2019. október 19. szombat
Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Trón(f)osztás

Csíkos Zsuzsa
Trón(f)osztás

Referendum lesz, mégpedig sürgősen. Azoknak a legsietősebb, akik tegnap még a gondolatától is viszolyogtak.

Föderációt vagy konföderációt? Ez itt a kérdés. Bár pontos jelentését aligha ismer­jük, hamarosan szavazhatunk róla. Sietős, mert a többpárti választások után már nyilván más lenné, a végeredmény. Ezért furcsa a nagy csönd, ami a jovići bejelen­tést kíséri. Mert lenne kérdés bőven: vajon kire (kiváltságosokra) gondolt a második kör bevezetésével? Abban a sorsdöntő má­sodikban a konföderációt választó köztársaság vegyes lakosságú területei (pl. Knin) újra szavazhatnak, maradnak-e vagy sem az illető köztársaságban. Jugoszlávia tehát a jovići elképzelés szerint lesz amilyen lesz, fontos, hogy a vezető szerep megmarad, vagyis, hogy a szerbiai politikai érdekek érvényesüljenek.

Borisav Jović harcias székfoglalója után hiába hivatkozik a demokráciára. Ez a testre szabott szavazási lehetőség mindent elárul. Róla, és arról, aki mögötte van. Nem világos viszont, hogy kerülhet ki ilyen javaslat az államelnökségből? A referen­dum lesz az ország hivatalos kettészakítása is. Szlovénia már régóta éli a saját önálló életét. Horvátország berzenkedik csak, ami érthető. A többi pedig (kivéve Szerbiát és képviselőit a föderációban) a választásokkal van elfoglalva. A memorandumi stratégia a referendummal megvalósulni látszik: ahol szerb van, az Szerbia! És ez nem mellékes „nekünk”.

Tíz napot adott az ellenzék Slobodan Miloševićnak, és ez komoly figyelmeztetés. Az utolsó. Utána következik a trónfosztás. Habár sok mindenben engedett a hivatalos szerb politika, az egyesült ellenzék még tovább ment, és a vezér egykori kijelenté­sét fordította ellene: vagy lesznek becsüle­tes választások, vagy az oppozíció bojkottot hirdet, ami nagy szégyen lenne Szerbiának.

Szorul a hurok: az ellenzéki követelése­ket nem lehet már kijátszani olyan mond­vacsinált dilemmával, mint júliusban: alkot­mányt vagy választásokat! Sürgősen le kell bonyolítani a választásokat, gyorsabban, mint ahogy az ellenzék szeretné. A hatal­mon levő párt előnye, hogy jól szervezett apparátusa van, a tagtoborzás és a bemu­tatkozás lehengerlő eredményekkel járhat. Csakhogy a követelőzők nem bíznak a „104 százalékos eredményű (Slobodan Milošević javára), legdemokratikusabb választások” megszervezőiben. Egyre inkább terjed a hiedelem, hogy megrendezett választások lesznek. Az ilyen feltételezések mellett szól ez a most felvetett hamleti kérdés: föderációt vagy konföderációt. Amióta a többpárti választások szóba kerültek (tavaly még csak pártok nélküli pluralizmusról le­hetett szó), mindig van valamilyen „nagy” kérdés. Szerbia csak a föderációt tartja elképzelhetőnek, holott már régen konföderális tagköztársaság, sőt a vezető párt az abszolutista monarchiára jellemző alkot­mányt dolgozott ki. Ebben egy személyre szabták az elnöki szerepet, aki majd „ítél­kezni fog eleveneken és holtakon”; mert kezében a honvédelem és a külpolitika (az amerikai mintára); feloszlathatja a parla­mentet (francia minta), felfüggesztheti az alkotmányos emberi jogokat (Kosovóra és Szandzsákra való tekintettel), statáriumot hir­dethet, stb. És a néppel el akarják hitetni, hogy ő maga írja az alkotmányt...

Testre szabott, az igaz, bár egyre több az esélyes ellenjelölt is. Dobrica Ćosić íré (aki a keleti demokratikus változások mintájára nem kompromittált előéletű) után íme a Demokrata Párt indítványa: jöjjön haza Tomislav Karađorđević herceg, és a trónfosztás után lépjen trónra, de korábban már elhangzott Aleksandar herceg neve is. Belgrádban 100 000, a Karađorđević dinasztia hazatérését követelő aláírást gyűj­töttek.

A kerekasztal, amelyen majd az ellenzék követelésére Milošević elnököl, elkerül­hetetlen, mint ahogy a kosovói kérdés rendezése is. A kosovói köztársasági alkot­mány illegális meghozatalát lehet, hogy „elnézték” a belügyesek csak azért, hogy letartóztathassák a 130 küldöttet (erre még nem volt példa kerek e földön), de a kétmilliós nemzet(iség) emberi jogai nem taposhatok sokáig. Egyre nehezebb lesz bizonyítani, hogy az elbocsátások, a rendőri felügyelet, a mindennapi ellenőrzés, a fegyveres leszámolások az albá­nok „javát” szolgálják. És bár Szerbia hadat üzent mindenkinek (itthon és külföldön), aki másként mer gondolkodni, mégis nyil­vánvaló, hogy a nacionalizmus fájdalmas dolgokat képes művelni. Szerbia elszige­telődése immár kitapintható.

Ezért nem tudom, vajon lehet-e tény­legesen is ellenzékről beszélni, hiszen a szerb „kérdésben” nagy az egyetértés. Az oppozíció előnye, hogy őszintén kimondja azt, ami borzalmas, elsöprő és pusztító egyben. Ide tartozik minden (mindenki), ami (aki) nem szerb. Vuk Drašković (az ellenzék legismertebbje) Krisztusra hivat­kozva mondta: a szerb nép tud másmilyen is lenni, mint ahogyan Krisztus is megkor­bácsolta a szófogadatlanokat., Aki tehát nem fogadja el ezt a rendszert (ami majd lesz, és egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen lesz), az máris mehet vissza oda, ahonnan jött: Törökországba, Ázsiába. Mi (szerbek), ha kell, megmutatjuk az utat…

Csak a halott indián a jő indián… Az ilyen ki(el)űzetési álláspont az egyre inkább jobbra tolódó ellenzék körében egészen elterjedt. Felfoghatatlan egyébként, hogy a többségi nemzet miért tart annyira a kisebbségitől (sem biológiai, sem fizikai oka nincs rá). A szerb nép szuverenitása iránti lojalitás megkövetelése érthető, de ez nem jelenthet egyben másodrendűséget a töb­biek számára. Mert nem akarhat mást magának a nemzetiség, mint amit az itteni nemzet szeretne a határon kívül ragadt kisebbségének

Isten tudja, miért más a mérce az odaáti „mieink” meg az itteni „övéik” kér­désében éppen itt, nálunk. A már hisztéri­kus „én vagyok” és veszélyeztettség-érzet odáig fajult, hogy Mirko Jović, a Szerb Nemzeti Megújhodás vezére például a haza védelmét se bízná a kisebbségekre, mert hiányzik a génjükből a hazaszeretet. nem igazi hazafiak. De hát ki is lehetne, éppen a hovatartozás alapján, igazi hazafi Jović úr; például itt, Vajdaságban? Nehéz, sőt lehetetlen lesz megmagyarázni az évszáza­dok óta itt élő nemzetiségeknek, hogy ez, ami van (és lesz), nem az igazi hazájuk többé. De hát nemcsak a jobbra tolódott ellenzék a bizalmatlan. A (vajdasági és többnemzetiségű) össznépi Front elnöke is úgy ítélte meg, hogy a VMDK nagyon könnyen nacionalista vizekre evezhet. Lét­kérdés tehát nekünk, kisebbségeknek a YU-opció. Egyébként a Balkánon maradunk.

Ebben a YU-opcióban segíthet Ante Marković pártja. Ha sikerül. FödeRáció vagy konfödeRáció? Živko Pregl szerint Rá­ció. Úgy legyen.

1990. szeptember 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább