2021. április 17. szombat
Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Akik mernek, és akik nem

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Most, három évvel később, az a kérdés, hogy előre haladtunk, vagy hátra? Pásztor István tevékenysége a magyar közösség „előrelépést szolgálja vagy nem? Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

November 24.

Kelemen Hunor

„Románia nem csak a nemzetközi kötelezettségeit, hanem a saját törvényeit sem tartja be a kisebbségi jogok alkalmazásának területén” – ezzel kezdte felszólalását Kelemen Hunor (a képen), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Strasbourgban, aki az Európai Parlamentben ismertette pártja árnyékjelentéseit és a magyar közösséget ért jogsérelmeket.

 – Amikor keményen fogalmazok nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatban, nem az a célom, hogy az országot bepanaszoljam. A cél visszatéríteni Romániát a jó útra – jelentette ki a szövetségi elnök a romániai Maszolnak adott interjúban.

A vajdasági magyarok nyílt, megoldatlan kérdései (a nemzeti kisebbségi autonómia létrehozása, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a kollektív bűnösség eltörlése, a rehabilitálási jogok megvalósítása, stb.), amelyek akadályozzák a közösség fejlődését, tagjai identitásának megőrzését, az Európai Unióval folytatott addig tárgyalások során szóba sem kerültek. Ez volt az egyik oka annak, hogy rövid idő lefogása alatt kétszer is jártam – több vajdaságival és magyarországival együtt – Strasbourgban, ahol beszámoltunk az itteni magyarok valós helyzetéről. Először az Európa Tanácsban (2013. szeptember 29. – október 4.), majd az Európai Palamentben is (2013. november 17. – 21.). Erről az akcióról mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, hogy „nem szolgálja az előrelépést és az előrehaladást”.

Most, három évvel később, az a kérdés, hogy előre haladtunk, vagy hátra? Pásztor István tevékenysége a magyar közösség „előrelépést szolgálja vagy nem? Kinek volt igaza?

Pásztor, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Deli Andor, akit a VMSZ az Európai Parlamentbe juttatott, és a többi VMSZ-es tisztségviselők is példát vehetnének Kelemen Hunorról! Vagy már elkéstek?

November 24.

Tomislav Žigmanov

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki egyúttal szabadkai tanácsnok, nyílt levélben fordult Aleksandar Vučić szerb kormányfőhöz, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a Szerb Haladó Párt tagjai megfenyegették a horvátokat a szabadkai városi képviselő-testület legutóbbi ülésén.

Žigmanov ezen az ülésen kiállt Siflis Zoltán rendező mellett, akit az önkormányzati haladó-VMSZ-es többség kirúgott a palicsi filmfesztivál tanácsából (nyilván azért, mert a Magyar Mozgalom tagja). A horvát politikus kiemelte: a városvezetés ilyen döntéseivel azonos légkört teremt, mint az Informbiro idején.   

Žigmanov  a Danas c. belgrádi napilapnak kijelentette: – Természetesen elvárom Szerbia miniszterelnökétől, hogy válaszoljon, mivel komoly problémáról van szó, problémáról, amely kérdésesé teszi a horvátok politikai részvételének értelmét Szerbiában.

– Azt szereznénk hallani, hogy a szólásszabadságot és az önálló politikai tevékenységet a horvát nemzetiségűek számára nem szabad megszüntetni. Annak az elítélését szeretnénk hallani, hogy a fenyegetés nem válhat a politikai kommunikáció eszközévé. Annál inkább, mivel Tavankúton, a szerbiai horvát közösség képviselőivel tartott ülésen, erről is szó volt – nyilatkozta Žigmanov a napilapnak.

Žigmanov, aki egyúttal a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége (HSDV) nevű regionális politikai pártnak is az elnöke, azon kevés nemzeti kisebbségi politikus közé tartozik, akik mernek nyilvánosan is kiállni a közösségüket ért jogsérelmek ellen. 

November 31.

Temerini Rádió

A temerini községi képviselő-testület elfogadta a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ (valójában a Temerini Rádió) felszámolásáról szóló határozatot is. Az újságcikkből az világlik ki, hogy nem csak a rádió, hanem a művelődési központ is megszűnt Temerinben.

Az írás címéből (Elkerülhetetlen volt a privatizálás, vagy a megszűnés), arra lehet következtetni, hogy két megoldás – a privatizálás és a megszűnés – között lehetett választani. Miért nem került sor, akkor a magánosításra?

A választ a kérdésre – a cikkíró szerint – Ágoston Máriának a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ (MTK) igazgatójának a privatizálási eljárással kapcsolatos, a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága akkori elnökéhez intézet 2015. januári levele tartalmazza, miszerint „az MTK-ra vonatkozóan a magánosítási indítvány nem került beadásra a 2014. szeptember 15-i határidőig”.

A képviselő testület 2015. márciusi ülésén felmentette Ágoston Máriát az igazgatói megbízása alól. A felmentéséről szóló végzés indoklásában Robert Karan, az akkori képviselő-testület elnöke „a mulasztások sorát említette. Első helyen azt, hogy felelős személyként nem kezdeményezte az intézmény magánosítását, amivel megsértette a Tömegtájékoztatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezését”.

Csorba Béla, a temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint „az új hatalom egyik első lépése volt, hogy szétválasztotta az MTK két tevékenységét, a tömegtájékoztatást és a művelődést, emiatt a MTK-nak egyetlen tevékenysége maradt – a rádiózás. Innentől kezdve már nem lehetett elkerülni a privatizálást vagy a megszüntetést. Csorba szerint a szándék nem a rádió megtartása volt. Egyértelműn látszott, hogy a rádióval egyetlen személy foglalkozott, a cég korábbi igazgatója. Ő, vagy valaki hozzá közel álló szerette volna privatizálni, de szándékától elállt, ettől kezdve a község hatalomtartói szándékosan hozták a rádiót visszafordíthatatlan helyzetbe, pótolhatatlan kárt okozva az ott dolgozóknak, valamint Temerin magyarságának és szerbségének”.

A Temerini Rádió megszűnésének okai továbbra is homályosak. Az egyedüli megállapítható tény, hogy a magánosítási indítvány – úgy látszik – az igazgatónő hibájából nem került határidőben benyújtásra.

Nem lehet azonban elfogadni, hogy nem volt jogi lehetőség a rádió valamilyen módon való működtetésére, hiszen ott van az épület és a teljes felszerelés is. A községi képviselő-testületnek bizottságot kellene felállítani, amely megállapítaná, hogy mi is történt és kik a felelősek a rádió megszűnése miatt, valamint, hogy javaslatot tegyen a mielőbbi újraindítására.

Hogyan valósul meg most a temeriniek joga az anyanyelven való tájékoztatásra? Mit tesz ennek érdekében a VMDP? Vagy a szerzett jogok intézménye egyáltalán nem működik?

2016. december 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább