Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Új év – régi problémák
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (94.)
Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Nyilast is. Az esetnek azonban halálos áldozata van. Ilyenkor az erkölcs azt követelné meg, hogy azonnal mondjon le minden funkciójáról. Nyilas azonban eddig – ismereteim szerint – nem hallatta a szavát. (Ezt annak idején Pásztor Istvánnak is meg kellett volna tenni, de még most se késő.) Bozóki Antal:
December 21.
„Bezárta kapuit”
Ünnepséggel és alkalmi beszédekkel zárta be szimbolikusan kapuit a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY – International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia), az ún. hágai törvényszék.
Huszonnégy éves fennállása alatt 161 személy ellen emeltek vádat, és 84 személyt ítéltek el. A törvényszék 10 800 napon ülésezett, 4650 tanút hallgatott ki és 2,5 millió lapnyi periratot „termelt”. (Hogy mennyibe került, arról nincs adatom.)
A törvényszék ötletgazdájának Klaus Kinkel német külügyminisztert tartják. Megalakítása a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827-es határozata alapján vált lehetségessé. A törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991 és 1995 között elkövetett bűncselekményi kör felett volt hatásköre: a Genfi Egyezmények súlyos megsértése, a háborús szokásjogok megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények. A törvényszék kizárólag személyeket vonhatott felelősségre, intézményeket és kormányokat nem.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010-ben elfogadott 1966-os határozatának értelmében az ICTY és a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTR – International Criminal Tribunal for the Rwanda) jogutódja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékek Apparátusa (MICT – Mechanism for International Criminal Tribunals). Központja Hágában van, de a tanzániai Arushában is van hivatala.
A MICT feladatairól egyelőre annyit tudni, hogy hatáskörébe a nem jogerős ítéletekre benyújtott panaszok tartoznak majd, és a megkegyelmezés lehetőségének felülbírálása azoknak az elítélteknek az esetében, akik már letöltötték büntetésük kétharmadát. A MICT elnöke az ICTY jelenlegi elnöke lesz, bírákat viszont csak szükség esetén alkalmaz majd, állandó alkalmazású bírákat nem foglalkoztat.
Serge Brammertz hágai főügyész „alapvetően elégedett a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) munkájával”. A Večernje Novosti című belgrádi napilapnak adott december 27-i interjújában kijelentette: sajnálja, hogy az NT felmentett egyes horvát, koszovói és jugoszláv vádlottakat.
Az ICTY 24 éves működésének értékelése a történészekre és a jogászokra vár. A délszláv háborúkban részes országoknak pedig folytatni kell az elkövetett bűncselekmények vizsgálatát, ami néhány évtizedig is eltarthat, hiszen mostanában is egykori katonákat fognak el háborús bűncselekmények miatt.
A háborús bűncselekmények nem évülnek el.
December 25.
Kiadták Erdoğan hóhérainak
– Az Aleksandar Vučić elnök, Ana Brnabić miniszterelnök és Ivica Dačić (szocialista) külügyminiszter vezette szerbiai kormányzat úgy döntött, hogy Cevdet Ayaz kurd aktivistát, akit a törökországi diktatúra bírósága 15 év fegyházra ítélt, kiadja Törökországnak, annak ellenére, hogy az ENSZ egyik szakosított szervezete arra kérte a szerb kormányt, hogy ne tegye. A szerbiai igazságügyi minisztérium azt állította, hogy túl későn kapta meg az ENSZ kínzás elleni bizottságának a kérelmét, ami sajnos nem igaz.
Az Emberi Jogok Belgrádi Központja (BCHR) leszögezi, hogy Cevdet Ayazt már korábban is megkínozták Törökországban a hatóságok, ráadásul menedékkérelmének vizsgálata még nem zárult le, márpedig az illetékes szerv döntése előtt őt nem lenne szabad kiutasítani Szerbiából a törvény szerint. A központ az európai emberi jogi konvenció 3. cikkelyére, a nemzetközi menekültügyi konvenció 33. cikkelyére és a Szerb Köztársaság menekültügyi törvényének 6. cikkelyére hivatkozik – ezeket Cevdet Ayaz kitoloncolása mind súlyosan sérti – írja Tamás Gáspár Miklós.
Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki Bizottságának elnöke úgy véli, hogy „Szerbiának nem lett volna szabad kiadni Ayaz, tekintettel arra, hogyan viszonyulnak Törökországban az emberi jogok iránt, mivel nagyon valószínű, hogy nem lenne tisztességes tárgyalása”. Kiemelte, hogy „komoly állam nem adhat ki embert, mielőtt nem ellenőrzi, hogyan fog viszonyulni hozzá, annak az országnak a bírósága, amelyiknek kiadja”.
Goran Miletić, a Nyugat-balkáni Polgári Jogvédők [Civil Rights Defenders – Western Balkans] programigazgatója hangoztatta, hogy a szerb Igazságügy-minisztérium döntése „több mint botrányos”.
– Ez azt mutatja, hogy a szerbiai hatalom nincs tudatában az emberi jogok lehetséges megsértésének, amivel valamely személy szembe találhatja magát a szerbiai kiadatás után. Másrészt, a szerbiai bíróságok és állami szervek nem alkalmazzák a helyi törvényeket és a nemzetközi mércéket, amelyek kötelezik őket. Ebben az esetben a mulasztások listája hosszú – hogy megértse az eljárást, és hogy fordítója legyen, az ügyvéddel való kapcsolattartás az eljárás minden szakaszában stb. Végezetül sérült az ENSZ kínzás elleni bizottságának döntése, amelytől a Szerbiai iránti következmények függenek. Az, ami veszélyes, hogy Szerbia az ilyen döntésekkel közelebb kerül azokhoz az országokhoz, amelyek megsértik az emberi jogokat, és amelyekből a polgárok menekülnek a nemzeti, vallási, politikai vagy valamilyen más alapon való üldözés miatt – hangoztatta Miletić.
Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy Szerbia ezzel a döntésével is megmutatta, hogy mennyire (nem) tartja tiszteletben az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi, de a belső jogból eredő kötelezettségeit. Fontosabbnak bizonyult az Erdoğannal való jó viszony. Kell-e ezen csodálkozni, amikor az igazságügyi körökben teljesen ismeretlen személy került a tárca miniszteri pozíciójába?
December 28.
„Pásztor István nyomdokain”
Este fél nyolc körül Nyilas Mihály tartományi alelnök, a VMSZ elnökségi tagja, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár Skoda Superb típusú szolgálati gépjárműjével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.
Időközben a szabadkai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Nyilas Mihály ellen.
Nyilas Mihály civilben ügyvéd, 1999-ben ő volt a halálos gázolás miatt 10 hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Pásztor István, a VMSZ elnökének ügyvédje.
A VMSZ másnap reggel sajtóközlemény adott ki:
„A Vajdasági Magyar Szövetség együttérzését fejezi ki a tegnap este történt közúti balesetben életét vesztett gyalogos családjának.
Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, a VMSZ elnökségi tagja vezette a balesetet okozó szolgálati autót. A párt várja a baleset körülményeinek tisztázását, a sajtóban megjelent értelmezéseket nem kívánja kommentálni, azonban lényeges körülménynek tartja azt, hogy Nyilas Mihály alkoholt nem fogyasztott, mert tisztában volt azzal – miután gépkocsivezetőjének magánjellegű elfoglaltsága okán szabadnapot adott –, hogy maga fogja vezetni a szolgálati autót - áll a párt közleményében.”
A VMSZ a közlemény elején egy mondat erejéig igyekezett kifejezni együttérzését az elhunyt családja iránt, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy azonnal Nyilas védelmére keljen:
A második mondat ugyanis már azt sugallja, hogy a balesetet nem Nyilas Mihály, hanem „szolgálati autó” okozta. A következő mondat pedig megállapítja, hogy Nyilas „alkoholt nem fogyasztott”. Honnan tudja ezt a VMSZ? Ez fontos mozzanata lehet az eljárásnak, de csak a szakértői vélemény lehet a mérvadó.
A DélHír portál helyesen állapítja meg, hogy „ha Nyilas nem is ivott, az még nem felmentő ok számára”. Nyilas közlekedési balesetének ugyanis erkölcsi vonatkozása is van. Az pedig, hogy egy magas rangú köztisztviselő (ez esetben a tartományi kormány alelnöke) végezheti-e a tisztségeit, amikor bűnvádi eljárást kezdeményeztek ellen?
Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Nyilast is. Az esetnek azonban halálos áldozata van. Ilyenkor az erkölcs azt követelné meg, hogy azonnal mondjon le minden funkciójáról. Nyilas azonban eddig – ismereteim szerint – nem hallatta a szavát. (Ezt annak idején Pásztor Istvánnak is meg kellett volna tenni, de még most se késő.)
Nincs szerencséje a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), de a délvidéki magyaroknak se a vezető politikusaival.
Erről a Magyar Mozgalom (MM) társelnökei a következőt írták az Orbán Viktorhoz címzett, 2017. december 15-i levelükben: „A vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.[17]
A közvélemény most éberen figyeli, vonatkoznak-e a jogszabályok és az erkölcs a tisztségviselőkre?
Következő cikk: Senki sem ismerte a házban a Szatymazi utcai gyilkost: két hónapja voltak együtt a vajdasági fiatalok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >