Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)
A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése
Bozóki Antal
Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett állami tisztséget biztosított ugyan, de a vajdasági magyaroknak éppen semmi jót nem hozott. Bozóki Antal:
A koronavírus járvány miatt Szerbiában rendkívüli állapot van. A 2020. április 26-ára tervezett választásokat határozatlan időre elhalasztották. A közélet most pang és azt sem tudni, hogy ez az állapot meddig fog tartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikai élet történései feledésbe merül(het)nek és szereplői a felelősség elől (el)menekülhetnek.
Az időközben lefújt választási kampányra készülve, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) február 24-én választási együttműködési megállapodást kötött.
A VMDP és a MEP elnöke az egyezmény aláírásakor kijelentette, hogy ezeket a pártokat „elsősorban egyes helyi önkormányzatokban érinti az együttműködés, mivel tartományi és köztársasági listát egyébként sem állítottak volna”.
A három szervezet vezetője egyetértett abban is, hogy „a kisebbségi érdekeknek a hatékony érvényesítését kizárólag a hatalomban való szerepvállalás teszi lehetővé”. Ennek az állításnak azonban sem elméleti sem gyakorlati alapja nincsen, az eredményei viszont katasztrofálisak.
Pásztor István, a véemesz vezére ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy „a VMSZ listáján kívül, vagyis e párton kívül nincs senki más, aki képviselné a vajdasági magyar érdekeket”, ami egyszerűen nem felel meg sem a valóságnak. (A Tartományi Képviselőházban, a 6 véemeszes képviselőn kívül, van két VMDK-s képviselő is – Csonka Áron és Elvegyi Ákos.) Az viszont kérdéses, hogy a VMSZ kinek az érdekeit képviseli egyáltalán?
2000 és 1016 között nagy fokú egyetértés és együttműködés alakult ki a magyar civil szervezetek és pártok, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a(z időközben megszűnt) Magyar Remény Mozgalom (MRM) és a Magyar Egység Párt (MEP) között a közösség helyzete megoldatlan kérdéseinek és a felmerült problémák megoldási iránya tekintetében. Ezek több közös dokumentumban is megfogalmazásra kerültek, mint például a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeiről szóló felhívásban (2012. szeptember 27.), a vajdasági magyar közösség alapérdekeiről Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt (2015. április 22.) nevű javaslatban, stb. Az ezekben foglalt álláspontokat, javaslatokat és követeléseket a szélesebb közösség is támogatta.
A pártok és a civil szervezetek összefogásának, egységes kiállásának és nagyobb eredmények elérésének az egész idő alatt a legfőbb akadályozója/kerékkötője, sajnos, a – hatalomból politizáló – Vajdasági Magyar Szövetség volt, amit a közéletben Vučić Magyarjai Szövetségének (VMSZ/BMC) is neveznek.
A VMSZ – a meghívások ellenére – kezdettől fogva távol tartotta magát még a civil szervezetekkel való véleménycserétől is. Ez a párt egyetlen alkalommal sem vett rész a civil szervezetek tevékenységében, megbeszélésein, közös akcióiban. Hallgatólagosan bojkottálta azokat, sőt Pásztor István, a VMSZ elnöke egyenesen „károsnak”, „kártékonynak” ítélte meg a két vajdasági magyar párt (a MPSZ, MRM) és az Árgus 2013. szeptember 30-ai strasbourgi akcióját, a közösség kollektív és egyéni jogaiért való kiállását. Ebből az időbeli távolságból azonban már el lehet dönteni, hogy ki volt a „káros”, a „kártékony”…
Mindeközben Hajnal Jenő, a véemeszes többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – amely testület, egyesek szerint a VMSZ „kihelyezett tagozataként” működik, mások szerint „idomított testületté vált” –, folyamatosan elutasította a magyar közösség helyzetét érintő fontos kérdéseknek a napirendre tűzését és az ezekben való állásfoglalást, mint például 2014. december 21-én a szerb kormány 3877-es számú határozatáról, amellyel (a jövőre nézve – B.A.) hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok kollektív bűnösség elvét megalapozó közigazgatási határozatokat, vagy éppen a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos 2016. december 24-ei állásfoglalási javaslatot stb.
Végel László a budapesti Népszava nevű politikai napilapban így foglalta össze az utóbbi évek szerb kisebbségpolitikájának eredményeit:
– A kisebbségpolitikai kirakat, soha nem volt ilyen látványos. A hétköznapok azonban nem a kirakatról szólnak. A titói korszak örökölt kisebbségpolitikai vívmányai egyre inkább károsodnak. A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben a kivándorlás aránya az átlagosnál nagyobb. Csökken a magyar tagozatok száma. A nehezen követhető rehabilitációs perek miatt egyre gyakrabban hangzik el a panasz, hogy a magyarok vagyon-visszaszerzési szándéka egyre nagyobb akadályokba ütközik. Hatalmas vagyon veszik el. A szavak és a tettek, a törvény és a gyakorlat aszinkronja miatt a kisebbségi pártra egyre kevesebb magyar szavaz, ami azt jelenti, hogy a választások után tovább csökken az érdekérvényesítő potenciálja – írja Végel.
Az értékelést lehetne még persze számos részlettel kiegészíteni, hogy még közelebb legyünk a mindennapi élet valóságához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az egyetlen magyar párt (VMSZ) „kihelyezett tagozataként” működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás nem hogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban folyamatosan csökken, hogy nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben, hogy a sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység mélyrepülésben van, hogy nincs tudományos kisebbségkutatás, hogy a magyar közösségen belül megszűnt mindenfajta politikai párbeszéd és a pluralizmus, hogy folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből és a cirillírásnak a kisebbségekre kényszerítése, hogy buszjáratokat szüntetnek meg, amivel ellehetetlenítik az anyaországgal való kapcsolattartást, hogy…
Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett állami tisztséget biztosított ugyan, de a vajdasági magyaroknak éppen semmi jót nem hozott.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >