2019. augusztus 19. hétfő
Ma Huba, Marián, Emília névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Moravica lehetsz-e még 200 éves? (3.)

Mi vagyunk a fekete ördögök

Sztálinista módszerek – A vészbizottság ülése – A MIRK-plakát a vörös posztó – Csubela Ferenc emlékezik

Csíkos Zsuzsa
Csíkos Zsuzsa
Mi vagyunk a fekete ördögök

Többféleképpen mutatkozott a gáncsoskodás. Sok-sok ürügyet találtak, és keresték a hibát azok, akiknek az volt a feladatuk, hogy ürügyet találjanak az ünnepség megakadályozására. A következő nagy „ügyünk” a MIRK nemzetközi találkozójának a megszervezése volt. Bada István készítette elő. Elhozta a tervet, a plakátot, amelyen régi képeslapok szerepeltek. Köztük a Kossuth-szobor képe is. Az ülésen, amely a Szocialista Szövetségben zajlott, ez volt a legnagyobb szálka mindenki szemében. Tetézte a bizalmatlanságot, hogy a kirajzás helyéről, a magyarországi Karcagról kaptunk meghívót, amelyben az állt, hogy Bácskossuth-falva, ami a régi neve volt Moravicának.

Több se kellett ennél. Éjfélig is elhúzódott az ülés, szó szót követett, és én már azt is mondtam, hogy ezek sztálinista módszerek. Akkor vagy másnap éjszaka a vészbizottság (a faluban így nevezik a társadalmi honvédelmi bizottságot) is ülést tartott, és utána gyorsan beszedték a plakátokat onnan, ahova Bada már ügybuzgón kiragasztotta. Határozatot hoztak, hogy a plakátokat nem szabad használni. Bada István ellen a maguk módján elindították az eljárást. (Később kidobták a pártból.)

A készülődés közben egy ismeretlen telefonáló értesített Zentáról, hogy hivatalos helyről utasították őket, nincs szervezett utazás a kézimunka-kiállításra. Tornyosról, Csantavérről, Telecskáról is hasonló hírek jöttek. Egyszerűen az asszonyok nem kaptak autóbuszt, hiába akartak fizetni. Kérdezték is, hogy mi történt nálunk, mert hát eljöttek azért saját szervezésben. Mondtuk is, hogy mi vagyunk a fekete ördögök.

Az illetékesek persze nem nyugodtak bele, úgyhogy a topolyai vezetőség néhány embere bizony eléggé erőszakosan követelte, hogy a helyi szocialista szövetség elnöksége fogadjon el döntést arról, miszerint mégsem lesz ünnepség. Éjszakába nyúlt a vita. Szavaztunk. Négyen rá, ketten ellene. A többiek hallgattak. Az elnökség 15 tagú. Következett a május elseje. A régi szokás szerint a Koplalón gyűltünk össze, a hivatalos kétnyelvű beszédben szó sem esett a 200 éves évfordulóról.

Nagy volt az elkeseredés. Rosszul esett mindenkinek.

Csöndesen múlott el az év. Végül is az egyház emlékezett meg Kis Antal esperes szervezésében. Sokat tudna mondani arról, hogyan igyekeztek megakadályozni. Az ünnepségen voltak hivatalos személyek is. Én nem mentem el.

Jó egy évvel később, a tisztújító értekezleten egyetlen szó sem esett arról, hogy milyen zűrös volt a 86-os év. Amikor szóvá tettem, leintettek, a választmány már megtárgyalta. Utánanéztem. A jegyzőkönyvvezető mondta:

– Feri bácsi, maga is tudja, hogy nem úgy van!

Az igazságom ügyében levéllel fordultam az elnökséghez, jó fél év után tűzte napirendre, és akkor is arról tárgyalt, hogy én keresem a kákán a csomót.

- Folyt-e ön ellen hajsza?

- Nem így mondanám, inkább a szellemi terrornak egy huszadik századi
vívmánya, sok ember átesett rajta. Ezért szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az egész dolog elsősorban a falu vezetőségén múlott, akik olyan módszerrel irányítottak, ahogy megtanulták. Kisajátítottak a jogot, hogy a falu nevében döntsenek. Négyen-öten azt mondták, hogy nem, és hiába akarták a többiek. Viaskodtam én, hiába. De hogy mennyire nyomta a lelkét az embereknek az ügy, abból is látszik, hogy később szemrebbenés nélkül állították: megtartottuk.

Moravica most is hordozza a sebet, és ez annál mélyebb, mivel a telepesek érkezésének évfordulóját, holott ez újabb keletű dátumot nagy pompával megünnepelhették. A szerencsétlen véletlen folytán ezek a dátumok valahogy nagyon közel estek egymáshoz.

1990. május 30.

(folytatjuk)

Megújhodás

Ennek a közösségnek, az egész Vajdaságnak emberekre, bátor emberekre van szüksége. A 200 éves évfordulóba belebukó moravicai vezetőség a mi gyerekeinket a hátrálásra tanította meg. És ezért mindannyian felelősek vagyunk. Most várunk valamit. Nagyon optimista vagyok. Nem maradhat így a dolog. A mélypontig ágy jutottunk el, hogy mi kiszolgáltuk ezt a nagyon csúnya politikát, amelyben emberek sorsa fölött intézkedtek. Az én családom is sokat szenvedett miattam. A feleségem most is figyelmeztetett: minek mindez neked. De azt hiszem, másként úgysem lehet.

***

Szétesett a csapatom

Csubela Ferencet a pártból is kizárták. Az úgy történt – meséli –, hogy mi 1988. október 4-én (tehát az újvidéki események előestéjén) vitattuk meg a szerbiai alkotmánymódosítási javaslatot az intézetben. Én azt mondtam: sajnos nemzeti alapra helyezték a dolgot, azt állítva, hogy a szerb nemzet a veszélyeztetett, és a megmentése ügyében folyik a politikai háború, ami nekem kísértetiesen hasonlít a 30-as évek feketeingeseinek harcára. Ezenkívül volt néhány megjegyzésem a tartomány autonómiájának a megcsorbítására is.

A hajsza megindult. Egy hónappal később kizártak a pártból, felmentettek az igazgatói állásomból. Most kiderült, igazam volt. Fellebbeztem, de hát most szétesett a jugoszláv csapatom, nem tudom, mi lesz velem!

2011. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább