Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Náciknak is adtak el a rabolt zsidó kincsekből
A gyanú szerint Göring özvegye is sikeres kérelmet nyújtott be a bajor hatóságoknak. NOL:
Nem került vissza az összes eltulajdonított mű az eredeti tulajdonosához, ludasak ebben a németmúzeumok is, parlamenti vizsgálat indul Münchenben.
Az európai műtárgyfosztogatással, -zabrálással és -eltulajdonlással foglalkozó, Comission for Looted Art in Europe (CLAE) nevű Londonban működő szervezet egy holland festő, Jan van der Heyden egyik műve kapcsán kezdett vizsgálódni, ekkor derült fény a szomorú igazságra.
Monuments Men (Műkincsvadászok) néven dolgozott az a csoport a II. világháború után, amelynek tagjai elhurcolt zsidóktól eltulajdonított műtárgyakat próbáltak felkutatni.
A nácik által elrejtett műkincsek nem kerültek elő maradéktalanul, de amit a Műkincsvadászok megtaláltak, azt hivatalosan, katalogizálva átadták a bajor államnak 1952-ben. Sajnos a történet jogtiszta része nem folytatódott, mivel a müncheni múzeumok ahelyett, hogy az eredeti tulajdonosoknak (illetve az életben maradt örökösöknek) visszaszolgáltatták volna a műveket, eladták azokat.
A Jan van der Heyden-vászon Észak-Rajna–Vesztfáliában, Xanten templomában lógott évtizedekig, miután a vallási közösség az 1960-as években 16 000 márkáért megvásárolta Henriette von Schirachtól. Az asszony Adolf Hitler személyi fotósának, Heinrich Hoffmannak volt a lánya. Hogyan került a kép a birtokába? Az ügy nem egyedi. Az amerikai irányítás alatt működő „műtárgykommandósok" több, mint tízezer műtárgyat bíztak a bajor hatóságok gondjaira, mielőtt elhagyták Németországot, azzal, hogy, juttassák vissza azokat az eredeti zsidó tulajdonosoknak. Ám mint a CLAE vizsgálatát a napokban megszellőztető Süddeutsche Zeitung írásából kiderül, a hatóságok egyszerűen eladták a műkincseket. A vevők között több náci prominens is volt, hiszen elsősorban ők tudtak a festmények és szobrok hollétéről, mozgásáról. Az eredeti tulajdonosok kérelmeit rendre figyelmen kívül hagyták.
Így történt a Jan van der Heyden-kép esetében is, amelynek tulajdonosa a Bécsből 1938-ban elmenekült Kraus család volt. Százhatvan képből álló, elkobzott gyűjteményüket a nácik értékesítették még a háború alatt – kiválasztottak számára –, így került mások mellett a nevezett kép is Heinrich Hoffmann fotóshoz.
A háború után közvetlenül a szövetségesek vették gondjukba – több más náci gyűjteménnyel együtt – Hoffmannék kollekcióját, és a bajor hatóságokra hagyták. Ez utóbbiak kételkedés és késlekedés nélkül a nácibarát tulajdonosoknak adták vissza a műtárgyakat, esetenként ingyen, más esetben kedvezményes árért. Hoffmann lánya 300 márkáért ismét megszerezte a holland vásznat tucatnyi más értékkel egyetemben, de a gyanú szerint Göring özvegye is sikeres kérelmet nyújtott be a bajor hatóságoknak. Pontos információk nincsenek, ugyanis egyelőre megtagadták az archívumok megnyitását a kutatók előtt – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak Anne Webber, a CLAE társelnöke.
Következő cikk: Nyerhet-e Trump?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >