Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Előre a 21. századba!
J. Garai Béla
Ebben a Leskovac melletti helységben ugyanis a minap emésztőgödröt avattak a helyi iskolaudvarban. Igen, azt a bizonyos földbe ásott vermet, amibe a…, az a bizonyos melléktermék belefolyik. Merthogy a kisdiákok eddig kénytelenek voltak a távolabbi budikat igénybe venni. Most azonban, hála gondoskodó vezetőinknek, ide is elérkezett az a haladás, ami vezető pártunk nevében is szerepel, egy tágas emésztőgödör formájában. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Bimbózó demokráciánkban nincs nap, hogy az aktuális hatalom ne örvendeztetne meg minket valamilyen szívet-lelket melengető pozitív eseménnyel.
Ha éppen nincs újabb hír a kormány szédületes gazdasági eredményeiről, akkor az elnök óriási visszhangot kiváltó bölcs kijelentéséről értesülünk, vagy Đokovićunk szédületes labdamenetéről valamelyik Grand Slam viadalon - ha ugyan éppen nem fájdult meg a könyöke. Már a közszolgálati médiánk is így járódott be, hogy a híradásokban előbb jönnek a grandiózus hazai sikerek, és csak utána a világrengető külföldi események, ha ugyan marad még számukra néhány másodperc. Ha pedig teljesen híján vagyunk minden jelentősebb hazai történésnek, akkor kreálunk valamit, csakhogy ne szakadjon meg a folytonosság a sikerek tekintetében.
Nem irigylem hát a mai híradószerkesztőket, mert néha ugyancsak nehéz helyzetbe kerülnek. Fél órával a híradó előtt odaszól a deszkfőnöknek:
- Van valami ütős híred, amivel kezdhetnénk? Mondott valamit a nagyfőnök? Semmit?! Hogy lehet az?! A kormányból sem érkezett valamilyen statisztikai jelentés a termelés növekedéséről, a költségvetési hiány örvendetes csökkenéséről? Hogy áll a munkanélküliség, mennyivel csökkent? Nuku? Csak földrengés Tajvanon. Ajjaj. Hogy mondod, száz halott? Más semmi? Cccc. Nagy baj.
Az ilyen ingerszegény napokban kész megváltás egy ünnepélyes avatás. Ez mindig átsegíti a gondokkal küszködő híradószerkesztőket a napi problémákon.
Teljesen mindegy, hogy mit avatnak: bekötőutat, üzemrészleget, napközit vagy orvosi rendelőt, csakhogy legyen szalagnyiszálás, ünnepi beszéd, talpig lüszterben feszengő elvtársak a fővárosi főbizottságból. És természetesen kibodorított, egy számmal szűkebb blúzban domborító úrhölgyek. Szőkén, mint a nyár végi szalmakazal. Egy echte svéd középiskolás nem lehetne szőkébb.
Ez mindig bejön és mindig hatásos. A nyála is elcsordul a hálás előfizetőnek.
Mit mondasz, hogy ezt a szakaszt egyszer már felavatták? Tényleg? Már tavaly? Ugyan, ki emlékezik rá? A tegnap időjárását is elfelejtik az emberek.
Az avatás nálunk amolyan népsporttá nőtte ki magát. Pontosabban tömegsporttá, mert tömeg is tartozik hozzá. A jó ég tudja, hogy honnan szedik őket, napidíjat kapnak, hogy odacsődüljenek vagy csak szendvicset? Mindegy, fő, hogy ott vannak.
Az egész eseménynek külön koreográfiája van. Ha ügyesen veszi a kamera, és még ügyesebben vágják, percekig elnézegeti az ember. Hozzátartozik a helyi segédtitkár, amint a lila bársony díszpárnára helyezett ollót átnyújtja Fontos Vendégnek. Továbbá a nyiszálási aktus, a kisebb darab szalag, amit az ünnepélyes szalagátvágás közben az illető avató személyiség saját magának nyisszant le, és gondosan elteszi a belső zsebébe. Ez is olyan fontos velejárója az avatásnak, hogy el nem maradhat sohasem.
Utána már a jöhet a tajvani földrengés meg az időjárásjelentés, és megint túl vagyunk egy tartalmas híradón.
El tudom képzelni, hogy Fontos Vendég az eltett szalagfecnit otthon előveszi, kicsit gyönyörködik benne, majd a felesége kivasalja, és beilleszti a szépen gyarapodó szalaggyűjteménybe. Lassan akár kiállítást is nyithatnak belőlük.
- Emlékszel, anyukám, ezt itt meg itt nyisszantottam el – nosztalgiázik néha emberünk egy-egy foszlány felett. - Ennél meg olyan életlen volt az olló, hogy alig tudtam elvágni. Akkor határoztam el, hogy kerül, amibe kerül, veszek magamnak egy rendes ollót, tartalékba, hogy ne maradjak szégyenben a kamerák előtt - idézi fel az emlékeket élete párjának.
Egyszer majd az unokáknak is eldicsekedhet a félretett szalagocskákkal. Hogy lám, milyen fontos személyiség volt a nagytata! Ő avatta fel az Ismeretlen Tűzoltónak állított szobrot a belvárosi ligetben. Kár, hogy a liget azóta leégett. (...)
Az avatási ünnepségek említése közben ki ne hagyjam a legújabbat! A miroševacit. Ez annyira különös eset, hogy talán még a különleges rekordok Guiness-féle gyűjteményébe is bekerülhet, a hatalmi párt nagyobb dicsőségére.
Ebben a Leskovac melletti helységben ugyanis a minap emésztőgödröt avattak a helyi iskolaudvarban. Igen, azt a bizonyos földbe ásott vermet, amibe a…, az a bizonyos melléktermék belefolyik. Merthogy a kisdiákok eddig kénytelenek voltak a távolabbi budikat igénybe venni. Most azonban, hála gondoskodó vezetőinknek, ide is elérkezett az a haladás, ami vezető pártunk nevében is szerepel, egy tágas emésztőgödör formájában.
Természetesen itt is volt szalagátvágás, alkalmi beszéd, koccintás, gratuláció. Úgy, ahogy illik, az elmaradhatatlan pártfunkcionáriusok jelenlétében. Na és persze a híradósok kameráinak pásztázása közepette. A szónokok pedig felidézték a különféle munkálati szakaszokat, az első kapavágástól kezdve egészen a záró betonfedémig.
Nem tudok visszaemlékezni, de azt hiszem, hogy a hazai média ilyen létesítmény avatásáról még nem számolt be. Sőt, külföldi példáról sem hallottam. Nyugodtan mondhatjuk hát, hatalmi pártunk ezzel új szakaszt nyitott a munkasikerek bemutatása témájában.
…Csak arról nem érkezett hír, hogy a fővárosi vendégek közül kinek jutott a megtiszteltetés, hogy elsőként vegye igénybe ezt a huszonegyedik századi létesítményt. De gondolom, hogy a hálás kisdiákok sem fogják egyetlen alkalommal sem elmulasztani, hogy megemlékezzenek a helyi vezetőkről, akik ezt a kényelmet lehetővé tették számukra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >