Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Eörsi-nosztalgia
Végel László
Nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, de négy év után kiszabadult, és soha többé nem tudott megbékélni a háborogva kiegyező konformista magyar szellemi élettel. Kritikus szemléletű maradt, akit a baloldali kormány helyezett indexre. 1989 végre megszülte az Új Reményt, azonban azzal sem volt képes megbékélni. Nem lett belőle a „bársonyos forradalom” establishmentje. Következetes baloldaliként a liberális párthoz csatlakozott, miközben az anarchizmus titokzatos szellője is táplálta heves individualizmusát. Nem találta helyét egy „dobozkában” sem. Végel László:
Elképzelem Eörsi Istvánt 90 évesen! Mekkora iróniával szólna az öregedésről! Miért ne, hiszen a halállal is ironizált. Az élők sorából távozva önironikus párbeszédet folytatott a halállal, amelyről első közlésben éppen az ÉS-ben megjelent, Betegségemről című remek esszéjében írt. Jelenlétét a hiánya jelzi leginkább. Hiányzik, ezzel a szóval búcsúzott tőle Esterházy Péter. Halálának tizedik évfordulóján Kis János számba vette a hiánylistát: hűségét, tekintélyromboló szellemét, igazságérzetét, szolidáris lelkületét, páratlan elfogulatlanságát, aminek köszönve barátaival szemben is kritikával élt. Igazságkereső útján vállalta a kockázatot, hogy azokkal is vitatkozzon, akikkel szellemi rokonságban volt.
Egyre inkább terjed az Eörsi-nosztalgia, aminek több oka is lehet. Napjaink brutális közéleti nyelvhasználatában az Eörsi-nosztalgia nemcsak Eörsi szókimondásával és éleslátásával magyarázható, hanem azzal is, hogy mindig elegánsan és szellemesen fejtette ki nézeteit. Tisztelte ellenfeleinek emberi méltóságát, legértékesebb írásaiban képes volt arra is, hogy vita közben elismerje ellenfelének egyik-másik értékes gondolatát. A polémia gentlemanje volt.
Polemikus lélek volt és sebezhető értelmiségi, aki nyíltan feltárta legnagyobb sebét, az örök elégedetlenségét. Bibliája és példaképe Ady volt. Gyakori együttlétünk alatt alig akadt jelenség, amire ne tudott volna egy-egy Ady-strófával válaszolni. A halála előtti hónapokban is Ady-verseket szavalt, betegségének vészes lefolyását akkor vettem észre, amikor az elkezdett Ady-verset nem tudta folytatni. Először életemben láttam leírhatatlan zavarban. Levegő után kapkodva magatehetetlennek tűnt. Feleségem kisegítette, felmondta a vers következő sorát, mire Eörsi szeme felragyogott, és befejezte a strófát. Azt hiszem, abban a pillanatban úgy érezte, hogy rendben van az egészsége.
Az Ady-hívő Eörsi magyar szellemiségű családjának több tagja a holokauszt áldozata volt, de akárcsak kebelbeli barátja, Danilo Kiš, nem szívesen beszélt zsidó identitásáról, ellenkezőleg, szkeptikusan nyilatkozott a nemzeti identitáskultuszról. Főleg a rendszerváltás után azonban keményen szembeszállt az antiszemita mozgalmakkal. Az Európa-szerte terjedő nacionalizmus hajnalán kénytelen volt igazat adni Sartre-nak: zsidó az, akit annak minősítenek.
Fiatalon a reálszocialista rendszerrel azonosult, amelyből az örök rebellis gyorsan kiábrándult. A magyar nemzet dicsőséges forradalmának aktív részese volt. 1956 élete maradandó élménye maradt, akkor is annak szellemében élt és írt, amikor barátainak csak arra futotta erejükből, hogy sebzetten és mély lelki fájdalommal emlékezzenek rá. Nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, de négy év után kiszabadult, és soha többé nem tudott megbékélni a háborogva kiegyező konformista magyar szellemi élettel. Kritikus szemléletű maradt, akit a baloldali kormány helyezett indexre. 1989 végre megszülte az Új Reményt, azonban azzal sem volt képes megbékélni. Nem lett belőle a „bársonyos forradalom” establishmentje. Következetes baloldaliként a liberális párthoz csatlakozott, miközben az anarchizmus titokzatos szellője is táplálta heves individualizmusát. Nem találta helyét egy „dobozkában” sem. Nem véletlenül írt a Jóbok könyvében a senkiföldjéről, ahol úgy küzdött saját ellentmondásaival, mint Giraudoux hőse az angyallal.
A senkiföldiség jellemezte irodalmi munkásságát is. Eörsinek egyik kánonban sem akadt hely, íróként is az „irodalmi senkiföldre” kényszerült. Az elmúlt évtizedben azonban módosult a szenzibilitás, az areferenciális irodalmi kánonok alkonyában előkerült a senkiföld kompasza, amelynek segítségével értelmezhető Eörsi István irodalma. Remélem, hogy egy kísérletező kedvű rendező helyet talál drámáinak az új kritikus színházban, továbbá az is kiderül, hogy a Jóbok könyve példátlanul időszerű, börtönnaplója a magyar vallomásirodalom remekműve, az Időm Gombrowiczcsal pedig olyan radikális műfaji experimentum, amelyet a tegnapi avantgardisták is megcsodálhatnak.
(Élet és irodalom)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >