2025. január 24. péntek
Ma Timót, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de azt se, hogy milyen tekintetben jelentenek ezek a szerződések „előrelépést a kisebbségi jogérvényesítés útján”. Mivel lesz jobb az iskolák és a tanulók helyzete? Tudja-e Fremond Árpád, hogy milyen szerződéseket írt alá és milyen megtévesztő nyilatkozatot adott? Tudja-e a cikkíró sajtómunkás, hogy milyen zagyva szöveget írt? Történt-e előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján? Vagy csak Fremond és Szatmári Adrián – önmaguk és az olvasók ámításra – aláírtak valamit, de maguk se tudják pontosan, hogy mit? A fotóról ítélve, a szerződés közjegyzőnél nem is lett hitelesítve. Miben is léptünk akkor előre? Bozóki Antal:

A valóság valóság marad minden körülmények között.

Mikszáth Kálmán

 

November 12.

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

 

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szatmári Adrián, Topolya község polgármestere Topolyán szerződést írt alá a bácskossuthfalvi Idősb Kovács Gyula Általános Iskola, a zentagunarasi Október 18. Általános Iskola és a gunarasi Dózsa György Általános Iskola társalapítói jogainak átruházásáról. Mindhárom település tanintézményében csak magyar nyelven folyik az oktatás.

– Első alkalommal vagyunk tanúi annak, hogy általános iskolának is alapítója lett az MNT – nyilatkozott az aláírás után Fremond Árpád.

Az MNT elnöke „jelentős előrelépésnek nevezte a szerződések aláírását, és szerinte a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés útján is hatalmas lépést jelent, egyben teljes egészében összhangban van az MNT köz- és felsőoktatási stratégiájával, amelyet 2024-től 2029-ig terveznek megvalósítani”.

– Az alkotmánybíróság 2014-ben „megnyirbálta” a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, ez azóta az első alkalom, hogy oktatási intézménynek lesz társalapítója ilyen értelemben az MNT. Ezzel valójában meg lett erősítve az a jogszabály, annak rendelkezése, melynek értelmében a Magyar Nemzeti Tanács oktatási intézmények társalapítójává válhat – írta a Magyar Szó (párt)lap.

A zavaros hírt illusztráló fotó alatti szövegből tudjuk csak meg, hogy Fremond és Szatmári Adrián az említett tanintézmények alapítójogainak csak a „részleges átruházásáról” írt alá szerződést az MNT-vel, ami mégsem ugyan az.

A cikkből azonban  nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de azt se, hogy milyen tekintetben jelentenek ezek a szerződések „előrelépést a kisebbségi jogérvényesítés útján”. Mivel lesz jobb az iskolák és a tanulók helyzete? Talán azzal, hogy az MNT véleményezi, illetve javasolja az iskolaszék tagjait, az igazgatójelöltre tesz javaslatot ezekben az iskolákban (a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 12. szakasza, első bekezdésének 1., 2. és 3. pontja)? Hogy a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) tagjai, vagy e párthoz közeli személyek kerüljenek tisztségbe? Hogy a VMSZ vegye át ezeknek a tanintézményeknek az irányítását is?

Az is kérdés, hogy miért Topolya község polgármestere, és miért nem az iskolák igazgatói írták alá ezeket a szerződéseket? Az iskolák nem lennének önálló jogi személyek, éppen semmilyen önállóságuk nincsen?

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel  kapcsolatosan az Alkotmánybírság 2014 óta nem hozott újabb döntést, ami miatt a törvényt módosítani kellett volna. Akkor miért csak most, 10 évvel később lett „első alkalommal általános iskoláknak is alapítója” az MNT, miközben egész idő alatt VMSZ-es elnökök irányították ezt testületet is?

Tudja-e Fremond Árpád, hogy milyen szerződéseket írt alá és milyen megtévesztő nyilatkozatot adott? Tudja-e a cikkíró sajtómunkás, hogy milyen zagyva szöveget írt? Történt-e előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján? Vagy csak Fremond és Szatmári Adrián – önmaguk és az olvasók ámításra – aláírtak valamit, de maguk se tudják pontosan, hogy mit? A fotóról ítélve, a szerződés közjegyzőnél nem is lett hitelesítve.

Miben is léptünk akkor előre?

 

 

November 13. – december 10.

Figyelmen kívül hagyták a törvényt!

 

Október harmadikán, a szabadkai vasútállomáson tett látogatása során Aleksandar Vučić szerb elnök szóvá tette, hogy az feliratok, tájékoztató információk csak szerb és angol nyelven kerültek ki a táblákra.

– Több helyen a cirill betűs felirat mellett angolul és magyarul is olvashatóak a legfontosabb információk, ugyanakkor a település nevét is feltüntették magyar nyelven. A munkát azonban még nem fejezték be, ugyanis egyes táblákon még csak cirill betűs és angol szöveg olvasható – írta november 13-án a Magyar Szó, a Vajdasági Magyar Szövetség Hivatalos Lapja.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a november 19-i közleményében „felkérte Szerbia elnökét, Aleksandar Vučić urat, hogy látogassa meg a topolyai vasútállomást”.

– Az állomáson jelenleg szerb és angol nyelvű feliratok dominálnak, ami csodás példája a mi „multikulturalizmusunknak”. Ugyanakkor azok a nyelvek, amelyek hivatalos használatban vannak Topolyán – köztük a magyar nyelv is – sajnos méltatlanul „háttérbe szorultak”, feltehetően a modern minimalizmus jegyében.

Ez a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény figyelmen kívül hagyásának nyilvánvaló példája, amely úgy tűnik, csak elméletben működik – a gyakorlatban az intézmények vagy túlságosan elfoglaltak, vagy egyszerűen közömbösek ahhoz, hogy betartsák – írja a

közleményben.

Ljubica Vuković Dulić, a Horvát Nemzeti Tanács (HNV/HNT) hivatalos nyelvhasználattal foglalkozó bizottságának elnöke, a Szabad Európa Rádiónak (RFE) elmondta, hogy „a tanács felhívta a figyelmet a hivatalos nyelv- és íráshasználatról és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény alkalmazásának szükségességére, amelyek világosan rámutatnak, hogy az intézmények neveit és a polgároknak szóló információkat, hogyan kell kiírni, csakúgy mint Szabadka város Statútuma is”.

– A HNT ezzel kapcsolatban a Szerbiai Vasút vállalat Infrastruktúra részvénytársaságához fordult és megkérte, hogy intézkedjen ennek a hibának az elhárításáért, illetve, hogy az állomás neve és a létesítményben lévő feliratok az említett törvényekkel összhangban legyenek kiírva – olvasható Natalija Jakovljević, a (RFE) tudósítójának november 30-i írásában.

Tegyük hozzá: A feliratok latin írással sincsenek feltüntetve!

A Belgrád és Szabadka között a vasúti közlekedésnek – a korábban elhangzott bejelentések szerint – november 24-én kellett volna beindulnia. Az újvidéki vasútállomáson november 1-jén történt tragédia miatt, amikor az előtető leomlása alkalmával 15-en életüket vesztették, többen pedig súlyosan megsérültek, közülük ketten még mindig a kórházban vannak, a vonal indítását december 8-ára halasztották, de ebből sem lett semmi.

A Szerbia Új Arca [Novo lice Srbije] párt szabadkai bizottsága november 7-én közölte, hogy „a városban egyelten vasúti infrastruktúra keretében épített létesítménynek sincs használati engedélye, és hogy ezt megerősítették a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos követelésükre kapott válaszban”.

Nincs újabb információ arról, hogy a Belgrád-Szabadka vasútvonalon mikor indul be a közlekedés. Egyáltalán, mennyire biztonságosak az Aleksandar Vučić ideje alatt felhúzott épületek? Mi minden fog itt még kiderülni?

2024. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mi vár Amerikára?

Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >

Tovább

Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!

A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >

Tovább

“Összeesküvés Amerika ellen”

Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >

Tovább

Bizalmi válságban

A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >

Tovább

A globális dráma

"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >

Tovább

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme

Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >

Tovább

Már nem az én városaim

De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >

Tovább

„A rezsimnek vége van”!

A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >

Tovább

Az inga kileng a szélsőjobb fele

Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább