Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Moravica lehetsz-e még 200 éves? (3.)
Mi vagyunk a fekete ördögök
Sztálinista módszerek – A vészbizottság ülése – A MIRK-plakát a vörös posztó – Csubela Ferenc emlékezik
Csíkos Zsuzsa
Többféleképpen mutatkozott a gáncsoskodás. Sok-sok ürügyet találtak, és keresték a hibát azok, akiknek az volt a feladatuk, hogy ürügyet találjanak az ünnepség megakadályozására. A következő nagy „ügyünk” a MIRK nemzetközi találkozójának a megszervezése volt. Bada István készítette elő. Elhozta a tervet, a plakátot, amelyen régi képeslapok szerepeltek. Köztük a Kossuth-szobor képe is. Az ülésen, amely a Szocialista Szövetségben zajlott, ez volt a legnagyobb szálka mindenki szemében. Tetézte a bizalmatlanságot, hogy a kirajzás helyéről, a magyarországi Karcagról kaptunk meghívót, amelyben az állt, hogy Bácskossuth-falva, ami a régi neve volt Moravicának.
Több se kellett ennél. Éjfélig is elhúzódott az ülés, szó szót követett, és én már azt is mondtam, hogy ezek sztálinista módszerek. Akkor vagy másnap éjszaka a vészbizottság (a faluban így nevezik a társadalmi honvédelmi bizottságot) is ülést tartott, és utána gyorsan beszedték a plakátokat onnan, ahova Bada már ügybuzgón kiragasztotta. Határozatot hoztak, hogy a plakátokat nem szabad használni. Bada István ellen a maguk módján elindították az eljárást. (Később kidobták a pártból.)
A készülődés közben egy ismeretlen telefonáló értesített Zentáról, hogy hivatalos helyről utasították őket, nincs szervezett utazás a kézimunka-kiállításra. Tornyosról, Csantavérről, Telecskáról is hasonló hírek jöttek. Egyszerűen az asszonyok nem kaptak autóbuszt, hiába akartak fizetni. Kérdezték is, hogy mi történt nálunk, mert hát eljöttek azért saját szervezésben. Mondtuk is, hogy mi vagyunk a fekete ördögök.
Az illetékesek persze nem nyugodtak bele, úgyhogy a topolyai vezetőség néhány embere bizony eléggé erőszakosan követelte, hogy a helyi szocialista szövetség elnöksége fogadjon el döntést arról, miszerint mégsem lesz ünnepség. Éjszakába nyúlt a vita. Szavaztunk. Négyen rá, ketten ellene. A többiek hallgattak. Az elnökség 15 tagú. Következett a május elseje. A régi szokás szerint a Koplalón gyűltünk össze, a hivatalos kétnyelvű beszédben szó sem esett a 200 éves évfordulóról.
Nagy volt az elkeseredés. Rosszul esett mindenkinek.
Csöndesen múlott el az év. Végül is az egyház emlékezett meg Kis Antal esperes szervezésében. Sokat tudna mondani arról, hogyan igyekeztek megakadályozni. Az ünnepségen voltak hivatalos személyek is. Én nem mentem el.
Jó egy évvel később, a tisztújító értekezleten egyetlen szó sem esett arról, hogy milyen zűrös volt a 86-os év. Amikor szóvá tettem, leintettek, a választmány már megtárgyalta. Utánanéztem. A jegyzőkönyvvezető mondta:
– Feri bácsi, maga is tudja, hogy nem úgy van!
Az igazságom ügyében levéllel fordultam az elnökséghez, jó fél év után tűzte napirendre, és akkor is arról tárgyalt, hogy én keresem a kákán a csomót.
- Folyt-e ön ellen hajsza?
- Nem így mondanám, inkább a szellemi terrornak egy huszadik századi vívmánya, sok ember átesett rajta. Ezért szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az egész dolog elsősorban a falu vezetőségén múlott, akik olyan módszerrel irányítottak, ahogy megtanulták. Kisajátítottak a jogot, hogy a falu nevében döntsenek. Négyen-öten azt mondták, hogy nem, és hiába akarták a többiek. Viaskodtam én, hiába. De hogy mennyire nyomta a lelkét az embereknek az ügy, abból is látszik, hogy később szemrebbenés nélkül állították: megtartottuk.
Moravica most is hordozza a sebet, és ez annál mélyebb, mivel a telepesek érkezésének évfordulóját, holott ez újabb keletű dátumot nagy pompával megünnepelhették. A szerencsétlen véletlen folytán ezek a dátumok valahogy nagyon közel estek egymáshoz.
1990. május 30.
Megújhodás
Ennek a közösségnek, az egész Vajdaságnak emberekre, bátor emberekre van szüksége. A 200 éves évfordulóba belebukó moravicai vezetőség a mi gyerekeinket a hátrálásra tanította meg. És ezért mindannyian felelősek vagyunk. Most várunk valamit. Nagyon optimista vagyok. Nem maradhat így a dolog. A mélypontig ágy jutottunk el, hogy mi kiszolgáltuk ezt a nagyon csúnya politikát, amelyben emberek sorsa fölött intézkedtek. Az én családom is sokat szenvedett miattam. A feleségem most is figyelmeztetett: minek mindez neked. De azt hiszem, másként úgysem lehet.
***
Szétesett a csapatom
Csubela Ferencet a pártból is kizárták. Az úgy történt – meséli –, hogy mi 1988. október 4-én (tehát az újvidéki események előestéjén) vitattuk meg a szerbiai alkotmánymódosítási javaslatot az intézetben. Én azt mondtam: sajnos nemzeti alapra helyezték a dolgot, azt állítva, hogy a szerb nemzet a veszélyeztetett, és a megmentése ügyében folyik a politikai háború, ami nekem kísértetiesen hasonlít a 30-as évek feketeingeseinek harcára. Ezenkívül volt néhány megjegyzésem a tartomány autonómiájának a megcsorbítására is.
A hajsza megindult. Egy hónappal később kizártak a pártból, felmentettek az igazgatói állásomból. Most kiderült, igazam volt. Fellebbeztem, de hát most szétesett a jugoszláv csapatom, nem tudom, mi lesz velem!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >