Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Elég volt a hallgatásból”
Bozóki Antal
Az őrszállásiak kiharcolták jogukat a művelődésre, kultúrához való hozzáférésre. Példát/utat mutattak ezzel, hogyan kell küzdeni az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokért, a jogsérelmek ellen... Bozóki Antal:
Február 8.
„Minden feltételnek eleget kell tenni”
Szerbiai látogatásának második napján Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa részt vett a Nyugat-balkáni Stratégia – Az uniós csatlakozás útjának megnyitása elnevezésű belgrádi tanácskozáson, majd a későbbiekben több ellenzéki politikai párt képviselőjével is találkozott.
Hahn, az Európai Bizottság (EB) február 6-án ismertetett bővítési stratégiájával kapcsolatban, amelyben a 2025-ös év szerepel, amely akár belépési dátum is lehet egyik-másik tagjelölt ország számára, amit Szerbiai hivatalos körökben „a csatlakozás rögzített időpontjának és céldátumának” is értelmeztek, így fogalmazott:
– A térség országainak azzal is érdemes tisztában lenniük, hogy nem elég, ha reformokat foganatosítanak a joguralom területén, az alkalmazásuk sem maradhat el. Nem elegendő, ha az országokban meghozzák a szükséges törvényeket. A joguralom erősítése az országok érdemi átalakulását jelenti. A nyugat-balkáni országok fontos útkereszteződéshez érkeztek el. Szerbia és a többi ország innen akkor folytathatja útját, ha elkezdik megoldani sarkalatos problémáikat. Elsősorban az intézmények erősítésére van szükség, több területen is. Szerbiának tettekkel kell bizonyítania, hogy komolyan áll hozzá a reformokhoz, az EU-nak pedig a terepen kell megbizonyosodnia arról, hogy a dolgok változnak. Az EU akkor vesz fel köreibe újabb tagállamokat, ha azt minden egyes tagállama támogatja.
„A tagság elnyeréséhez minden feltételnek eleget kell tenni, üzente Hahn.
Egyértelmű: Szerbia csatlakozása nincsen dátumhoz kötve, ki kell érdemelni, vagyis a reformokat alkalmazni kell a gyakorlatban. Reméljük, hogy Hahn ez alatt a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését is érti.
Február 9.
Összeköt vagy elválaszt?
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV/VSZL) óbecsei szervezete felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), hogy hagyja el a községet irányító koalíciót, mert egy elveszített bírósági eljárás miatt összesen 60 millió dinárt kell majd kifizetni.
Óbecse és Törökbecse községek kell, hogy kifizessék annak a 2010-ben indult pernek a költségeit, amelynek az újvidéki Gazdasági Fellebbviteli Bíróság vetett véget a Vajdaság Autonóm Tartomány javára meghozott ítéletével.
A németországi Wilshoffen község egy hidat adományozott, amely Óbecsét kötötte volna össze Törökbecsével. Ennek szállítási és összeszerelési költségeire hagyott jóvá kölcsönt a tartományi kormány. Ezt a pénzt nem fizették vissza a szerződésben meghatározott módon, ami miatt bírósági eljárás indult.
A VSZL szerint a VMSZ felelőtlenül és gőgösen viselkedik, hiszen akkor is és most is a hatalomban volt.
A híddal kapcsolatban szárnyra keltek olyan információk is, miszerint „azért nem Óbecsénél épült meg, mert utóbb kiderült, hogy a konstrukció rövidebb a kelleténél. Mások szerint Nagybecskerek és Nagykikinda torpedózta meg a hidat, mert mindkét város attól tartott, hogy Óbecse és Törökbecse előbb utóbb egyesül és lekörözi őket. Megint mások úgy tudják, hogy a két község egyesülésével megbomlott volna a nemzetiségi arány, aminek a veszélyét bizonyos politikai körök nem nézték jó szemmel.”
A Bácskát és Bánátot összekötő, Ada és Padé közötti híd „2010 karácsonyára készült el és kétségkívül a legimpozánsabb a folyó vajdasági szakaszán”.
Elképzelhető, hogy a döntéshozók – a két Becse összekötésével – „a nemzetiségi arány” megbomlásának veszélyétől is tartottak. Nem világos azonban, hogy ez alatt pontosan mit is értettek. Talán attól féltek, hogy az arányok a magyarok javára megváltoznak? Abban az időben ugyanis a magyarok Óbecse lakosságának még a 45,49%-át, a szerbek pedig 43,44%-át adták. Törökbecsén ez az arány 61,36% és 26,63% volt a szerbek javára.
Ilyen szempontból a híd felépítési helyéről a döntés a (Miloševići) kilencvenes évek politikájának a folytatása (is) lehetett. 1992-ben ugyanis a szerb kormány rendeletet hozott a közigazgatási körzetekről, amellyel a három magyar többségű községet (Adát, Zentát és Magyarkanizsát) – kiragadva azokat az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsó sorban ökológiai egységből – a nagykikindai körzethez csatolták. Ennek a politikai oka az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott.
A vitatott rendelet ma is nem csak, hogy megkeseríti az érintett községek magyar, hanem a terület minden más nemzetiségű lakójának az életét, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé, illetve ellehetetleníti számukra, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.
Az utóbbi 25 évben a Vajdasági Magyar Szövetség gyakorlatilag mégsem nem tett semmit az eredeti körzethatárok visszaállítása érdekében.
Február 9.
Vitás KMKF zárónyilatkozat
Zárónyilatkozatot fogadott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése Budapesten.
A Fórum a Délvidék/Vajdaság vonatkozásában a következő konkrét álláspontokat fogalmazta meg:
– A KMKF üdvözli, hogy Szerbiának tizenkét csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia és kettőt ideiglenesen lezárnia. Bízik abban, hogy az idén további fejezetek nyílhatnak meg és felgyorsul a folyamat. Sürgeti a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó Kisebbségi Akcióterv megvalósítását. A Kisebbségi Akcióterv megvalósításának folyamatában a Parlamentnek számos új törvényt kell megalkotnia, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, helyzetük javítása érdekében. Reményét fejezi ki, hogy a nemzeti tanácsokról szóló, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló törvények módosításai hamarosan elfogadásra kerülnek.
– A KMKF támogatja a VMSZ küzdelmét az anyanyelven megvalósuló oktatásért, különösen a kis létszámú osztályok megmaradásának vonatkozásában. Meggyőződését fejezi ki, hogy e törekvés biztosítja a jövőben is a magyar nyelven működő, önálló tagozatok megmaradását, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Megelégedéssel nyugtázza, hogy az Országos Oktatási Tanács elfogadta a szerb, mint nem anyanyelv oktatására vonatkozó standardokat, amivel kezdetét vette a szerb, mint nem anyanyelv oktatási módszertanának korszerűsítése, annak érdekében, hogy az anyanyelvű oktatáshoz való jog érvényesülése mellett, a szerb nyelv hatékonyabb elsajátításával, nagyobb eséllyel érvényesülhessenek a fiatalok a szülőföldön.
– A KMKF üdvözli, hogy a részarányos foglalkoztatás elvének megvalósulásaként, a VMSZ több törvényjavaslatra benyújtott, elfogadott módosítási indítványai biztosítják, hogy a munkahely-létesítés folyamatában figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét, valamint a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét, továbbá hogy Szerbiában törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben egy kisebbségi és egy többséghez tartozó jelölt azonos képesítéssel rendelkezik, az előbbivel kell munkaviszonyt létesíteni. Ugyanezt tartalmazza a tavalyi év végén elfogadott, a közszolgálatokban foglalkoztatottakról szóló törvény, amely az iskolák, egyetemek, egészségházak, kórházak, szociális intézmények foglalkoztatottjaira vonatkozik. A jogszabály bizonyos munkahelyek esetében feltételként írja elő a nyelvtudási kötelezettséget, részletesen szabályozza a pályáztatási eljárást.
A dokumentum valójába semmi újat nem tartalmaz. Pontosabban a Vajdasági Magyar Szövetség – már jól ismert – álláspontjait ismerteti.
A Magyar Mozgalom (MM) Ügyvivő Testülete, a február 14-i állásfoglalásában részletes véleményt fogalmazott meg a KMKF dokumentumáról, és felvázolta a délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösség valós helyzetét.
Talán első ízben történt meg, hogy egy külhoni szervezet bírálja a KMKF-től eltérően – az MM úgy látja, hogy „a Vajdaságban bajok vannak a közösség jogainak és politikai érdekeinek érvényesítésével”.
A KMKF-nek az itteni magyarokkal foglalkozó álláspontjain nem kell csodálkozni, hiszen abban Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, Pásztor Bálint, a VMSZ Elnökségi tagja, köztársasági képviselő vett részt és fogalmazott meg.
Az MM megítélése szerint „a KMKF ülésén nem valósult meg az az elvárás, hogy a zárónyilatkozat szövege, megállapításai és üzenetei kiegyensúlyozottak és tárgyilagosak legyenek, és hogy maga a KMKF olyan elkötelezettségeket vállaljon fel, amelyek az elméleti elemzéseken túllépve valós nemzeti érdekektől vezérelt, pártpolitikai és személyes érdekeken felülemelkedő cselekvési irányokat fogalmaznak meg”.
A kérdés most már csak az, hogy az MM „véleménye” eljut-e a KMKF irányítóihoz, és hogy ennek lesz-e valamilyen eredménye a Fórum további munkáját illetően.
Február 11.
Eredményes tiltakozás
Eredményes volt az őrszállási (stanišići) lakosok tiltakozása, újra nyitva tart a zombori könyvtárhoz tartozó egyik fiókkönyvtár. Létszámleépítés miatt kb. két évvel ezelőtt, a többi Zombor környéki település könyvtárával együtt bezárták.
Az őrszállásiak már akkor tiltakoztak. Manapság szokványosnak igazán nem nevezhető megmozdulásaikra a nyilvánosság is felfigyelt, de akkor nem jártak eredménnyel. Idén újra gyülekezni kezdtek és tiltakozásuk most sikerrel járt: február elején újra megnyílt a könyvtár.
Megmozdulásuk ismét bejárta a szerbiai sajtót, hiszen cseppet sem szokványos manapság, hogy egy könyvtár miatt utcára vonuljon egy falu apraja-nagyja – adta hírül a sajtó.
– Nem szóltunk semmit, mikor a faluban bezárták a bankot. Nem szóltunk semmit, amikor a faluból elment az anyakönyvvezető – mondták az őrszállásiak, és hozzátették: a könyvtár bezárásával az illetékesek átlépték azt a határt, amely miatt elég volt a hallgatásból, és összefogtak az általuk megválasztott hatalom döntése ellen.
Az őrszállásiak kiharcolták jogukat a művelődésre, kultúrához való hozzáférésre. Példát/utat mutattak ezzel, hogyan kell küzdeni az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokért, a jogsérelmek ellen...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >