2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Viták a Balkánról

Végel László
Végel László
Viták a Balkánról

Az egyik csak a balkáni lőporos hordóról tud, és csak barbárságot lát benne, a másik pedig nyilván a nyugatellenességtől vezérleve egyféle Balkán-kultuszt hirdet. Az elsőt ékesen cáfolják, egykor Andrić és Selimović manapság pedig Burić, Cvijič vagy Jergović regényei, a másikat, a Balkán-kultuszt, amelynek egyre több híve akad, sőt Újvidéken valamiféle hivatalos rangot is kapott az Európa kulturális főváros ünnepi megnyitóján, amelyet a Zenit című belgrádi folyóirat emlékének szenteltek. A Zenitnek ugyanis az volt a vezéreszméje, hogy Európát balkánizálni kell. Erről a Balkán-szeretetről éppen Radomir Konstantinović írt igen éles és meggyőző bírálatot. Végel László:

2022. október 25., kedd

Egymás után kerülnek a kezembe a boszniai írók jobbnál-jobb háborús regényei. Lassan kiderül, hogy ezek az írók nem egyszerű lokális regénykét írtak, hanem anticipáltak, ugyanis arról a mentális mechanizmusokról írtak, amelyek jelenleg Kelet-Közép-Európában is terjednek, azzal a különbséggel, hogy ezek nem robbantanak ki háborút, hanem afféle hideg polgárháborúba vezetnek. Ahmed Burić regénye a Téged zavar, hogy Donaldnak hívnak a háborúról szól és Szarajevóról meg arról, hogy mi lesz velünk. Donald német származású nagyapja muszlim nőt vesz feleségül, a világháború után Szarajevóban marad és azonosul a bosnyák világgal– de mégis idegen marad. Ez a kettősség jellemzi a regény tragikumát és – humorát. Arról a Balkánról, amelyről éppen 2016-ban így nyilatkoztam a budapesti 168 óra című hetilapnak. „ Én nem beszélnék gúnyosan a Balkánról. Odaát a „balkáni” nem a civilizálatlan rokonszava. Sokszor ugyan valóban nyersek a mondatok mifelénk, de ritkább is a kétszínűség, mint Közép-Európában. ”(2016 február 16). Ezt a Balkánt fedeztem fel Burić regényében. Azóta is hallgatom a vitát a Balkánról. Az egyik csak a balkáni lőporos hordóról tud, és csak barbárságot lát benne, a másik pedig nyilván a nyugatellenességtől vezérleve egyféle Balkán-kultuszt hirdet. Az elsőt ékesen cáfolják, egykor Andrić és Selimović manapság pedig Burić, Cvijič vagy Jergović regényei, a másikat, a Balkán-kultuszt, amelynek egyre több híve akad, sőt Újvidéken valamiféle hivatalos rangot is kapott az Európa kulturális főváros ünnepi megnyitóján, amelyet a Zenit című belgrádi folyóirat emlékének szenteltek. A Zenitnek ugyanis az volt a vezéreszméje, hogy Európát balkánizálni kell. Erről a Balkán-szeretetről éppen Radomir Konstantinović írt igen éles és meggyőző bírálatot.

 

 

2022. november 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?

A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >

Tovább

A küszöb előtt várakoznak

Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >

Tovább

A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!

Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >

Tovább

A nemzeti identitásról…

Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >

Tovább

EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!

Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >

Tovább

Az Akadémia győzött!

Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >

Tovább

A kormányhű celebek országa

A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >

Tovább

„Mikor korlátozható a szabadság?”

A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >

Tovább

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább