogy lépéseket tegyenek a magyarok számarányos foglalkoztatásának javítására, csak éppen semmit nem tettek – amit a fenti adatok is ékesen igazolnak.
Nyilas Mihály és Hajnal Jenő még arra sem voltak képesek, hogy érvényt szerezzenek a tartományi jogszabályoknak, amelyek biztosítják az anyanyelven való felvételizést az újvidéki Jogtudományi Karon és az MNT-nek az Újvidéki Egyetem rektorához intézett, ilyen értelmű záradékának.
Az előállt helyzetnek nem csak a részarányos foglalkoztatás, de az anyanyelv hivatalos használata terén is komoly hátrányai vannak az egész közösségre nézve.
Nyilas Mihály a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöke is. Vele kapcsolatban felvetődik az összeférhetetlenség kérdése: egyrészt a vezető párttisztség, másrészt pedig az államapparátusi beosztás miatt. Milyen „nemkormányzati (civil) egyesület” az, amelyiknek egy államtitkár a vezetője? De eszébe nem jut távozni!
A VMJE február 25-ére meghirdetett konferenciájának témája a „Modern kori kihívások a gazdasági jogban”. Az eseményen való részvételre hívó írásban egy szó nem esik arról, hogy a VMJE esetleg megvitatná a magyar jogásztársadalom és a jogászképzés problémáit, a magyar közösség jogaink érvényesülését.
A Véemeszes tagságú vezetősége miatt az Egylet képtelen ellátni a kisebbségi jogérvényesítés feladatát és ilyen célt nem is tűzött ki. Nem kell csodálkozni, tehát, hogy nincsenek magyar bírák, és hogy problémák vannak a magyar nyelv hivatalos használatában a bíróságokon, a közigazgatásban és másutt. Fontos, hogy a konferencia után lesz Vajdasági Magyar Jogászbál! Vígan megyünk tönkre!
Pásztor Istvánt, Nyilas Mihályt és Pásztor Bálintot már ki kellett volna zárni a VMSZ-ből, mivel sokéves hivatásos politikusként való tevékenységük során nem tudtak eredményt felmutatni még a párt programcéljainak a megvalósítása területén sem! Már azt sem tudják, mit ír a saját pártjuk programja, amelyet képviselnek!
Következő cikk: Identitáskeresésem a 2000-es években
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >