Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Összefoglaló (2. rész)
Bozóki Antal
Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány lett a magyar (és a többi nemzeti kisebbségi) nyelv hivatalos használata! Bozóki Antal:
a) Nyelvhasználat
Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma szerint, a tartomány „szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban” (24/1 szakasz).
A Tartományi Ombudsman legutóbbi jelentése azonban megállapítja, hogy „a tartományi közigazgatásban elégtelen azoknak a foglalkoztatottaknak a száma, akik ismerik a nemzeti kisebbségi nyelveket, és akik képesek a Vajdaság Autonóm tartományban hivatalos használatban lévő nyelveken eljárások lefolytatására és a polgárokkal való kommunikálásra”.
Az ombudsman – ki tudja hányadik alkalommal – ajánlást fogalmazott meg, miszerint a közigazgatási szerveknek meg kell állapítani, „melyek azok a munkahelyek, amelyeken a polgárokkal való szóbeli és írásbeli kommunikálás a rendes munka része, illetve melyek azok a munkahelyek, amelynek a foglalkoztatottak közigazgatási eljárást folytatnak”, amelyeken „a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelvismeret a munkahelyei besorolás feltétele”.
A tartomány és 45 önkormányzata közül 28 alapszabálya előlátja a magyar nyelv és írás a hivatalos használatát. További öt község (Apatin, Indjija, Nagykikinda, Pancsova és Ürög) egyes településein is hivatalos használatban a magyar nyelv és írás.
A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban azonban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Lassan ugyanis kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyeket köztársasági szinten központosítottak, mint például a nyugdíjbiztosítás alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, stb.
Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának az alkalmazását is.
Az év elején botrányt kavart és felháborodást váltott ki az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, miszerint 2019. január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.
A Magyar Mozgalom közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „a hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyre és állampolgárságra, a lakhelyre, stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”.
A közösségi hálón kialakult vitából megtudtuk, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok gyakorlata a községekben igencsak eltérő. Sok esetben nem megfelelőek, nem teljesen kétnyelvűek és gond van a nyelvezettel is, stb.
Feltűnő az is, hogy mostanában a vita a „kétnyelvű” anyakönyvi kivonatokról szól. Sokan nem tudják, mások pedig elfelejtették, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az egynyelvű magyar anyakönyvi kivonatok kiadása is gyakorlat volt. Aztán Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza, a 2000. december 21-i ülésén, határozatot hozott az anyakönyvi kivonatok többnyelvű űrlapmintáiról és a bejegyzések módjáról.
A nyelvhasználati törvény minden újabb módosítása kedvezőtlenebb megoldásokat tartalmazott. A VMSZ sikeres politikája most már oda vezetett, hogy megszűnt a magyar nyelv és írás egyenrangúsága a hivatalos használatban. A korábbi „egyenrangú használatot” felváltotta a „hivatalos használat”.
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásával kapcsolatban – ismereteim szerint – az MNT-ben nem készült jelentés, és a nyilvánosságot sem tájékoztatták arról, hogy jelenleg milyen is a gyakorlat ez egyes anyakönyvi hivatalokban.
Október elején arról értesültünk, hogy „a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés”.
Ez „azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat.[43] Ebből viszont számos joghátrány keletkezhet az ügyfél részére.
Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének tagja beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél.
Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke a Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központjától kérte, hogy „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlát és egyéb dokumentációt, figyelmeztetéseket és felhívásokat, amelyeket a SZVK a fogyasztóknak-adósoknak küld, az anyanyelvén, illetve magyar nyelven kézbesítsék”.
A SZVK (2019. június 20-án) ezt válaszolta: „A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény nem kötelezi a közvállalatokat, hogy a szolgáltatásaik utáni számlát annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén adják ki, amelyik az említett törvény 11. szakaszával összhangban hivatalos használatban van” (a levél 3. bekezdése).
A SZVK azonban tévesen hivatkozik az említett jogszabályi rendelkezésre, mivel az úgy fogalmaz, hogy a „nyelv hivatalos használata alatt értendő” egyebek mellett, „a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban”.
Ebből a rendelkezésből egyértelműen az következik, hogy a közvállalat a nemzeti kisebbségi polgárokkal folytatott kommunikációban köteles alkalmazni a nemzeti kisebbség nyelvét is, amely az adott önkormányzat területén hivatalos használatban van. Márpedig Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.
A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat válaszlevéléből arra (is) következtetni lehet: szeretné elkerülni/megkerülni a nemzeti kisebbségi nyelvek alkalmazást a munkájában. Ez ellentétben van, úgy a szerb alkotmánnyal, mint az említett törvényekkel és a községi alapszabályokkal. Ha a SZVK kibújna ez alól a kötelezettség alól, az a nemzeti kisebbségi nyelvi jogsérelmek lavináját indíthatja el, e nyelvek a hivatalos használata gyakorlatának megszűnéséhez vezethet nem csak a közvállatoknál, de másutt is. Az pedig már egyenesen botrányos, hogy a nemzeti kisebbségi nyelveket „idegen nyelvekként” kezelik és a beadványokat Belgrádba küldik fordítani, miközben ezt a munkát az önkormányzatok szolgálatai által kellene elvégezni!
Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány lett a magyar (és a többi nemzeti kisebbségi) nyelv hivatalos használata!
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának ezért nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett. A hivatalos nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítése egyébként is a testület törvénnyel előlátott illetékességi körébe tartozik. Ehhez, persze, bátorságra is szükség lenne az MNT és a bizottsága részéről!
Következő cikk: „Így pusztul ki a bánsági magyarság”!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >