2019. augusztus 18. vasárnap
Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

11 541 szék

Zoran Kusovac
Zoran Kusovac
11 541 szék
(Morten Hvaal fotója)

Húsz éve kezdődött a boszniai vérontás. Az évfordulóra emlékezve Zoran Kusovac barátom – aki haditudósítóként maga is szemtanúja volt a borzalmaknak, a minap pedig Szarajevóban részt vett a háborúból jelentkező újságírók találkáján – cikkben idézte fel a történteket. Engedélyével ebből idézünk szemelvényeket:

Tizenegyezer ötszáznegyvenegy vérvörös műanyagszék a Titóról elnevezett utcában. Az Örökmécsestől az Ali pasa dzsámiig. Egy-egy a csaknem négy évig tartó ostromzár és háború minden szarajevói áldozatának az emlékére.

Nyolcszáz méteren sorakoznak a székek. Tizennégy szék minden sorban. Nyolc focipálya hosszában sorjáznak a holtak. Kétszázharminc autóbusznyi tetem.

Április 6-án emlékeztek meg jelképesen a Bosznia-Hercegovinai háború kitörésének 20. évfordulójáról. Szarajevó ostromzára – a Ravnótól Srebrenicáig elkövetett bűntettek dacára – a bosnyák pokol szimbóluma volt a nemzetközi közösség azon részének szemében, amelyik megkísérelte megérteni és megemészteni a történteket.

 

Mladić és Karadžić – Morten Hvaal fotója

A háború kezdete az utókor számára lehet jelképes vagy valós, az azonban nem kétséges, hogy egyik részvevője szervezetten és felkészülten vágott bele az egykori közös jugoszláv – és népi – hadsereg támogatásával. Vitathatatlan, hogy Szarajevó 200 ezer lakosa négy éven át a borzalom, a szenvedés, a rombolás, a kiéheztetés és a politikai játszmák, zsarolások jelképe volt.

Legalább az egykori közös állam lakosainak tudnia illene, hogy hozzájuk hasonló asszonyok, gyermekek, öregek, betegek, rokkantak, sportolók, sakkozók, nyugdíjasok, horgászok, mérnökök, háziasszonyok, anyósok, tizenévesek, zenészek, harmonikások, sofőrök, orvosok, szakácsnők… vesztették életüket nap mint nap a golyózáporban, aknarobbanásban, repesztalálatoktól vagy rakétatámadásban. Megsebesültek, megrokkantak, meghaltak nyomban, vagy lassan és fájdalmasan otthonaikban vagy előtte, az utcán, a tereken, az útkereszteződésekben, a gyógyszertárakban, az irodában, a postán, a tűzoltóságokon, a piacon és a szülészeten. Nem volt villanyáram, víz, gáz, tüzelő és élelmiszer. A csípős szarajevói teleket úgy élték túl, hogy eltüzelték a könyvtárat, a bútor egy részét vagy azt, amit a parkokban hasogattak. Az ostromzár alatt tartott városban rendszertelenül érkezett a humanitárius segély; a tojás 4 márkába, a hús kilója pedig 100-ba került.

A háború kezdetének évfordulója eszményi alkalom volt a boszniai megosztottság elmélyítésére. A hivatalos Szarajevó elhatározta, hogy visszafogottan és politikamentesen – pátosz, politikusi beszéd, mufti, püspök és pópa nélkül – emlékezik meg a Haris Pašović által megálmodott üres székekkel minden egyes megölt honfitársára.

És amikor a derűlátók már abban reménykedtek, hogy egy, a boszniai háborúhoz kapcsolódó esemény politikamentesen lesz képes lezajlani, a csársi kicsiny, de annál zajosabb része habzott, amiért a vérvörös székek Szerbiában készültek, abban az országban, ahonnan a megszállás elindult. Válaszként Dodik stábja szemérmetlenül, de nem váratlanul úgy hirdette meg április 6-át a formálisan független, Banja Lukában megjelenő Glas Srpske napilapban, hogy „akkor kezdődött meg a szerbek üldöztetése és etnikai tisztogatása Szarajevóban, a II. világháború utáni legnagyobb mérvű etnikai tisztogatás”. A cikk ezen állítását „politikusok és jeles szerb értelmiségiek” támasztották alá – ugyanazok, akik elkezdték és irányították a boszniai háborút.

2012. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább