Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Az MNT által képviselt „autonómia”, tehát, közelről sem olyan autonómia, amilyen az őshonos nemzeti kisebbségeket Európa szerte megilleti, amelyekről egyébként Szili Katalin is ír az idézett könyvében.  Legyen szó területi, vagy akár személyi elvű autonómiáról.  Hol vagyunk mi még ezektől! Bozóki Antal:

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki autonómiaügyi megbízott, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten (november 9-én) tartott „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciáján mondta:

„Vajdaságban van egyfajta, nem mindenki által kedvelt, de mégis a Magyar Nemzeti Tanács működésével egyfajta autonómia az autonómiában […], amelynek a keretében az oktatási, a kulturális, a média ügyek és a finanszírozási ügyekben teljesen önállóan döntenek.”

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 1a (módosítás utáni) szakasza értelmében „a nemzeti tanács olyan szervezet melyre a törvény meghatározott közfelhatalmazást ruház, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség e területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében”.

Ebből a szakaszból még arra lehetne következtetni, hogy a nemzeti tanács „részt vesz a döntéshozatalban, vagy önállóan dönt egyes kérdésekről” a kultúra, az oktatás, a tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.  Nem pontosítja viszont, hogy mikor vesz „részt” és mikor „dönt” önállóan.

A törvény 2. szakaszának 2. bekezdése ellenben így fogalmaz: „A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről.”

E rendelkezésből arra lehet következtetni, hogy a nemzeti tanácsnak, az említett négy területen, hármas illetékessége van: 1. „képviseli a nemzeti kisebbséget”, 2. „részt vesz a döntéshozatalban” és 3. „dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről”. Itt a döntéshozatal már csak a harmadik helyen kerül említésre. Erre azt is lehetne mondani, hogy a törvény nem egységes, az idézett rendelkezések egymással ellentétesek. Miért kellett e rendelkezést megismételni más megfogalmazásban?

Ha viszont megnézzük a törvény 10. szakaszát, amely tételesen felsorolja a nemzeti tanács „általános felhatalmazásait”, meg állapítható, hogy a 15 pont közül az első hat pont tartalmaz döntéshozatali felhatalmazást, éspedig arra, hogy 

„1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;

2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;

3) rendelkezik saját vagyonával;

4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;

5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat;

6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.”

A többi kilenc pontban a nemzeti tanácsnak „javaslattevő” (7., 7a és 9. pont), „kezdeményező” (7b, 11. és 14.), „figyelemmel kísérő”, „elismeréseket meghatározó és odaítélő” (8.) , „részt vevő” (10.), „panaszt emelő” (12. és 13.), „állást foglaló” és „intézkedéseket foganatosító” (14.) felhatalmazása van.

A szakasz azzal az általános rendelkezéssel fejeződik be (15. pont), hogy a „törvényben ráruházott más kérdésekben is dönt”. Nincsen azonban pontosítva se az, hogy „milyen intézkedéseket foganatosíthat”, de az se, hogy melyik törvény(ek)ben ráruházott más kérdésekről is dönt(het).

A nemzeti tanács „döntéshozatal felhatalmazásai” (10. szakasz 1-6 pontok) többnyire a nemzeti tanács belső szervezeti kérdéseire korlátozódnak és inkább szimbolikus jelentőségűek.  Kivételt képez a szakasz 6. pontja (intézmények, egyesületek, alapítványok, gazdasági társaságok alapítása), de ez is többnyire abban merült ki, hogy a nemzeti tanács már működő/meglévő intézmények alapítói, illetve társalapítói jogait vette át, a tájékoztatás, az oktatás és a művelődés területén (20 esetben). (A gyakorlatban ez, sajnos, az egypárti (véemeszes) befolyás/irányítás érvényesítésében nyilvánul meg, aminek a közösségre nézve súlyos következményei vannak!) Legutóbb társalapítója lett – a Vajdasági Birkózó Akadémia Alapítványnak – Magyarkanizsa önkormányzatával és a budapesti székhelyű Kozma István Magyar Birkózó Akadémiával együtt. Gazdasági társaság alapítására az MNT részéről – ismereteim szerint – nem került sor.

Szili Katalin, a Mit kell tudni az autonómiáról? című (általa jegyzett) kiadványban ezt írja:

„Az autonómia megvalósulásáról akkor beszélhetünk, amikor az állam közhatalmi jogosítványokat ruház át a kisebbség tagjai által demokratikus úton megválasztott szervezetekre.

Az autonómia azt jelenti, hogy egy államon belül egyes közigazgatási egységek vagy embercsoportok önállóan dönthetnek és járhatnak el meghatározott, kizárólag őket magukat érintő ügyekben. Hogy milyen ügyekben, azt az ország alkotmánya vagy külön törvény határozza meg. Az autonómia lényege, hogy a regionális közösségek vagy nemzeti és etnikai közösségek saját ügyeikbe maguk hozzák meg a számokra legmegfelelőbb döntést. Autonómiáról akkor beszélhetünk, ha bizonyos térségek vagy emberek csoportjai saját jogszabályaiknak megfelelően, saját intézményeik révén kormányozhatják.”

Az első kérdés tehát az, hogy az MNT-nek vannak-e „közhatalmi jogosítványai”? A vonatkozó törvény (magyar fordítása) a „meghatározott közfelhatalmazás” kifejezést használja. (Az eredeti, szerb nyelvű szövegben az „određena javna ovlašćenja” szerepel.) Megegyezik-e ez a két fogalom? Valójában nem, mert csak „meghatározott (vagyis bizonyos, részleges, nem teljes – B.A.) közfelhatalmazásról” és nem  „közhatalmi jogosítványról” van szó. Az utóbbi fogalom közigazgatási/államhatalmi jogosítványt jelen. Ilyen felhatalmazása a nemzeti tanácsnak viszont egyáltalán nincsen, mint ahogy „saját jogszabályokat” sem hozhat”. [Jogszabály alatt „az állam által alkotott és biztosított (garantált) magatartási szabályt” kell érteni, amely „jogi érvényességgel rendelkezik”.]

Ez mellett különbséget kell tenni a „jogosítvány” (valamely jog gyakorlására jogosultság) és a „meghatalmazás” [megbízás valamilyen ügy(ek) végzésre] között is. Az MNT esetében jobbára az utóbbi kifejezés a megfelelő, mivel korlátozott jogosítványai vannak. 

Mindent összevetve, Szerbiában a nemzeti tanács(ok)nak, a konkrét esetben a Magyar Nemzeti Tanácsnak, vannak ugyan bizonyos „döntéshozatali felhatalmazásai” (10. szakasz 1-6 pontok), de ezek többnyire belső szervezeti kérdésekre korlátozódnak és inkább csak szimbolikus jelentőségűek.

A szakasz 6. pontja (intézmények, egyesületek, alapítványok, gazdasági társaságok alapítása, többnyire abban merült ki, hogy a nemzeti tanács már működő/meglévő intézmények alapítói, illetve társalapítói jogait veszi át a tájékoztatás, az oktatás és a művelődés területén (20 esetben). Legutóbb társalapítója lett – a Vajdasági Birkózó Akadémia Alapítványnak – Magyarkanizsa önkormányzatával és a budapesti székhelyű Kozma István Magyar Birkózó Akadémiával együtt. Gazdasági társaság alapítására az MNT részéről – ismereteim szerint – nem került sor.

Probléma az is, hogy a nemzeti tanács a magyar közösség fontos kérdéseiben, „a helyzetével, identitásával és a jogaival közvetlen kapcsolatos kérdésekben” (a törvény 10. szakaszának 14. pontja), sok esetben, amikor az nem felelt meg a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) érdekeinek, nem csak, hogy állást nem foglalt, kezdeményezéseket nem tett, de elutasítóan viszonyult azoknak még a napirendre tűzésétől is! Annak ellenére, hogy ezt a törvény idézett pontja lehetővé teszi.

Nem tartható, tehát, Szili Katalinnak az állítása, miszerint, az MNT „az oktatási, a kulturális, a média ügyek és a finanszírozási ügyekben teljesen önállóan dönt.”

 

Az MNT létezését lehet ugyan „egyfajta autonómiának nevezni az autonómiában (mármint Vajdaság autonómiájában), de inkább valamiféle látszat autonómiának felel meg, amelyben a nemzeti tanács mímeli az autonómiát. Valójában éppen semmilyen lényeges döntéshozatali illetékessége nincsen. Főleg nem „saját jogszabályok” alkotására. Arra viszont elég, hogy a nemzetközi fórumokon és az aktuális magyarországi szervek előtt hivatkozási példaként, úgymond kirakatként szolgáljon, hogy lám-lám, a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek van autonómiája! 

A közéletben elhangzottak olyan vélemények is, hogy az MNT valójában a két állam (Magyarország és Szerbia) által pénzelt civil szervezet.

Az MNT által képviselt „autonómia”, tehát, közelről sem olyan autonómia, amilyen az őshonos nemzeti kisebbségeket Európa szerte megilleti, amelyekről egyébként Szili Katalin is ír az idézett könyvében.  Legyen szó területi, vagy akár személyi elvű autonómiáról.  Hol vagyunk mi még ezektől!

A nyilvánosságot tárgyilagosan és tényszerűen kell tájékoztatni.  Csak ez segíthet a jogaink érvényesítésében, a jogainkért folytatott küzdelemnek! Minden más csak a közvélemény ámítása, hitegetése!

 

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |