2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vonzó barbárság

Végel László
Végel László

„Nagyon félek, hogy hitehagyott korunkban, a barbárság vonzó lett, mint a fatális nő, aki szeretkezés közben az életünket akarja kioltani.” Végel László:

Az egyszólamúság átka

A minap a HVG hasábjain Tamás Gáspár Miklós is felfigyelt a rossz közérzetet szülő vajdasági monotóniára és egyszólamúságra.  Ennek egyenes következménye, írja, hogy „valaki – mintegy magánemberként – magyar marad, magyar nyelvű iskolába íratja a gyerekeit, de politikailag kimutatkozott a magyarságból, és egészen más preferenciákat követ, például inkább az „államalkotó” többség médiáiból tájékozódik, és egyre inkább nem magyar nyelvű könyveket olvas”. Lehetséges. Találkoztam orvosokkal, mérnökökkel, figyelik a belgrádi sajtót és tévét, a budapesti tévécsatornákat, rendszeresen járnak Budapestre, ahol magyar szakirodalmat, esetleg szépirodalmat is vásárolnak, de a vajdmagyar közéletből kiszálltak.

A vonzó barbárság

Nem emlékszem, hogy mikor olvastam ilyen nyomasztó európai leltárokat, mint ezekben a napokban. Valószínű, hogy csak harmincas években irt naplójegyzetekben fedezhető fel efféle baljós életérzés. A tekintélyelvű hatalomtól jobbulást váró tömeghangulatról van szó. Valami hasonló tapasztalt Illyés Gyula is 1939-ben. A világháború hajnalán írt naplójegyzeteiben olvasom: „Szívdermesztő gondolat: és ha az emberek azért fordultak el a szabadság gondolatától, mert nincs szükségük rá?” Ugyanerről van szó ma is. Kétlem, hogy manapság egy-egy párt kényszerít a szolgaságra, a mai pártok erőtlenek, nincs mozgósító eszméjük,  csakhogy mi még erőtlenebbek vagyunk, mint a pártok. Mindenható vezért keresünk, a szolgaság önkéntes. A közvéleménykutatók adatai szerint Európában végzetesen növekszik a tekintélyelvű populizmus. Marine Le Pen  máris élvezi a választók 30 százalékénak bizalmát. Új jelszó ragyog a francia égen: „Nem hiszek a jobboldali és baloldali felosztásban”, szónokolta, majd kifejtette a divatos tézist: „Az egyik oldalon állnak a nacionalisták és a patrióták, a másikon a globalisták és az européerek”. Ez lett a legfontosabb és a legmérgezőbb felosztás. A fasizmus is megbocsájtandó, ha hazafias. Németországban növekszik az EU-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt tábora, kiderült ez a legutóbbi tartományi választásokon is. Frauke Petry pártelnök szerint a német határon tűzfegyverekkel akadályozzák meg a menekültek betelepülését, ha másképpen nem lehet. Dániában a szélsőjobb párt megszerezte a választók 21 százalékát, a parlamentben nagyságrendben a második helyen áll. Hollandiában Geert Wilders szélsőjobb pártja a legerősebb. A Svéd Demokrata Párt politikusa, Gunilla Schmidt bejelentette: ha nem segít más, akkor telepítsenek géppuskaállást a Svédországot Dániával összekötő Oresund hídra. A közvélemény vérszagot érez, nem csoda, hogy a londoni The Guardian is rossz és jó szövegkönyvet fogalmazott meg 2017-ről. A rossz szövegkönyv szerint az év elején újabb terrorcselekményekre kerül sor, minek következtében Hollandiában Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt áprilisban megnyeri a választásokat. Máris kiadta a jelszót: „Az ő Brüsszeljük, a mi Hollandiánk.” Májusban Erdogan török elnök megnyitja határokat Európa felé. Három millió menekült törtet Nyugat-Európa felé, nincs erő, amely feltartóztatja. Általános zűrzavar tör ki. Franciaországban Francois Fillon elveszti a választásokat, Marine Le Pen a Nemzeti Front elnöke kormányt alakít. Júniusban Beppe Grillo az olaszországi 5 Csillag Mozgalom vezetője, a jelenlegi politikai elit legvadabb bírálója megnyeri a rendkívüli választásokat. Kormányt alakít. Kora ősszel Angela Merkel elveszti a németországi választásokat. Trump példáját követve az európai nemzetállamok lezárják a határokat. Megszűnik az áru, a munkaerő szabad áramlása. Bevezetik a vízumrendszert. Hollandiában és Franciaországban referendumot írnak ki az EU-ból való kilépésről. Olaszországban a líra lesz a fizetőeszköz. Az EU fokozatosan felbomlik. A pozitív szövegkönyv némileg jobban hangzik Az európai titkosrendőrség megakadályozza a terrortámadásokat. Hollandiában Geert Wilders pártja győz, de koalícióképtelen, úgyhogy a kis pártok alakítanak kormányt. Franciaországban a választók észbe kapnak: egységesen felsorakoznak a választásokat fölényesen megnyerő Francois Fillon mögött. Olaszországban Beppe Grillo pártja győz, de ellenzékben marad, mivel senkivel sem hajlandó koalícióra lépni. A kontinens sorsa hajszálon múlott. Az EU- politikusai a szakadék szélén arra kényszerülnek, hogy figyelembe vegyék polgáriak véleményét. Kezdik építeni az emberarcú EU-t. A jobbik szövegkönyvnek szurkolok, de szerény eséllyel. A tömeg torkig van csalárd politikai elittel, modern géprombolóként a demokrácia rombolására vállalkozik. Akaratlanul is Heidegger nácipárti naplóbejegyzésére gondolok: "A nemzetiszocializmus barbár elv. Ez alkotja a lényegét és a lehetséges nagyságát." Szerintem a tömegek új életerős. rendteremtő barbárságra várnak. Nagyon félek, hogy hitehagyott korunkban, a barbárság vonzó lett, mint a fatális nő, aki szeretkezés közben az életünket akarja kioltani.

Kilátások

Tavaly többször is megjelent előttem a III. világháború kísértete. Kertész Imre ment legtovább: élete végén írt naplójegyzetei arról szólnak, hogy a háború elkezdődött, csak nem vettünk tudomást róla. Túlzás? Mondjuk, igen, habár egyre több jeles európai értelmiségi szorongva vázolta ezt a lehetőséget. A kisebbségi világban erről nem veszünk tudomást, nem érdekel bennünket a nagyvilág. Pedig valami történik, amiről tudomást kell vennünk. Kisebbségi politikusaink sikert sikerre halmoznak, miközben a világ a szakadék szélén tántorog. A tavaly megtartott müncheni biztonságpolitika konferencián Dalia Grybauskaite, Litvánia elnöke odáig ment, hogy kijelentette: „a világ valószínűleg már a forró háború küszöbén áll”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek is volt egy hasonló nyilatkozata: „Tévedés azt hinni, hogy a mostani helyzet hasonlít a hidegháborúra. Sokkal veszélyesebb most a helyzet.” Ezt a konferenciát 53 évvel ezelőtt hozták létre, azzal a céllal, hogy megelőzzék a II. világháborúhoz hasonló konfliktusokat. A rendezvény Igazgatója Wolfgang Ischinger szerint Európa az illiberális korszak küszöbén áll, amely rendkívüli kihívásokat rejt a nyugati demokráciák, különösképpen az EU számára. Ezeknek a kihívásoknak a következményeit nekünk is el kell viselnünk. Vajon mindegy, hogy kisebbségként liberális vagy illiberális Szerbiában élünk?  A helyzet rosszabbodik. A vezető nagyhatalmak között régóta nem volt olyan feszült a viszony, mint most. Elegendő csak a napi híreket olvasni, hogy tudomásul vegyük: A fegyverkezés erősödött. A megválasztott Trump kampánya során bejelentette a nukleáris fegyverkezési versenyt, rábólintott Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Az Iszlám Államot nem sikerült legyűrni. A terrorizmus nem csillapodik, hanem erősödik. A jövendő diktátorok a terroristák áldozatainak holttetemén menetelnek. A menekültkérdés nem zárult le, nem tudni, milyen új konfliktusokat teremt Európában. Nem tudni, hogy Trump részt vesz-e ezen a tanácskozáson, a szervezők szerint ez a beiktatásának napja akadályozza, de a szervezők tudni vélik, hogy az USA magas szinten képviselteti magát. vagy az alelnök, vagy a külügyminiszter fogja képviselni a politikáját. Putyin nem jelenik meg, de ott lesz Ivanov hadügyminiszter.  Jelen lesz az új olasz miniszterelnök, Paolo Gentiloni és Petro Porosenko ukrán elnök is. Orbán Viktor is megerősítette részvételét, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány is komolyan veszi az jelenlegi aggodalmakat. Ezek után bizonyára a vajdmagyar főnökök is megszólalnak.

Túl a modernen és a posztmodernen…

Szép nagy pelyhekben hullik a hó. Az időjósok szerint a napokban beköszöntött a szibériai tél. Mínusz 20 C-ra is számítanak. Influenzajárvány. Az orvosok javasolják, hogy kerüljük a tömegrendezvényeket. Helyes, egyébként se mennék sehova. Kedvem kerekedik Camus regényének az Idegennek olvasására Ádám Péter és Kis Kornélia új fordításában. Camus egyszerű, tiszta mondatai példaértékűek, az új fordítás még jobban kerüli az „irodalmasdit”. Nyilvánvaló, hiszen Camus-nak semmi köze a mai prózaírói extravaganciához. Túl van a modernen is, a posztmodernen is, tehát igazán mai, korszerű író. Moralista, komoly gondolati háttérrel. Egyre kevésbé bírom olvasni azokat a regényeket, amelyekből hiányzik a gondolati háttér. Miért nem érzett Mersault egyetlenegyszer sem megbánást? Nem afféle fabrikált ötletből tette ezt. Camus figyelmeztet: hőse inkább meghal, de hazudni nem hajlandó. Az sem áll távol tőle – vallja be az író -  hogy Krisztus-alakot próbáljon ábrázolni. Aki azt szeretné, ha jó sokan mennének a kivégzésére, mert látni akarja hogyan torzítja el az üvöltő arcokat a gyűlölet.

Mindennapok

Már kora reggel áradnak a hírek. Törökországban Izmir városában újabb terrorakció. Két ember meghalt. A sebesültek számáról eltérő adatokat olvasok. A támadók Kalasnyikovval és gránátokkal voltak felfegyverkezve.  Szerbiában vagy tizezer menekült kóborol, sokan nem hajlandók menekülttáborba meghúzódni, a hideg éjszakában, sátrukban élik túl az éjszakákat. Szeretném tudni, hogy hova sodor bennünket a  viharos idő. Azt álmodtam, hogy mégsem lesz háború, de békét sem kötünk. Még magunkkal sem.

Egy nap…

A teraszon elszívom a reggeli cigarettámat, ragyog a nap,  Újvidék felett tiszta kék ég, a sugárúton alig lézeng néhány ember. Ortodox karácsony másnapja. A szemközti újságárus nyitva tart,  bódéja mellett egy asszony mimózát árul. Anikó leugrik a szupermarketba, a hentes csodálkozik, miért nem érkeznek a vásárlók. Aztán meg azon töpreng, hogy tulajdonképpen miért tart nyitva az üzlet. Dél-Szerbiában katasztrofális helyzet,  hótorlaszok, áramkiesések, sok lakásban fagyoskodnak. Az íróasztalomon teljes rendetlenség, sokféle munkába kezdtem bele, ideje lenne rendet teremtenem a fejemben.

 Újabb halál

Elhunyt Fehér Kálmán. A legszívesebben kisétálnék a Katolikus portára, hogy szót váltsak nemzedéktársaimmal. De miről, oh, miről? Arról, hogy kezdjük elölről?

 Folytatódik

Terrortámadás Jeruzsálemben. Teherautó rohant rá a sétányon járókelő emberekre. A gázolásos merénylet hasonlít a nizai és a berlini merényletre. Négy halott, hat súlyos sebesült, 15 könnyebb sérült. A palesztin sofőrt lelőtték.  A tudósítások szerint „emberi testek hevernek szétszórva”. 

Végel László Közéleti naplójának nyomtatott változata a Családi Körben jelent meg,

 

 

 

2017. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább