Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Akik mernek, és akik nem
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
Most, három évvel később, az a kérdés, hogy előre haladtunk, vagy hátra? Pásztor István tevékenysége a magyar közösség „előrelépést szolgálja vagy nem? Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
November 24.
Kelemen Hunor
„Románia nem csak a nemzetközi kötelezettségeit, hanem a saját törvényeit sem tartja be a kisebbségi jogok alkalmazásának területén” – ezzel kezdte felszólalását Kelemen Hunor (a képen), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Strasbourgban, aki az Európai Parlamentben ismertette pártja árnyékjelentéseit és a magyar közösséget ért jogsérelmeket.
– Amikor keményen fogalmazok nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatban, nem az a célom, hogy az országot bepanaszoljam. A cél visszatéríteni Romániát a jó útra – jelentette ki a szövetségi elnök a romániai Maszolnak adott interjúban.
A vajdasági magyarok nyílt, megoldatlan kérdései (a nemzeti kisebbségi autonómia létrehozása, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a kollektív bűnösség eltörlése, a rehabilitálási jogok megvalósítása, stb.), amelyek akadályozzák a közösség fejlődését, tagjai identitásának megőrzését, az Európai Unióval folytatott addig tárgyalások során szóba sem kerültek. Ez volt az egyik oka annak, hogy rövid idő lefogása alatt kétszer is jártam – több vajdaságival és magyarországival együtt – Strasbourgban, ahol beszámoltunk az itteni magyarok valós helyzetéről. Először az Európa Tanácsban (2013. szeptember 29. – október 4.), majd az Európai Palamentben is (2013. november 17. – 21.). Erről az akcióról mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, hogy „nem szolgálja az előrelépést és az előrehaladást”.
Most, három évvel később, az a kérdés, hogy előre haladtunk, vagy hátra? Pásztor István tevékenysége a magyar közösség „előrelépést szolgálja vagy nem? Kinek volt igaza?
Pásztor, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Deli Andor, akit a VMSZ az Európai Parlamentbe juttatott, és a többi VMSZ-es tisztségviselők is példát vehetnének Kelemen Hunorról! Vagy már elkéstek?
November 24.
Tomislav Žigmanov
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki egyúttal szabadkai tanácsnok, nyílt levélben fordult Aleksandar Vučić szerb kormányfőhöz, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a Szerb Haladó Párt tagjai megfenyegették a horvátokat a szabadkai városi képviselő-testület legutóbbi ülésén.
Žigmanov ezen az ülésen kiállt Siflis Zoltán rendező mellett, akit az önkormányzati haladó-VMSZ-es többség kirúgott a palicsi filmfesztivál tanácsából (nyilván azért, mert a Magyar Mozgalom tagja). A horvát politikus kiemelte: a városvezetés ilyen döntéseivel azonos légkört teremt, mint az Informbiro idején.
Žigmanov a Danas c. belgrádi napilapnak kijelentette: – Természetesen elvárom Szerbia miniszterelnökétől, hogy válaszoljon, mivel komoly problémáról van szó, problémáról, amely kérdésesé teszi a horvátok politikai részvételének értelmét Szerbiában.
– Azt szereznénk hallani, hogy a szólásszabadságot és az önálló politikai tevékenységet a horvát nemzetiségűek számára nem szabad megszüntetni. Annak az elítélését szeretnénk hallani, hogy a fenyegetés nem válhat a politikai kommunikáció eszközévé. Annál inkább, mivel Tavankúton, a szerbiai horvát közösség képviselőivel tartott ülésen, erről is szó volt – nyilatkozta Žigmanov a napilapnak.
Žigmanov, aki egyúttal a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége (HSDV) nevű regionális politikai pártnak is az elnöke, azon kevés nemzeti kisebbségi politikus közé tartozik, akik mernek nyilvánosan is kiállni a közösségüket ért jogsérelmek ellen.
November 31.
Temerini Rádió
A temerini községi képviselő-testület elfogadta a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ (valójában a Temerini Rádió) felszámolásáról szóló határozatot is. Az újságcikkből az világlik ki, hogy nem csak a rádió, hanem a művelődési központ is megszűnt Temerinben.
Az írás címéből (Elkerülhetetlen volt a privatizálás, vagy a megszűnés), arra lehet következtetni, hogy két megoldás – a privatizálás és a megszűnés – között lehetett választani. Miért nem került sor, akkor a magánosításra?
A választ a kérdésre – a cikkíró szerint – Ágoston Máriának a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ (MTK) igazgatójának a privatizálási eljárással kapcsolatos, a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága akkori elnökéhez intézet 2015. januári levele tartalmazza, miszerint „az MTK-ra vonatkozóan a magánosítási indítvány nem került beadásra a 2014. szeptember 15-i határidőig”.
A képviselő testület 2015. márciusi ülésén felmentette Ágoston Máriát az igazgatói megbízása alól. A felmentéséről szóló végzés indoklásában Robert Karan, az akkori képviselő-testület elnöke „a mulasztások sorát említette. Első helyen azt, hogy felelős személyként nem kezdeményezte az intézmény magánosítását, amivel megsértette a Tömegtájékoztatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezését”.
Csorba Béla, a temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint „az új hatalom egyik első lépése volt, hogy szétválasztotta az MTK két tevékenységét, a tömegtájékoztatást és a művelődést, emiatt a MTK-nak egyetlen tevékenysége maradt – a rádiózás. Innentől kezdve már nem lehetett elkerülni a privatizálást vagy a megszüntetést. Csorba szerint a szándék nem a rádió megtartása volt. Egyértelműn látszott, hogy a rádióval egyetlen személy foglalkozott, a cég korábbi igazgatója. Ő, vagy valaki hozzá közel álló szerette volna privatizálni, de szándékától elállt, ettől kezdve a község hatalomtartói szándékosan hozták a rádiót visszafordíthatatlan helyzetbe, pótolhatatlan kárt okozva az ott dolgozóknak, valamint Temerin magyarságának és szerbségének”.
A Temerini Rádió megszűnésének okai továbbra is homályosak. Az egyedüli megállapítható tény, hogy a magánosítási indítvány – úgy látszik – az igazgatónő hibájából nem került határidőben benyújtásra.
Nem lehet azonban elfogadni, hogy nem volt jogi lehetőség a rádió valamilyen módon való működtetésére, hiszen ott van az épület és a teljes felszerelés is. A községi képviselő-testületnek bizottságot kellene felállítani, amely megállapítaná, hogy mi is történt és kik a felelősek a rádió megszűnése miatt, valamint, hogy javaslatot tegyen a mielőbbi újraindítására.
Hogyan valósul meg most a temeriniek joga az anyanyelven való tájékoztatásra? Mit tesz ennek érdekében a VMDP? Vagy a szerzett jogok intézménye egyáltalán nem működik?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: Vicsek Annamária és a két szék közé esett VMSZ-politika
Vicsek többé nem ülhet három széken egyszerre! Aki a VMSZ alelnökeként, fideszes színekben, de a belgrádi >
Újra inog lábunk alatt a talaj
Újra számba kell vennem több nemzedék göcsörtös történelmi útját, amelyen az egyik sokkhatást követte a másik, >
VMDK: Adófegyelem csak a kicsiknek, miközben a milliárdok észrevétlenül áramlanak
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) komoly aggodalmát fejezi ki a #Radar #Media által megjelentetett „Magyar >
VMDK: Nincs felmentés, a politikai médiaépítésnek neve van, és az nem kompromisszum
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint Bodzsoni István legutóbbi nyilatkozata, miszerint „időnként kompromisszumot kellett kötni >
... és itt mi lesz?
A gond majd most kezdődik, mert a pénzek, legalábbis olyan formában, mint eddig, nem fognak jönni. >
A szembenézésre való intelmek
Nem lehet a szembenézésre való intelmeket olyképpen megfogadni, hogy egy kis rést hagyunk az ajtón, de >
„Újra kell gombolni a mellényt”
Attól tartok, hogy a soron levő választások után le kell nyelnünk a keserű pirulát. Hogyan lehetne >
Az ifjú kezek megszentelik a nemzeti zászlót
A parlament megválasztja a házelnököt Forsthoffer Ágnes személyében, aki meghozza az első döntését. Visszakerül a parlament >
A Vajdaságban viszont minden rendben volt és van
A VMSZ nem vett részt a választásokon, tehát nem szenvedett vereséget. A párt és a Magyar >
MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?
A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint >
KÉRDÉSEK DR. PÁSZTOR BÁLINTHOZ 2.
Mit gondol és érez Ön, amikor nap mint nap a saját vagy a társai fényképével, avagy >
A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?
Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >