2026. szeptember 7. hétfő
Ma Regina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek”

A magyar külügyminiszter – úgy látszik –  nem ismeri az országon belüli folyamatokat, de az Európai bizottság éppen a belgrádi látogatása előtt napon nyilvánosságra hozott, Szerbiával kapcsolatos féléves jelentését sem. Ez ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy „szükséges a reformok gyorsítása, az igazságügyi szervek függetlenségének, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság biztosítása és a háborús bűnök rendezése érdekében”. Ha reálisak akarunk lenni, Szerbia erre csak akkor lesz képes, amikor már nem Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke. Bozóki Antal:

Június 3-11.

Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek”

Az Európai Uniónak legalább annyira érdeke Szerbia felvétele, mint amennyire érdeke a szerbeknek az európai uniós tagság, és Magyarország álláspontja az, hogy itt lenne az ideje annak, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissunk meg Szerbiával – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 3-án Belgrádban, írta az MTI.

– Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy 2020-at követően 2021 első félévében sem nyílt meg egyetlen egy tárgyalási fejezet sem (a csatlakozási tárgyalások folyamán – B.A.), „holott erre a lehetőségek adottak, a szerbek jól teljesítenek” – tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter vagy nem eléggé tájékozott az európai ügyekben, vagy valamiféle információs zavarai lehetnek. Az is lehetséges, hogy elfogult Szerbiával és a Szerb Haladó Párttal (SZHP/SNS) kapcsolatosan. (Személyesen vett részt Pancsován a haladók kampányában is, a párt nagygyűlésén. Itt hangzott el a híres beszéde is, miszerint „Ha én szerbiai magyar lennék, akkor a VMSZ-re szavaznék, ha pedig szerb, akkor a haladó pártra!”)

Az Európai Unió tagországai – június 11-én – nem adtak Szerbiának zöld fényt, hogy a csatlakozási folyamat keretében újabb tárgyalási fejezeteket, vagy klasztereket nyisson meg. Az uniós országok zöme ugyanis nem támogatta új klaszter megnyitását, „mivel úgy értékelték, hogy Szerbia, a bizonyos előrelépések ellenére sem fejlődött eleget, különösen a jogállamiságot illetően”.

A tagállamok többsége, azon az állásponton volt, hogy „a fejezetek megnyitásához több időre és konkrétabb eredmények felmutatására van szükség, míg néhány tagállam azt a kérdést is felvetette, hogy Szerbia kül- és biztonságpolitikája nincs összhangban az Európai Unió politikájával”.

– Kompromisszumos megoldásként egy olyan határozat született, hogy június 22-én Szerbiával egy „magyarázó” kormányközi konferenciát tartanak, amellyel kifejeznék, hogy támogatják Belgrádot azok a reformok végrehajtásában, amelyek azt eredményezhetik, hogy majd valamelyik következő kormányközi konferencián megnyílhatnak a tárgyalási fejezetek – közölte a Szabad Magyar Szó.

A magyar külügyminiszter – úgy látszik –  nem ismeri az országon belüli folyamatokat, de az Európai bizottság éppen a belgrádi látogatása előtt napon nyilvánosságra hozott, Szerbiával kapcsolatos féléves jelentését sem. Ez ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy „szükséges a reformok gyorsítása, az igazságügyi szervek függetlenségének, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság biztosítása és a háborús bűnök rendezése érdekében”.

Ha reálisak akarunk lenni, Szerbia erre csak akkor lesz képes, amikor már nem Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke.

 

Június 6.

Objektív, vagy szubjektív? 

Az Újvidéki Rádiónak van egy Objektív nevű „politikai magazin” műsora is, szombaton 12:05-kor (ismétlés: vasárnap 9:00 órakor). (A legutolsó műsor, amit vissza lehet hallgatni, még a 2020. február 29-ei. Úgy látszik, nem újítják a műsor internetes oldalát.)

Az objektív szó jelentése: 1. „személyestől független (hatás, jelenség, környezet), amely a tárgyi körülményekben rejlik, és a személy hatókörén kívül állónak tekintett körülményektől függ”, és 2. tárgyilagos (döntés, állásfoglalás, vélemény), amit személyi szempontok, érzelmek, vélemények nem befolyásolnak; pártatlan; részrehajlás, elfogultság nélküli.

Az adás – az eredeti elképzelés szerint – „a hét legfontosabb, legérdekesebb eseményeire tekint vissza. A műsorban kommentátorok, politikai elemzők beszélgetnek bel- és külpolitikai témákról egyaránt, de gyakran kerülnek terítékre gazdasági, pénzügyi, szociális, oktatás- és kultúrpolitikai kérdések is – a tisztánlátás érdekében!” – írja a VRTV internetes oldalán.

Az Objektívet korábban Dani Zoltán és Öreg Dezső szerkesztették, újabban pedig Guszton (másutt Gusztony) András.

Csak az utóbbi hónapokban kezdtem el (időnként) követni a műsort, amelyben most már csupán „két ember beszélget”: A szerkesztő Guszton András (Temerin korábbi polgármestere, két mandátumban is, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezetének volt első embere), a Rádió kettes csatornájának, vagyis a magyar műsorok fő- és felelős szerkesztője, és Losoncz Alpár (Temerin, 1958. július 7.) „vajdasági magyar filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja, közgazdász, egyetemi tanár”.

Nem lehet azt mondani, hogy ezek a beszélgetések érdektelenek, hogy nincsen mondanivalójuk. Még azt sem lehet mondani, hogy Losoncz Alpár válaszai Guszton kérdéseire felkészülés nélküliek, azt azonban igen, hogy mégiscsak a személyes ismereteit, meglátásait, véleményét tükrözik.

Egyébként, mint ahogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”, senki sem lehet minden témában (az Objektívben elhangzottakban is) egyformán tájékozott, járatos, ha mégolyan akadémikus is. Vagy, amit egy akadémikus mond – például Szerbia és Kína kapcsolatairól, az el nem kötelezettségről és Tito szerepéről, a háborús bűnösség kérdéséről, az Európai Unió és Szerbia viszonyáról, a magyarországi helyzetről stb. –, az az egyedüli igazság? Objektív? Aligha! Talán inkább szubjektív! Eltérést jelent ez a műsor eredeti elképzelésétől is!

Guszton kérdéseiből és kommentárjaiból időnkét kicseng a véemdékás beállítottság is, amit Losonc néha még helyre is igyekszik igazítani. Ennek a politikai szemléletnek a szépséghibája az is, hogy Guszton pártját időközben „bedarálta” a Vajdasági Magyar Szövetség, amelyiknek az elnöke „Vučić és Orbán szövetségese minden fontos kérdésben”.

Mivel az Objektívben „két ember beszélget” különböző társadalmi témákról – „a tisztánlátás érdekében!” –, felvetődik a kérdés, mennyire lehet az egyáltalán tárgyilagos? A vajdasági magyaroknak mindegy, hogy objektív vagy szubjektív? Helyénvaló-e, összhangban van-e az újságírói szakmával, hogy a fő- és felelős szerkesztő egyetlen embert szólaltat meg a csaknem egy órás politikai műsorban, amelyiknek az lenne a célja, hogy a hallgatókat pártatlanul és sokrétűen, különböző látószögből tájékoztassa a hét legfontosabb bel- és külföldi eseményeiről? Vissza él-e Guszton a főszerkesztői tisztséggel? Közszolgálati-e még az Újvidéki Rádió?

 

2021. június 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: MIÉRT SZÉGYELLIK A PÁSZTORÉK VUČIĆOT❓

A VMDK Szabadka Helyi Szervezete logikus kérdést tesz fel: vajon a VMSZ távolmaradása annak a jele, >

Tovább

AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ

Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >

Tovább

A támogatás, amelyből árok lett

Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >

Tovább

A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!

Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >

Tovább

Hova lett a vajdasági magyarok pénze?

Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >

Tovább

Háborúban és békében

El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >

Tovább

Hova lett a vajdasági magyarok pénze? 2.0

A Prosperitati Alapítvány tíz éve azért működik, hogy gazdaságilag megerősítse a vajdasági magyar közösséget. A saját >

Tovább

A magyar irodalom nagy korszakától búcsúzunk

Esterházy Péter halálakor azt írtam, hogy elveszett egy fiatal írónemzedék kompasza, Nádas Péter halála pedig számomra >

Tovább

A VMDK válasza Robert Yugovich bejegyzésére

És igen, együttműködésre szükség van. De együttműködés nem egyenlő önfelszámolással. Végül pedig: mi nem egy „erősebb >

Tovább

Miért hallgattatok?

A kérdés az, hogyan lehetne lelket önteni az elvándorló, válságba kerülő vajdasági közösségbe? Hogyan lehetne megerősíteni >

Tovább

Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete

„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata >

Tovább

Délvidéki magyarok lehetnek a „modern” abo-abo nemzedék

Remélem, „kispásztor” beszámolt a nagykövetnek az ausztráliai és a vajdasági magyar történelem közötti hasonlatosságokról, habár nálunk >

Tovább