2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért hallgatnak a jogtudósok?

Végel László
Végel László
Miért hallgatnak a jogtudósok?

A kisebbségben létezik egy sajátos kulturális, politikai többlet, amely nem szegényíti a magyarság fogalmát, hanem gazdagítja. Végel László:

2020. március 13., péntek

Azt gondoltam, hogy szakmai vitát vált ki Bauer Tamás cikke A nemzeti összetartozás ideológiája és politikája (ÉS, 2020. január 10.). Bauer idézi az Alaptörvény ide vonatkozó szakaszát miszerint: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti a közösség fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szülőföldön való boldogulásukat, elősegíti együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Ha jól értem, nem annyira az Alaptörvényben megfogalmazott politikát kifogásolja, hanem annak értelmezését. Idézi Potápi Árpádot, aki szerint „A magyarság közjogi újra egyesítésével több mint egymillió külhoni magyar vált újra közjogi értelemben a magyar nemzet tagjává”. Gulyás Gergely tovább pontosít: „az a közjogi kapcsolat, amely 1920-ban majd a második világháborút követően megszűnt az újra létrejöhetett a magyar állam és magyarok között.” Bauer úgy véli, hogy ez már több a „lakossági revíziónál” és „területi revízió ábrándjához tér vissza”. Nem vagyok jogász, az alkotmányjoghoz pedig abszolút dilettáns vagyok, de Potápi és Gulyás kijelentése után felmerül a kérdés: hogyan vélekednek közjogi státusukról a tartományi és a szerbiai parlamentben ülő magyar képviselők. Mennyire fogalmazza át a közjogi státus a kisebbségi pártok státusát? Bauer állításáról pedig nyilván a kisebbségi jogtudósok és jogászok, a kisebbségi politikusok mondanak szakmai véleményt. Én ugyanis egészem más szempontok alapján tekintek a kettős állampolgárságra, mint Bauer vagy Potápi: szerintem ez sokkal komplexebb állapot, amely túlmutat a nemzetállami közjogi státuson. A nemzetállami monopóliumot megkérdőjelező jelenségnek vélem, amely megbontja Bauer jogi sémáit. Miért legyen a nemzetállam a polgár mindenható gazdája? Kétségkívül, a magyar nemzethez tartozom, ugyanúgy, mint egy szegedi magyar állampolgár, csakhogy van azért némi különbség köztünk, amelyet nem lehet a közjogi státusra redukálni. A kisebbségben létezik egy sajátos kulturális, politikai többlet, amely nem szegényíti a magyarság fogalmát, hanem gazdagítja. Potápi és Gulyás kettéosztja a kisebbségi embert: csak az egyik feléről tud. Sajnos, a gazdagabb nemzetfogalmat háttérbe szorítja a homogén nemzetfogalom, amelyet manapság unos-untalan hangoztatnak.

 

2020. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?

A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >

Tovább

A küszöb előtt várakoznak

Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >

Tovább

A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!

Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >

Tovább

A nemzeti identitásról…

Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >

Tovább

EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!

Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >

Tovább

Az Akadémia győzött!

Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >

Tovább

A kormányhű celebek országa

A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >

Tovább

„Mikor korlátozható a szabadság?”

A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >

Tovább

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább