2019. október 18. péntek
Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Pesten járt az ősz

Boros Zoltán (Zágráb)
Boros Zoltán (Zágráb)
Pesten járt az ősz
(wodorost2 illusztrációja)

„S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.”

(részlet Ady Endre verséből)

A mai nap fényei is olyanok, mint amilyenek 1956 őszén voltak Budapesten. Talán az őszi melankolikus hangulat, vagy a forradalom évfordulója kapcsán egy megelevenedett emlék késztetett írásra, vagy inkább a mindkettő összhatása? Úgy érzem, hogy az utóbbi.

Azokban a napokban akkor régen – úgy emlékszem – a késő őszi időben bágyadtan, langyosan sütött a nap. Albérletben, egy udvari házacskában laktunk. A nagyságos asszony – ahogy apám szólította – egy bankigazgató özvegyeként élt a jómódúan berendezett nagy utcai épületben. A ház, amelyben mi laktunk, a cselédek részére épülhetett valamikor.

Arra emlékszem, hogy délutánonként szüleim különös odafigyeléssel hallgatták a rádiót. Rám kevesebb türelmük maradt, mint egyébként. Többször a nagysága is lejött hozzánk, ami ritkaság volt, és ilyenkor körülülték a készüléket. A bemondó hangjára mindnyájan elnémultak, fejeiket egy kissé a hang irányába hajtották, és feszülten figyeltek. Ahogy a beolvasás elhangzott, komor, drámaiságot árasztó zene csendült fel. Akkoriban sűrűn hallottam ilyen zenét a készülékből. Míg szólt a zene, elhúzódtak a rádiótól és fojtott hangon, szenvedélyesen beszélgettek. Néha mindnyájan elhallgattak, és ilyenkor szemeik különösen, furcsán fénylettek a beszűrődő naplementében.

Én hatévesen nem értettem a felnőttek ily furcsa viselkedését. Mint állat a vész elől, megszeppenve bújtam az asztal alá, ahonnan figyeltem a velem nem törődő felnőtteket.

A már megszokottá vált délutáni rádiózások egyik napján, rendkívüli feszültséget éreztem a körülöttem lévők viselkedésében. Mintha valami végtelenül szomorú hírt közöltek volna. A lemondás, a búcsú mozdulatait érzékeltem a nagyságán és szüleimen. És egy távoli, recsegő, el-elhalkuló mondat vésődött az emlékezetembe:

– Süllyed a hajó, foszlik a fény !

Arra már nem emlékszem, hogy női vagy férfi hang volt-e.

Zágráb, 2012 október 20.

2012. október 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább