2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Képviselők és „képviselők”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Világos, hogy ilyen összetételben Kovács Elvira – még ha ilyen szándéka lenne is – a küldöttségen belüli felhatalmazásokon és utasításokon kívül, éppen semmit nem, vagy alig tehet valamit a vajdasági magyarok érdekében. Úgyszólván, labdába sem rúghat. Azt kell képviselnie, amit (meg)mondanak neki. Bozóki Antal:

Január 23.

A kisebbségi nyelvek védelme

– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGY) ülésén mutatták be a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést, amely komoly hangsúlyt helyez az identitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontossággal bíró oktatás kérdésére. Bár jogi súlya nincs, a jelentést mérföldkőnek nevezték a magyar képviselők az európai kisebbségi jogvédelem területén.

Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő, jelentéstevő szerint a jelentés elfogadása kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából. Mint fogalmazott, a jelentés kitér az anyanyelvű oktatás jelentőségére, a megfelelő tanárképzés megszervezésének fontosságára, az anyanyelvi tankönyvek alkalmazásnak szükségességére, valamint arra, hogy az államnyelvet hatékony módon sajátíthassák el a nyelvi kisebbségben élő közösségek. Kiemelte annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média, valamint a kultúra területén.

A képviselő szerint a jelentés az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott ajánlásokat fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.

A jelentés az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az online tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. Ezek szabályozása során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre – emelte ki a képviselő.

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, az esemény kapcsán nyilatkozva, arra mutatott rá, hogy „a jelentés további normákat vezetett be a kisebbségek védelme érdekében, amelyek – a remények szerint – az Európa Tanács 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának részévé válnak. Ilyen például a helyi második hivatalos nyelv bevezetése, amely a sűrűn lakott magyar településeken fontos előrelépés lehet a kisebbségi nyelvhasználat elősegítésében”.

Mivel a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2006. június 1-jétől Szerbiára nézve is hatályos, a most elfogadott normák (elő)segíthetik a magyar (kisebbségi) nyelv helyzetének javulását is. Ha nem ilyen képviselőink lesznek, mint jelenleg…

A nyelvi sokféleség a közös európai kulturális örökség része; ezen (nemzeti kisebbségi – B. A.) nyelvek fejlődésének védelme és támogatása ezért alapvető európai érték – fogalmaz az ET PKGY 2196 (2018) számú határozata.

Január 23.

A VMSZ alelnöke az Európa Tanácsban

Kovács Elvira (Szentmihály, 1982), a VMSZ alelnöke, a párt köztársasági parlamenti képviselője, Strasbourgban átvette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése esélyegyenlőségi és megkülönböztetés-mentességi bizottságának elnöki tisztségét.

A Magyar Szónak – vagyis pártja szócsövének – nyilatkozva, Kovács elmondta, hogy „a néhány évvel ezelőtti reformok után a kisebbségi jogok, tehát a hagyományos nemzeti kisebbségi jogok is ennek a bizottságnak a fennhatósága alá kerültek”. – Jómagam azt szeretném, ha még nagyobb hangsúlyt fektetnénk ezekre a kérdésekre – mondta a képviselő asszony. Lesz-e nekünk ebből bármi hasznunk?

Kovács megválasztásának még örülhetnénk is, hogy – a testület elnökeként – az Európa Tanácsban lesz, aki kiáll a délvidéki magyarok érdekeiért, ha nem lenne néhány zavaró körülmény is. 

Szerbiának hét tagot számláló állandó küldöttsége van Strasbourgban. A küldöttség vezetője a Szerb Haladó Párti (SNP/SZHP) Tomić Aleksandra. A tagok között van még a SZHP két másik tagja, a Szerb Szocialista Párt (SPS), a Radikális Párt (SRS – az 1993-ban született egyetemi hallgató Šešelj Aleksandar, a csetnikvajda Vojislav Šešelj fia személyében), az Elég volt (Dosta je bilo) egy-egy tagja és Kovács Elvira a VMSZ képviselője.

Világos, hogy ilyen összetételben Kovács Elvira – még ha ilyen szándéka lenne is – a küldöttségen belüli felhatalmazásokon és utasításokon kívül, éppen semmit nem, vagy alig tehet valamit a vajdasági magyarok érdekében. Úgyszólván, labdába sem rúghat. Azt kell képviselnie, amit (meg)mondanak neki.

Kovács 2007. közepétől – tehát tíz éven át folyamatosan – parlamenti képviselő a Szerbiai Képviselőházban, valamint az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének tagja. Az Európai integrációs bizottság elnökhelyettese, frakcióvezető-helyettes, az Emberi-, kisebbségjogi és nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó, valamint a Gyermekjogi bizottság tagja.

Nincs tudomásom azonban arról, hogy ezekben a szerepekben Kovács valami említésre méltót is lendített volna az itteni magyarok jogainak hatékonyabb érvényesítése terén. Hacsak azt nem vegyük tekintetbe, hogy – több tisztséget is egyszerre ellátva – nagyobb jövedelemre tett szert. Erről persze a Magyar Szó már nem tartotta érdemesnek írni.

Január 24.

Magyar vagy szerb nyelven?

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagja, köztársasági képviselő, a Szerbiai RTV reggel híradójának nyilatkozott annak kapcsán, hogy új törvénytervezet készül a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről.

A javaslatban – sajtóhírek szerint – az is szerepel, hogy „azon képviselők, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, melyek lélekszáma Szerbiában eléri a populáció 2 százalékát már az idén anyanyelvükön szólalhatnak fel a képviselőházban”.

A híradóban megkérdezett roma tisztségviselő pozitívan értékelte javaslatot és elmondta, hogy a két roma nemzetiségű parlamenti képviselő élni kíván vele.

Ezzel szemben Pásztor olyan értelemben nyilatkozott, hogy ő továbbra is szerb nyelven fog felszólalni a képviselőházban, mivel „a fordítás soha nem lehet olyan pontos, mint az eredeti”. Márpedig ezen a nyelven „jobban szót ért a képviselőtársaival” – mondta.

A képviselő nem azt mondta, hogy a magyar, vagyis az anyanyelvén tudja a legjobban kifejezni magát, hanem úgy tartja, számára a szerb nyelv a kommunikációs nyelv. Nyilatkozatával rossz példát mutatott: hogyan nem kell élni a törvény adta jogainkkal, lehetőségeinkkel. Nem csoda, ha megszüntetik ezeket.

Pásztor Bálint – a kijelentéséből ítélve – nem ismeri a regionális és kisebbségi nyelvek védelmére és támogatására vonatkozó európai elveket sem. Egyáltalán kit, mit képvisel?

Január 26. [16:38]

Nem szándékozik lemondani? 

Miután befejeződött a szigetelési munkálatok első fázisa, Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkár, a VMSZ elnökségi tagja, alkalmi műsor keretében adta át a bácskossuthfalvai id. Kovács Gyula Általános Iskola főépületét.

Ismereteim szerint, ez volt Nyilas első közszereplése 2017. december 28. óta, amikor Skoda Superb típusú szolgálati gépjárművével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.

A 021 Rádió értesülései szerint január 23-án kellett megérkeznie a szabadkai Alapfokú Ügyészségre annak a bűnvádi feljelentésnek, amely Nyilast „a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekménnyel terhelik, amiért egytől nyolc év börtönbüntetés róható ki”.

Eddig nem akadtam olyan információra, hogy Nyilas a szerencsétlenségről nyilatkozott volna. A jelekből ítélve, nem szándékozik lemondani. 

 

2018. január 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább